„A színház mögött van a Csáky téren a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. A kiváló középület helyiségeinek 3/5 részét a kamara foglalja el, 2/5 része pedig magánlakásokból áll. A kereskedelmi és iparkamara, mely eddig az első pozs. takarékpénztár Lőrinczkapu-utczai épületének második emeletén, aránylag szűk helyiségekben volt kénytelen megvonulni, a jelenlegi székház építését...
Az 1712-ben épült Keresztelő Szent János-templom eredetileg a Pálffy-kastély kápolnája volt, amelynek déli szárnyát képezte. A barokk templombelső kivitelezésének munkálatait Gode Lajos és Rafael Donner szobrászműhelye végezte. A kastélynak az 1942 és 1944 közötti években történt fokozatos lebontása után egyedül a kastélykápolna maradt állva, amelyet később műemlékké nyilvánítottak.
A templom a három nemzetiségű Nagyszombat városában épült fel a legnagyobb vallási harcok idejében. Előbb az 1605-ös Bocskai-felkelés alkalmával, majd 1619 és 1622 között Bethelen Gábor alatt és után is vallási háborgások voltak a városban a különböző felekezetek között. A fejedelmek adtak a protestánsok számára templomot, azonban az érsekek visszatértével rendszerint elvették tőlük azokat. A...
A selmecbányai akadémia jeles tanárainak sorában előkelő helyet foglalnak el a Kerpelyek is. Idősebb Kerpely Antal a vaskohászat világhírű tudós kutatója, az intézet oktatóinak kiemelkedő alakja, a magyar nyelvű kohászati szakirodalom megteremtője száznyolcvan éve született és száztíz éve hunyt el. Nevét jegyzik lexikonaink, enciklopédiáink, akárcsak a vaskohászat magyarországi, szlovákiai és külföldi szakkönyvei. Az Akadémiai Kislexikon...
A Szent Kereszt templommal szemben áll az 1591-ben épített reneszánsz harangláb, mely a Szepesség legszebb műemlékének van kinyilvánítva. Hasonló haranglábakat találunk a környéken lévő városokban, falukban, pl. Poprád, Őrlak, stb. A késmárki toronynak kvadratikus az alprajza, díszítve van cimburmmal, a Habsburg család címerével, a magyar címerrel és Késmárk város címerével. A legöregebb harang 1525-ből származik...
A Szent Kereszt templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román, 13. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkettő „mecénás“ megörökítette saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó...
A Fekete-vízen átívelő balusztrádos, barokk-szecessziós stílusban épült hidat a Pálffy család építtette és a birtokát képező angol és francia díszparkot kötötte össze. Az épületek nem maradtak meg, ezért látszólag sehonnan sehová vezető ez a híd, ma a 2002-ben megépített kerékpárútvonal része. Mai formáját az 1904. évi átépítés, illetve 2007-ben befejezett felújítása során nyerte el. A...
Pozsony Magyarország egyik legjelentősebb iskolavárosa volt. Nagyszámú oktatási intézménye közül is az egyik legkiemelkedőbb és legtekintélyesebb múlttal rendelkező iskolája a Királyi Katolikus Főgimnázium volt. Az intézmény története 1626-ban kezdődik, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapítja a jezsuita kollégiumot. Az akkori uralkodó, a jezsuiták rendíthetetlen híve, II. Ferdinánd, aki a katolikus megújulást nagymértékben támogatta, 1628-ban megerősíti...
Középkori alapokra épült a 18. sz. elején, később többször átépítették. Jelenleg a Szent Gorazd püspökvértanú nevét viselő papi szeminárium otthona. Az épület az 1876–84-es átépítésnél kapott eklektikus jelleget Roskoványi Ágoston és Palugyay Imre püspökök kezdeményezésére. A korábban 3-szárnyas épület 4., a belső udvart lezáró szárnyát az 1993-95-ös átalakításkor építették meg. A homlokzat közepén található az...
Kittenberger Kálmán emléktábláját 2010-ben a Szlovák Vadászkamara és a Szlovákiai Erdészeti Vállalat állíttatta, és a cég lévai üzemének Koháry utcai székházának falán helyezték el. Az ünnepélyes avatásra a 15. Lévai Vadász Napok rendezvénysorozata részeként került sor. A szervezésben részt vett a lévai Reviczky Társulás is. Az ünnepéllyen a 46. Kittenberger Kálmán Cserkészcsapat állt díszőrséget. Csillag...
A város hős védőjének emlékére és tiszteletére 1896. november 15-én avattak szobrot a komáromiak. Alkotója Róna József volt. E naptól kezdve a szobor március 15-i megkoszorúzása volt a legnagyobb ünnep a városban. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem koszorúz(hat)tak a komáromiak. 1939–44 között ismét jelentős ünnep volt március 15-e. 1945 őszén a csehszlovák hadsereg katonái eltávolították helyéről...
A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez....
(Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.): történész, katolikus pap, az MTA tagja. Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben c. püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. Nagy Ivánnal együtt szerkesztette 1862-ben a...
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig. Kodály Zoltán szorosan kötődik Galánta városához. Miután apját kinevezték a galántai vasútállomás főnökének, 1885-től 1892-ig lakott a városban. Ennek (is) emléke az 1933-ban Budapesten bemutatott Galántai Táncok című műve....
Koháry István emlékművét a török elleni harcban lelt halálának helyén állították fel Léva északi részén. Egy vihar által kidőlt fa megrongálta, de 2001-ben megújult. Koháry István 1616-ban született máig ismeretlen helyen. Édesanyja Kazy Borbála, édesapja Koháry Péter volt, aki 1622-ben bárói rangot kapott. A kis István korán árvaságra jutott, gyámja Esterházy Dániel lett. Már fiatal...
Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....
Mons. Koller Gyula pápai prelátus, egyházi szakíró, szerkesztő 1921. április 1-jén született Pozsonypüspökin. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946 és 1950 között segédlelkész, 1950 és 2000 között egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik...
A Konkoly Thege család sírkápolnája – 10 (kápolna, Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna). A település szélén, a mai főút mentén egy magaslaton található, alatta és mellette a szabadban a Konkoly Thege család sírboltjával. A sírkápolna főbejárata fölött egy farámába helyezett márványtáblán a következő felirat: KONKOLY CSALÁD NYUGHELYE MDCCCLI A sírkápolna mellett található Konkoly-Thege Miklós magyar csillagász,...
A mai épület helyén egykor két, középkori eredetű polgárház állott. Az egyházi fenntartású, középfokú oktatási intézmény (konviktus) épületét 1657-ben fejezték be. Amint azt a homlokzat tengelyében lévő főbejárat fölötti felirat elmondja, a katolikus nemes ifjak nevelésére szolgáló intézményt Balassa Zsuzsanna alapította 1652-ben. A működtető jezsuita rend 1773-as betiltását követően világi papi szeminárium, raktár, majd katonakórház...
A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik...
Kossovich Károly,ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, szül. 1803. decz. 16. Ivánkán (Nyitram.); alsó iskoláit Érsekujvárt és Nyitrán végezte 1810-től 1818-ig; itt tanulta a zongorajátszást, rajzolást, festést, az angol, franczia s olasz nyelvet; a bölcseletet és törvénytudományokat 1821-ig a pozsonyi kir. akadémián hallgatta. A szokott törvénygyakorlat után 1824-ben ügyvédi oklevelet nyert. Az 1825–27. országgyűlésen...
1888–1891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, a 20. századi magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész...
Az evangélikus temetőbe temették a XX. század elején a falu jeles szülöttjét, Kubinyi Ference történészt. Síremlékét nemrég tette rendbe a község önkormányzata. Feketemárvány sírkövén a rávésett kereszt alatt ez a felirat olvasható: „Elhunyt az Úrban! Felső Kubini és Deményfalvi Kubinyi Ferencz, áldásos életének 77-ik évében Kóváron 1903. július 14-én”.
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású és az egyetlen pozsonyi születésű Nobel-díjas tudós. 1862-ben született a Kisfaludy Károly utca 69. szám alatt (ma Kecske utca 24–26.)...
1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg Léván, akik Jaklin báró segítségével a rendház mellé 1720-ban egy templomot is építettek. 1786-ban azonban II. József császár szerzetes-ellenes rendeletei miatt a lévai ferences atyáknak el kell hagyni Lévát és ingatlanjaikat bérbe adták, 1806-ban pedig már árverésre bocsájtották azokat. Amikor az árverés híre Szentiványi János királyi tanácsos, barsi alispán...
Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai című kötetében így összegzi a vár történetét: „Vér vízzé nem válik. I. Károly királyunkon is teljes életében meglátszott, hogy olasz. Ahol csak szerét tehette,mindenütt kitüntette őket. Hanem özönlöttek is be seregesen, mint légy az édes tejre. Így jött be valami Douch nevű kalandor gróf, kit legott nagy birtokkal ajándékozott meg a...
A Béla (Belá) folyó melletti kis dombon áll a váracska (Hrádok). Bár több változata is van a vár keletkezésének, bizonyosan azt lehet mondani, hogy a várat először 1341-ben említik. A kővárat a 14. század elején a zólyomi főispán, Doncs építette. Azon katonai létesítmények közé tartozott, amelyek a fontos kereskedelmi útvonalat védték. Egy monda szerint a...
Liszkay Gusztáv bányamérnököt és tanárt a szakma elsõsorban mint a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítóját tartja számon. Dr. Faller Jenő írta róla az Elfelejtett nagyjaink című sorozatában, hogy bár „rövid életművében nincsenek kimagasló nagy alkotások”, elvitathatatlan az a tény, hogy „magyar bányanyelvünk megteremtésében és kialakításában Péch Antal mellett igen nagy érdeme volt”. Bizonyítják...
