A pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az...
A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben...
Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...
Ha egy tévés vetélkedőben az a kérdés, hogy mi volt Magyarország első vasútja, a Pest–Vác a jó válasz. Pedig valójában hamarabb épült Pozsony és Nagyszombat között, igaz, ott nem gépi erővel vontattak. A lóvasutat városi közlekedési eszközként ismerjük, Magyarországon viszont még az első gép erejű vasút megépülése előtt kísérleteztek a távolsági forgalommal is. Sőt a...
Ludvigh János, országgyűlési képviselő, született 1812-ben Szepes-Bélán; iskoláit Késmárkon, Eperjesen és Sárospatakon végezte, többek köztt mint Pulszky Ferencznek és Henszlmann Imrének iskolatársa. Már jogász korában foglalkozott irodalommal, később magyar nyelmívelő társaságot alakított a Szepességen, melyet azonban a nádor és a cancellaria betiltottak. Feltünő tehetségeinek és munkásságának első jutalma az lett, hogy előbb Szepes-Béla városa, később...
A kamocsai csendes temetőkertben pihennek földi maradványai, és márvány sírkő őrzi emlékét a gyermekirodalom úttörőjének, költőnek és házi tanítónak, Lukács Pálnak. A vörösmárvány sírkövön a következő felirat olvasható: Lukács Pál / nevelő / született 1803 mártzius 7 / meghalt 1873 augustus 4 A sírt később alacsony kovácsolt vaskerítéssel vették körül, majd szürke gránitlapokkal fedette le 2013-ban a Csemadok...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
Madách Imre földi maradványait 1864-ben a községi temetőben lévő, kis kápolnaszerű építmény alatti, régi családi sírboltban helyezték el. 1909-ben „Nógrádvármegye közönsége” kezdeményezte a költő emlékének szoborral és síremlékkel való megörökítését, de erre csak évtizedekkel később került sor. A méltóbbnak tartott síremlék ügye az 1923-as centenáriumi évben kerül újra napirendre, amikor is Losoncon rendeztek nagyszabású emlékünnepséget,...
„A magy. kir. állami kórház főarcvonalával az Eindlicher-utcára (Americké námestie), éjszaki szárnyával az Ország-útra (Radlinského ulica), déli szárnyával s bejárójával az Erzsébet-utcára (Mickiewiczova ulica) tekint. Összesen 18.573 négyzetméternyi területet foglal el. E nagy intézetet 1850-ben alapította a kormány 640.000 koronányi költséggel, 1864. okt. 14-én adta át rendeltetésének, időközönkint 1899-ig több rendbeli melléképületekkel és pavilonokkal gyarapította....
„Az Alagút-sor és Bónis Ferenc-utca közt levő területen vannak a kir. Vincellér-iskola most elkészült szép épületei. A Vincellér-iskola l880-ban létesült Pozsonyban. Ez iskola igazgatósága Pozsony- és Mosonmegyék valamint Pozsony szabad kir. város számára egyúttal a szölöszeti felügyelőség teendőit is végzi.“ „Az iskola rendelkezik kisérleti kerttel és szőlőültetvényekkel, valamint a gazdák, iparosok és kereskedők terményeinek és...
A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat 1848-ban adták át forgalomnak. Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit: „Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor...
Történész, tanár, tankönyvíró, bibliográfus. Pozsonyban született 1850-ben. A gimnáziumot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, egyetemi tanulmányokat 1869?-1874-ig Bécsben folytatott. 1775-től az aradi főreálgimnáziumban a történelem és földrajz rendes tanára, majd 1880-tól a budapesti egyetemen lett helyettes tanár. 1881-től az egyik fővárosi főreálgimnáziumban tanított történelmet, földrajzot és német nyelvet. Egyúttal az ókori történet és a keleti népek...
A kassai középkori óváros egyik kevésbé előkelő, NY-i utcájában meghúzódó, egy emeletes, 19. századi, eklektikus küllemű, polgári lakóház. Homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a bejárati kapu fölötti zárt erkély. Ebbe a házba költözött 1915-ben a Grosschmid család, köztük márai Grosschmid Sándor Károly Henrik, akit a világirodalom írói nevén Márai Sándorként ismer és tisztel. Itt szerzett élményeiről is...
Kassát nem lehet elhagyni Márai Sándor megemlítése nélkül, A gyertyák csonkig égnek szerzője tizennyolc éves koráig élt Kassán, itt született és tanulmányainak egy részét is itt végezte. Akkor költözött Budapestre, amikor egyetemre ment. Márai így írt szeretett városáról: „A nyári reggel üde és szeles, mint majd mindig a Városban, melynek légjárata a nagy hegyekről ömlik...
1993-ban a Thália Színház egy eredetileg szintén nem színházi célokra épített ingatlanhoz jutott. Itt nyílt meg 1994-ben a Márai Stúdiószínház. Az épület 1994-ben elkezdett tatarozása és átépítése 2002-ig tartott. Jelenleg itt működik a közel 100 férőhelyes stúdióterem, ahol eddig főleg mese- és kamara-előadásokat láthattak az érdeklődők. A Timon utcai épületben található a színház igazgatósága, az...
A vasúti közlekedés számára épült Marchegg-viadukt – az ún. Vörös-híddal együtt – igen fontos szerepet töltött be Pozsony nyugati közlekedési kapcsolataiban. A híd része volt a magyar országgyűlés által 1836-ban elhatározott, Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő, tervezett vasútvonalnak, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdett el építeni. A viadukt nevét onnan kapta, hogy...
A kétszeres életnagyságú szobrot 1897. május 16-án avatták fel, Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Stefánia főhercegné és a Pozsonyban lakó Frigyes főherceg jelenlétében. A talapzat elején a ‘VITAM ET SANGUINEM’ (Életünket és Vérünket), a hátoldalán a ‘Magyarország fennállásának ezredik évében a király koronázások emlékére emelte Pozsony Szab. Kir. város közönsége 1896’ felirat volt olvasható. A szobor...
A középkori pozsonyi Óváros fő teréből nyíló Ferenciek terén, közvetlenül az evangélikusnak épült, majd jezsuita kézbe jutott templom főbejárata előtt egy barokk stílusú, kőből faragott Mária-oszlop áll. A négyzetes hasáb alakú talapzat egyszerű párkánnyal keretezett felületein felirat illetve nívós, kőbe faragott domborművű jelenetek láthatóak/olvashatóak. Különösen szép kialakítású az a dombormű, melyen két szárnyas angyal alak...
Martinengo Nándor régi olasz, nemesi család sarja. A liechtensteini fejedelem szolgálatába áll, mint katona, de egészségügyi okok miatt távozik. 1837-ben végzett vívómesterként Pesten, ahol elnyerte a „vívás mestere” kitüntető címet. 1838-ban a Wiener Neustadt-i Katonai Akadémián is megvédi mesteri címét, Chappon Lajos és más vívó szaktekintélyek előtt. 1844-ben elhagyja Bécset és Pozsonyba költözik. Itt a...
A község földrajzi fekvése miatt eléggé el volt zárva a környező falvaktól. Többek között ez a tényező is közrejátszott abban, hogy Martoson a hagyományos népi kultúra számos eleme, a népi építészet tovább fennmaradt, mint a környező helységekben. Az 1970-es évek elején a fennmaradt parasztházak közül a 101-es számút nyilvánították műemlékké, 1975-től pedig mint tájház várja...
Bogár Lajos igazgató-tanító kezdeményezésére közadakozásból emelte Sajógömör közönsége 1912-ben. A szobor avatása 1914-ben történt. Holló Barnabás alkotása. Szeretik a faluban a szobrot, gyakran koszorúzzák.
Szirmai és szirmabessenyői Szirmay Mária Anna (1823-1883), szülei szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790-1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831). 1850-ben megy feleségül báró aranyosmedgyesi Mednyánszky Edéhez (1823-1895). A Beczkón született Mednyánszky Ede a Haynau által kivégeztetett Mednyánszky László honvéd őrnagy és a szintén a szabadságharcban dicsőséget szerzett tábori pap, Cézár testvére volt. A szabadságharc kitörésekor...
Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16. – Pozsony, 1849. június 5.) honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja. A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (1789-1868), császár és királyi kamarás, főhadnagy, anyja, vhiri Richter Eleonóra (1798-1889) volt.[2] 1835-ben a Magyaróvári Gazdasági...
A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....
Meszlényi Jenő, honvédezredes sírja a temető betonfalánál, az I./2-es szektorban található. A síremlék már nincs meg, azt a temető melletti út építésekor elbontották, a kőből készült fedőlap azonban megvan. Előtte az avar alatt rálelünk arra a lapra is, melyre a „Meszlényi” nevet vésték. Meszlényi Jenő ( Bakonyság, Kisdém-puszta, 1814. október 10. – Pozsony, 1900. június...
Lédecen (Trencsén m.) született 1813-ban. Mikovényi János kincstári uradalmi hivatalnok és Farkas Antónia fia. Magyar, római katolikus. Jogakadémiát végez. 1831 – önkéntes, 1843 – alhadnagy, 1847 – hadnagy, 1848. aug. 21 – főhadnagy a 2. Sándor gyalogezredben, az ezred trencséni hadfogadó állomásának parancsnoka. Nőtlen. (Felesége 1852 – Burgh Franciska, meghalt Trencsén, 1904.) Októberben ezredével csatlakozik...
Egenhoffer Teréz 80x60x8 cm méretű, 150 kg súlyú, diorit emlékoszlopot vitetett fel 1896. VII. 17-én a csúcsra. Egy nappal később a Sziléziai-házban az MKE közgyűlése javasolta a csúcs átnevezését Ferenc József-csúcsra és kérték az uralkodó beleegyezését. Az uralkodó nagy kegyesen beleegyezett. 1896-ban vagy 1897-ben egy másik, kisebb márványtáblát is elhelyeztek a csúcson „Ferencz-József-csúcs 1896” felirattal....
A ferencesek Angyali üdvözlet templomával szemben egy szép, belső függőfolyosós udvar körül felépített világi palota, a Mirbach palota, mely az ún. pozsonyi rokokó ékes megtestesítője. A palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770. között. A két emeletes, kései barokk stílusú, nyeregtetős ház szimmetrikus, 11 tengelyes főhomlokzatán érdekes módon két kocsibehajtó kapu is található, melyeken a...
Vágújhely legérdekesebb és legnevezetesebb reneszánsz épülete, a Nádasdy-ház a 14. században épült. A 16. és 17. század fordulóján lett a Nádasdy család tulajdona. Thurzó György nádor itt írta 1610. december 30-án azt az oklevelet, mely alapján Báthori Erzsébetet Csejte várába zárták. Itt őrizték a magyar koronázási ékszereket útban Trencsén várából Sopronba 1622. július 6-ról július...
