Az eklektikus-szecesszió jegyeit mutató épület eredetileg állandó magyar színháznak épült Gerstner Kálmán (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) tervei szerint, de Trianon után ezt az intézményt is az új hatalom vette át. Az épületet 1899–1902 között emelték. Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és...
A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával a...
Igó Aladárt mindenki ismerte Gömörben, de talán Gömörön túl is. Nagyon sokan megfordultak nála, s élvezték ízes palóc tájszólását. A legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést 2004. augusztus 20-a alkalmából kapta meg a Magyar Köztársaság elnökétől. Mádl Ferenc személyesen is meglátogatta őt hanvai otthonában. Gyönyörűen megfestette a...
2017 májusában, a Vármúzeum 10 éves fennállásának alkalmából került sor Túri Török Tibor II. Koháry Istvánnak emléket állító domborművének bemutatására. Az alkalmon megjelent keszthelyi szobrász alkotását a Füleki Vármúzeumnak ajándékozta, ami a Bebek toronyban tekinthető meg. II. Koháry István 1649. március 11-én született és 1731. március 29-én hunyt el. Költőként, tábornagyként, országbíróként és az utolsó...
A ma Borsiban látható Rákóczi-szobor eredetileg Zólyom főterét díszítette. Talapzatában egy fémtokban helyezték el, 4 ív pergamenre írva a szobor keletkezésének történetét. A fejedelem és bujdosótársainak földi maradványait 1906-ban hozták Kassára. A korabeli feljegyzés így szól: „A magyar mozdonyvezetők, kik a dicső hamvakat szállító vonatot vezették és így az ünnepségben részt vettek, közvetlenül szemlélhették az...
2006-ban végre lett Rákóczi szobra Kassának is! Györfi Sándor szobrászművész alkotását a magyar állam II. Rákóczi Ferenc születésének 330., a kassai dómban történt újratemetésének 100. évfordulója alkalmából adományozta a városnak. A Felvidék ez idáig egyetlen egészalakos Rákóczi-szobrát április 4-én leplezték le a Rodostó-ház előtt. A bronzszobor egy szürke brazíliai gránitsziklán áll, amelyen Európa térképe látható...
Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.
A Szeplőtelen (Immaculata) nevet viselő szakrális emlék az 1800-as évek végéről származik, s a dunaszerdahelyi Szent György-templom bejáratától nem messze található. Az alkotás a bűn nélküli Szeplőtelen Fogantatást, vagyis az imádkozó Szűz Máriát ábrázolja, a Napbaöltözött Asszonyt, feje körött a csillagok koro- nájával. Mária épp a földgolyót körbefogó, vagyis a világot veszélyeztető, s magát a...
A magyarországi kórházak hálózatának kiépítésében nagy szerep jutott az 1650-ben megtelepedő Irgalmasrendnek (Ordo Fratres Misericordiae). Ők hozzák létre az első gyógyszertárakat. Ők foglalkoznak először az elmebetegek kezelésével, és a XVIII. században és a XIX század első felében, a kormányrendeletek csaknem kizárólag az irgalmasok kórházaira bízták a járványos betegek ellátását. Itt voltak ugyanis a legjobbak a...
Ortvay Tivadar szerint „A Vásár-térnek felsőbb nagyobb részét legújabb időkig, 1879-ig Irgalmasok terének (Barmherzigenplatz) nevezték, mivel éjszakkeleti oldalát az Irgalmasok kolostor – és kórházépülete fogja be.” „Az Irgalmasok Szelepcsényi György érsekprímás utánjárására I. Lipót császár alatt 1672-ben telepedtek le Pozsonyban. Kolostoruk, templomuk s tágas kertjük összesen 3719 négyzetölnyi vagyis 3 (1200 négyzetöles) holdnyi és 119...
Az építési vállalkozó Jakab-fivérek, Árpád és Géza 1899-ben építették saját házukként az apjuktól örökölt telken, az egykori városfalon kívül, a Malomárok partján. A családot nem sorolják a kor kiemelkedő építészei közé: Gerle János A századforduló magyar építészete (1990) nem szentel nekik külön címszót, s a kassai palotán kívül mindössze két alkotásukat említi, a budapesti Érmelléki...
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Szülőhelyén kívül több...
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy Lajos (Szacsúr, 1848. október 1. – Budapest, 1911. július 22.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a második Wekerle-kormányban. 1848. október 1-jén a zemplén vármegyei Szacsúr községben született. Édesapja jekel- és margitfalvi Jekelfalussy Sándor (1823-1882), édesanyja, gróf tolnai Festetics Kamilla (1825-1903) volt. Apai nagyapja, Jekelfalussy József (1766 – 1826) császári és királyi kamarás...
A Fő tér egyik elegáns épülete, melyet a Pozsony megyében kiterjedt birtokokkal rendelkező báró Jeszenák-család építtetett a 18. században egy korábban itt álló, középkori ház helyén épült. A saroktelekhez alkalmazkodó, „L” alaprajzú, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes, nyeregtetős palota barokk stílusú. Térre néző homlokzatát egykor erősen befolyásolták a falakat erősítő pillérek. Ezek 19....
„Újvároska, Nyitra m. 1819. dec. 1. J. István földbirtokos és Pratser Teréz fia. Magyar, evang. A magyaróvári gazdasági akadémián végez. Gazdasági gyakornok. Nőtlen. (1852- felesége Zelenay Mária, meghalt Csejte, 1900.) 1848 októberében beáll az Érsekújváron alakuló 16. honvédzászlóaljhoz. 1849. febr. (16.) – hadnagy, márc. (16.) – főhadnagy, zászlóaljával Nagyvárad helyőrségét adja. Máj. 19 (1.) –...
„A prépostság átellenében van a királyi jogakadémia főépülete, melynek déli szárnya a Székesegyház-térre ér ki. Eredetileg ennek az épületnek a helyén állott a pozsonyi prépost Ave et Salve néven jelölt háza, mely fele részben az elemi iskolamesternek szolgált szállásul. Mellette a káptalani őrkanonok háza állott s azontúl a Sz. Miklósról nevezett egyházjavadalmas ház. Ezen házakat...
A pozsonyi születésű híres zeneszerző, Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) szobrának felállítását a városban működő szabadkőműves páholy, a Hallgatagság (Zur Verschwiegenheit) kezdeményezte 1878-ban, a zeneszerző születésnek századik évfordulójára rendezett ünnepségek alkalmából. J. N. Hummel maga is szabadkőműves volt, a Weimarban működő Amália páholy tagja. A szoborállítással kapcsolatos szervezési teendőket a Hallgatagság páholy tagja, Pozsony város levéltárosa,...
Az Orsolya utca és a Kalapos utca sarkán, a Kalapos utca 2. számú bérházának udvarán áll Johann Nepomuk Hummel szülőháza. Ebben a kicsiny, barokk épületben született 1778. november 14-én a Mozart-tanítvány zeneszerző és zongora virtuóz, Beethoven és Goethe barátja. A ház ma emlékmúzeum. Az épületre a 1900-as évek elején, amikor a utca átépítése folyt, egy...
1856-ban Ógyallán született Feszty Árpád festőművész, Jókai Mór veje. Ógyallai lakosok voltak az író anyai nagyszülei is, akiknél Jókai gyermekkorában szívesen időzött. Ennek köszönhető, hogy 2004-ben, halálának 100. évfordulóján szobrot állítottak emlékének a Szent László római katolikus templom melletti parkban, melyet Darázs Rozália Ógyallán élő szobrásznő készített. Az eredeti 1718-ban épült barokk templom az 1911-es...
Justi Henrik síremlékét 1970-ben a szomszédos főút szélesítésekor elbontották, alacsony kerítéssel védett sírja a temető jobb oldali részében található az V./1-es szektorban. Az elhunyt kilétéről csak egy a földre helyezett kőlapra vésett „Justi” név, valamint a sír kerítésére feldrótozott, az eredeti síremléket ábrázoló fotó tanúskodik. „Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami...
Kadár János emléktábláját az őt személyesen ismerők elbeszélése szerint annak a rokokó stílusú háznak a falán helyezték el 2005-ben, amely az egészségügyi iskolával szemben áll. Ján Kadár Kadár János néven az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának utolsó évében, 1918. április 1-jén született Budapesten, zsidó, magyar és szlovák gyökerű családban. Gyerekkorát már az újonnan alakult Csehszlovákiában, a soknemzetiségű...
Kahlich Vince erdőmérnök (1833-1881) 1871. júlitus 1-jétől az 1881. évben bekövetkezett haláláig magyar királyi erdész a besztercebányai magyar királyi jószág és erdőigazgatóságnál. Kahlich Vince elhanyagolt sírja a Felső evangélikus temetőben, Péch Antal sírhelye mellett található.
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
A kakaslomnici Szent László-legenda egyike a legismertebb freskóciklusoknak, annak köszönhetően, hogy feltárása (1957) és restaurálása után a képsorozat eleven színvilága, magas művészi színvonalú előadásmódja, részletgazdagsága s a töredékesség ellenére is magával sodró lendülete kiemelkedő jelentőségűvé avatta. Emellett egyike a legkorábbi (1317 körül) ábrázolásoknak: a karaszkóit legalább 50 évvel előzi meg, de ahhoz hasonlóan a kakaslomnici...
Az egykori Nemesszeg és Tejed városrészek között, pontosabban a Nemesszeg végén álló egykori „Kálvária-hegy”, Kálvária-domb keletkezésének történetéről keveset tudunk. Az azonban bizonyos, hogy már az 1700-as években állt a 7 m magas, 12 m átmérőjű csonka kúp alakú, emberi erővel emelt magaslat. Hogy voltak-e, s ha igen, milyen stációi (tizennégy darabból, Jézus keresztútját ábrázoló, kép-...
Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a...
Kámory (Kurp) Sámuel, ág. ev. líceumi tanár, orientalista és bibliafordító, szül. Bakabányán, 1830-ban. Tanult Selmeczbányán, teológiát végzett Pozsonyban, a hol később két évig segédtanárként működött. Ez idő alatt főleg a görög és latin nyelvvel foglalkozott. 1853-ban külföldre ment és Halléban, majd Göttingában gyarapította teológiai és nyelvészeti ismereteit. A leghíresebb orientalistákat hallgatta és a héberen kivül...
A lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium adott otthont 2012. július 8. és 12. között a Kárpát-medencei Református Középiskolák XVII. Találkozójának. A rendezvényen 38 intézmény közel 180 képviselője vett részt. A vasárnapi nyitó istentiszteleten ünnepi köszöntőt mondott Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki elsősorban a kisebbségi létben élő fiatalokhoz szólt. Meglátása szerint ők jóval...
A Kecske kapui evangélikus temető a harmadik evangélikus temető az Óvárosban. Az első a Mihály-temető volt, ennek helyén ma a Szentháromság-templom áll. A második a Konvent és a Líceum utca közötti parcellán volt, itt temették el Bél Mátyást és más jelentős evangélikus személyiségeket. Helyén ma az evangélikus iskolák épületei és bérházak állnak. A további, már...
