Gács legismertebb látványossága. Története kapcsolódik a gácsfalusi temploméhoz, hiszen ezen a dombtetőn állt a Tomaj nemzetség vára a 14. század elején. A Csák Máté hívei által felégetett vár újjáépítésére Mária királynő 1386-ban adott engedélyt udvari lovagjának, Losonci (III.) István fia, (IV.) Istvánnak. Gács 1450-ben Giskra cseh zsoldosvezér nógrádi központja lett. A husziták kiűzése után a...
Az Esterházyak több épületet építettek fel a városban. A legjelentősebbek közé tartozik a neogótikus kastély, amely eredetileg 1633-ból származó, megerősített reneszánsz objektum volt. A kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Pál építtették fel a család első erőteljes hatalmi fellendülése és gazdasági virágzása idején. A család következő tagja, Imre, aki nyitrai püspök volt, 1736-ban barokk-stílusban átépíttette az...
A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...
A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...
Genersich Sámuel (1768–1844) – orvos, botanikus 1768. február 15-én született Késmárkon, Genersich Keresztély kereskedő és Rojkó Zsuzsanna gyermekeként. Két bátyjához hasonlóan, akik később szintén tudományos pályára léptek, először a késmárki evangélikus líceumot végezte el, majd Bécsbe ment tanulni. Itt kapta meg 1791-ben orvosi oklevelét. Orvosi működését szülővárosában kezdte, később Lőcsére költözött. Fabriczy Johannát vette feleségül,...
A pozsonyi szobrokat felsoroló listában alkotóként G. Schwianter van megnevezve és társszerzőkként Hegedus, Kulcsár és Caissera. A kis térről a Szent Márton dómhoz felvezető lépcső mellett bal oldalt áll Georg Raphael Donner (1693-1741) szobrász mellszobra. „A kis, neobarokk kovácsoltvas kerítés mögött (a kerítés eredetileg Mária Terézia 1921. október 27-én csehszlovák légiósok által elpusztított szobrát szegélyezte),...
A kassai fő tér déli részén, a keleti oldalon, a középkori városfal vonalát jelző Harang utca csatlakozása közelében, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős, cserépfedésű, szabálytalan „U” alaprajzú épület, kis udvarral. A jelenlegi állapotában meglehetősen jellegtelen, századfordulós képet nyújtó épület nyilvánvalóan régebbi, talán a barokk korban épült. Földszintjén az utcára nyíló üzletek, az...
A falu a középkorban Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. A kastély egykori felépítéséről elterjedt, közkeletű legenda szerint Pálffí János gróf egy francia hölgybe lett szerelmes. Annak...
A kései Árpád-korban létrejött irtásfalu templomát feltehetőleg a 13. században építették, későromán stílusban. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, torony nélküli épület, melynek falát a hajóban 3, a szentélyben 2 félköríves ablak töri át. A 16-18. században többször kis mértékben átépítették. Fából készült, festett síkmennyezete és bútorzata barokk stílusú a 17. századból. A templom legfőbb értékei a különösen...
Adéle Aubouin 1822. szeptember 10-én látta meg a napvilágot a franciaországi Pontarlier-ben. Apja a század elején még gazdag vasgyáros volt, de tönkrement, s Adéle születésekor már egyik vejének birtokán élt családjával. Adéle-nek két nővére, egy bátya és egy húga volt. A lány korán elárvult, először apját, majd 13 éves korában édesanyját is elveszítette. Emma nővére...
Görgey Albert, toporczi és görgői (1882. május 30. – 1943. december 19. ): földbirtokos. – Szülők: Görgey János, Ujházy Zsófia. 1909 táján toporczi birtokán gazdálkodott. – Főleg tört. jellegű cikkei: Szepesi Lpk (1913/4). – M: 1. A toporczi és görgői Görgey nemzetség és a svábóczi és tótfalvi Sváby nemzetség történetéből. Igló, 1909. – 2. Görgey...
Lőcse, 1816. márc. 3. Görgey János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, Görgey Kornél ’48-as honvéd alezredes bátyja. Magyar, evangélikus. A tullni utásziskolán végez. Kilépett főhadnagy (1830-1839. a 9. huszárezredben szolgált), birtokán gazdálkodott. Felesége Badányi Klementina (meghalt Késmárk, 1884.), családos. 1848. júl. 23- főhadnagyi rangban a lőcsei nemzetőrség (gr. Csáky Ágoston őrnagy) segédtisztje....
A Görgey nemzetség ősi felvidéki birtokközpontja Toporc, amit ősük, Szepes vármegye főispánja kapott adományként, 1256-ban IV. Béla királytól, a tatárjárás idején tanúsított hősies cselekedetéért. Jó 700 éven át jelen is voltak itt a Görgeyek, de ahogy megromlott régi kastélyuk mutatja, nincsen már helyük itt. Pedig utoljára 1907-ben az épületet teljesen felújították és egészen 1943-ig, Görgey...
Görgői és toporczi Görgey Kornél, Lőcse, 1819. dec. 17. (ker. 26.) G. János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, G. Artúr honv. tábornok unokatestvére. Magyar, evang. Gimnáziumot végez. 1836 – hadfi, 1837 – hadnagy, 1842 – főhadnagy, 1848. júl. 8 – alszázados a 9. Miklós huszárezrednél. Nőtlen. (1850 – felesége Hornbostel Emília, meghalt...
A Grassalkovich-kastély vagy Grassalkovich palota Pozsony egyik neves épülete. Az épület egy szép példája a késő barokk-rokokó stílusú építészetnek. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható. A palotát Mayerhoffer András a horvát származású magyar nemes tervezte és építtette, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az...
A selmeci akadémiának voltak igen tehetséges, de szerencsétlen sorsú diákjai, illetve tanárai is. Olyanok, akiknek jól indult a pályájuk, de késõbb derékba tört, a sok-sok apró munka, a kudarcok felemésztették energiájukat. Elsõsorban hát nem a megannyi szakkcikk és könyv tette nevüket halhatatlanná, hanem az adott szakágazat fejlesztése érdekében kifejtett példaadó és szorgalmas munka. Ezek közé...
Gróf Berényi János sírja a beckói Szent István király templom udvarán található. Karancsberényi gróf Berényi János (Felsőbodok, 1794. április 14. – Beckó, 1868. június 25.) József nádor kamarása volt. Tanulmányait részint apa, részint egyházi férfiak vezetése alatt a szülői háznál végezte 1814-ig, majd a pozsonyi hadapródképző iskolába lépett. Ebben az évben Bécsbe költözött. A száz...
Grósz Alfréd (1885. augusztus 25. Késmárk – 1973. március 1. Késmárk) hegymászó. Minden idők egyik legjobb szepesi hegymászója, tevékenysége a hegymászáson kívül kiterjedt a turizmusra, sísportra, hegyimentésre, természetvédelemre, a tátrai hegymászás és turizmus történetének kutatására. A felsorolt területen számos cikk, könyv szerzője. Német anyanyelvű magyarnak vallotta magát. Az 1243-ban Németországból a Szepességbe települt családból származó...
A falu egyháza a Felső-Csallóköz legtisztább román stílusú temploma, a 13. század közepén épült. A nyugati homlokzat magas tornya gúla alakú kősisakkal fedett, két, illetve három szinten ikerablakokkal tagolt. A déli oldalon található a bélletes román portálé. A sokszögzáródású szentély díszítése is jellegzetesen román kori: fogazatos fríz, alatta félköríves vakárkádok. A templombelső fali és mennyezeti...
Kassa, úgy is, mint Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa, évszázadok óta nagy katonai jelentőséggel bírt. Különösen megerősödött e központ-jelleg a 16. század második felében, amikor az országrészt irányító Szepesi Kamara illetve a katonai parancsnoknak számító felsőmagyarországi főkapitány is Kassára tette át székhelyét. E hadi jelentőségét a város a kiegyezés után is megőrizte: a honvédség (ill. az...
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Ottó Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta. Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen...
A forradalmi honvéd hadsereg Komáromból Görgey Artúr vezetésével a Felvidéken keresztül kelet felé törő erői 1849. január végén értek el Igló és Lőcse közelébe. A továbbhaladásukhoz egyetlen lehetőségként át kellett törniük a Branyiszkói-hágón. A Guyon Richárd ezredes által vezetett honvéd sereg – soraiban számos, nem rég toborzott, Zólyom megyei szlovák önkéntessel – 1849. február 5-én...
A szobrot az 1848-49. évi szabadságharcban dicsőségesen küzdő kassai 9-ik honvédzászlóalj veressipkásainak emlékére a város közadakozásából emelték 1906. szeptember 9-én a Mihály-kápolna mellett . Az alkotás azon hősökre emlékezett, akik a nehéz délvidéki harcokban, majd a 49-es dicsőséges tavaszi hadjáratban mutattak példát hazaszeretetről és önfeláldozásból. A Vasárnapi Újság 15. száma 1906-ban így ír: „Kassa város...
Poprád folyó mellett fekvő Nagyőr községet már 1256-ban megerősített helyként említik. Itt állt az egyik legészakabban fekvő Árpádkori gyepűvár, a település neve is utal rá. A falu első tulajdonosa, a Sziléziából idetelepült Warkotsch család gótikus várat épített itt. A XIV. században Károly Róbert a Berzeviczyeknek adományozta. A mohácsi csata után a települést grádeci Horváth-Stansith Márk...
Hubó község Tornaljától 4 km-re, az egykori Gömör-Kishont vármegyében, a magyar határ mentén terül el. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Első írásos említése 1235-ből származik. A legenda szerint a községet a honfoglaló vezérek egyikéről, Huba vezérről nevezték el, akinek földvára volt a falu határában, úgynevezett megálló. „Hubó először egy másik völgyben terült el, de...
2000. október 6-án Szepesváralján emléktábla felavatásával összekötött szakülést tartottak Hutÿra professzor születésének 140. évfordulóján számos kelet-szlovákiai állatorvos részvételével. A szülőház falán elhelyezett háromnyelvű (szlovák, német és magyar) emléktábla magyar nyelvű szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLTE ÁT IFJÚSÁGÁT / Prof. Dr. med., Dr. vet. med., Dr. h. c.) Szepeshelyi HUTYRA FERENC / VILÁGHÍRŰ ÁLLATORVOS, TUDÓS ÉS...
A Liptóújvártól keletre fekvő Hybbe község első írásos említése 1239-ből származik. A 13. században német telepesek virágoztatták fel a helységet, mely 1265-ben városi rangra emelkedett, 1390-től a liptóújvári uradalom része volt. A falu római-katolikus plébániatemploma 1300 körül épült, majd a későbbi évszázadok során több átépítésen esett át, így magán hordozza a gótikus, a barokk és...
I. (Nagy) Lajos I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az „Erdély hercege” címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására...
Az oszlop a Szeplőtelen Szűz Mária szobrával, az Immaculatával egy műemlék, amely 1724 óta áll a város szívében, a plébániatemplom előtt. Az iglói Szentháromság-oszlop az egykori lengyel polgármester, Lubomirski Konstantin Teodor támogatásával épült. A gróf az ún. lengyel zálog idején más szepességi városokban is állíttatott hasonló oszlopot, melyek közül a legrégebbi az iglói. Az Immaculatát...
Az Árpád-kori eredetű település ma a Szepesség egyik legnagyobb városa. Számos más szepességi várossal együtt még Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak az 1400-as évek elején. Mikor Mária Terézia királynő e területeket ismét Magyarországhoz csatolta, a szász/cipszer terület központjául Iglót jelölte ki. 1777-78-tól 1876-ig (a szász önkormányzat megszűntéig) itt működött a szepesi szász városok önkormányzata, itt...
