Az, hogy Mikszáth Kálmán egy-egy novellájában szatirikusan írt Selmecbányáról, ironikus hangnemben szólt az itteniek egészségi állapotáról, nem véletlen. A már-már maró gúnynak tűnő megállapítások mögött, sajnos, sok volt az igazság. Az arany kisasszony című Mikszáth-írásban többek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől »golyva nő a halványarcú leányok...
Draskovits János (trakostyáni báró), horvátországi bán, a lovasság vezére, Draskovits Gáspár fia. Hadi pályáját Erdődy Tamás horvát bán alatt kezdette a törökök ellen viselt háborúkban; győzelmet nyert 1589-ben Pozsegánál Scanderbeg és 1591-ben Kapronczánál Hassan pasa ellen. Eszéket az ostrom alól 1592-ben fölmentette; ez évben bárói rangot nyert, 1596-ban pedig tárnokmester lett. 1597-ben Petrinát mentette föl...
„A Káptalan-utczában a kir. jogakadémiától a második ház az Emericanum, a Sz. Imréről nevezett kisebb papnevelő intézet. Alapította azt 1642-ben jan. 26-ikán ( ezzel ellentétben áll a ház felirata: Seminarium S. Emerici Ducis MDCXLI) Lósy Imre pozsonyi kanonok (címere a Emericanum bejárata fölött látható), utóbb esztergomi érsek 21 ezer forinttal, olyképen, hogy ezen intézetben 12...
A tragikus balesetben 2019. április 16-án hajnalban életét vesztette Reicher Gellért, 1964-től a Csemadok tagja és munkatársa, színjátszó, a Szőttes szervezőtitkára, számos fesztivál szervezője, ahogy hívták: a Papa. A pozsonypüspöki alapszervezet tánccsoportjában kezdett táncolni, de tagja volt a színjátszó csoportnak is. 1971-ben- a Szőttes Népművészeti Együttes szervezőtitkáraként lett a Csemadok munkatársa. A sokszor anyagi ellenszolgáltatás...
Erdélyi János költő, drámaíró, népköltészeti gyűjtő, Nagykapos szülötte, emlékének és hagyatékának megőrzése céljából 1965-ben az Erdélyi-unokák, Dobozyné Erdélyi Zsuzsanna és Törökné Erdélyi Ilona, áldozatos munkájából megszületett az Erdélyi János Múzeum, mely a nagykaposi kultúrházban kapott helyet. 2003-ban létrejött a nagykaposi Magyar Közösségi Ház és ezzel egyidejűleg új otthonra talált az Erdélyi János Múzeum is. 2016-ig...
Erdősi Imre, eredeti nevén Poleszni Imre (Nyitra, 1814. november 4. – Nyitra, 1890. január 9.) piarista szerzetes, pedagógus, az 1848-49-es szabadságharcban tábori lelkész. Erdősi Imre polgári családba született. Apja Poleszni Ambrus nyitrai csizmadia volt, és testvére, István is folytatta ezt a mesterséget. A családot a városban „Österreicher” néven ismerték, mert ősük Ausztriából költözött a városba....
Érsekújvár történelmi-hadászati szerepe a török terjeszkedés kezdetéig nyúlik vissza. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. 1541. augusztus 29-én a török sereg megszállta a magyar fővárost és egyben királyi székhelyet Budát is. Sőt már 1543. augusztus 10-én elfoglalták a törökök az ország másik erősségét, Esztergomot. E sikeres előrenyomulás miatt...
Az emléktábla a prépostlak falán látható. A betűk aranyozása teljes egészében eltűnt, ezért nagyon nehezen olvasható a szöveg. Örömünkre szolgálhat viszont, hogy egyáltalán a helyén van a tábla. Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író,...
Északnyugat-délkeleti tájolású szimmetriatengelyű, zárt udvaros, összetett alaprajzú épület. Fő szárnya az északnyugati részen található, egyemeletes reprezentatív épület, amelyhez két végén csatlakoznak a gazdasági épületek, hozzávetőlegesen patkó alakban zárva a belső udvart. Teljes kiterjedése kifejezetten nagy, udvarával együtt meghaladja az egy hektárt. A mai épület helyén egy 17. századi reneszánsz kastély állt, ám annak az alaprajzi...
Esterházy Miklós már 1617-ben, amikor Zselízt Pál fivérének adományozta, fontolgatta, hogy kastélyt épít itt. A török invázió és a rossz anyagi helyzet miatt az építkezést elhalasztották 1720-ig. Rezidenciaként először 1789-ben említik, „domusresidentionalisként”, azaz kúriaként. Az egyszintes, terjedelmes barokk építményt, a 18. század végén klasszicista stílusban átépítették és bővítették. Az eredeti barokk terv alapján egy négyszárnyas...
Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. A kovácsoltvas kerítéssel övezett, sokszög alapú, neogótikus és eklektikus stílusú épületet cseréppel fedték. Építtetője gróf Esterházy János Károly (1775-1834) volt, aki egyébként Galántán nyugszik, de végrendelete szerint szívét a családi kriptában helyezték nyugalomra. Belső terében összesen 11 darab sírbolt elhelyezésére alkalmas üreget alakítottak ki....
Fabriczy Sámuel (Poprád, 1791. március 18. – Lőcse, 1858. március 18.) ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Fabriczy Kornél művészettörténész apja. Fabriczy András evangélikus lelkész és Ab hortis Augustini Klára fia volt. Első oktatását a poprádi evangélikus iskolában nyerte, ahol a latin és magyar nyelvet is megtanulta; a szintaxisból 1803-ban kilépvén,...
Korának, a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar emlékműszobrásza, Fadrusz János Pozsonyban, az egykori Vártelek utca Pálffy-udvarában látta meg a napvilágot 1858. szeptember 2-án. Pozsony külvárosában, a Virágvölgyben élte le élete nagyobb részét. Budapesten halt meg, 45. életévét épp betöltve, 1903. október 26-án.
A kegyhely Pozsonytól légvonalban 55 km. A középkori oklevelekben már hétszáz éve jegyzik, jobbágyfalu, sáson (mocsáron) épült. Innen a neve is. Az egykori, 1323-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később reneszánsz várkastély épült. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el, de III. András magyar király 1291-ben...
Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és...
Farbaky Gyula (Munkács, 1870. ápr. 18. – Selmecbánya, 1911. okt.) kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár 1888-tól 1891-ig a selmeci akadémia hallgatója volt. A fémkohászati szakon végzett, később bányászatból is diplomázott. 1892-ben lett asszisztens Selmecbányán, 1894-95-ben az aacheni műegyetem tanársegédje a fémkohászati tanszéken. 1895-ben Vesztfáliában és Belgiumban, majd Svédországban tanulmányozta a fémkohászatot. 1895-től a selmeci kohóhivatal...
Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő sírja. Farbaky István, a jeles feltaláló és szakíró,a kiváló iskolaszervező és főiskolai tanár 1836. augusztus 15-én született Nyíregyházán. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában végezte. 1850-ben Eperjesre került, ahol érettségit szerzett. 1854–58 között a selmeci akadémián bányászatot és kohászatot tanult....
Fedor Miklós (1874. szeptember 1. Nagyszombat – 1948. június 17. Lőcse) Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Lőcsei osztály jegyzője (1903-1904-), titkára (1910-) . Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) jelöltjeként 1925-ben és 1929-ben képviselői széket szerzett a prágai nemzetgyűlésben. Fedor Miklós alapította Lőcsén a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FMKE – 1883-ban alakult kultúregyesület volt a Magyar Királyság...
A magyar erdészeti irodalom kezdete tulajdonképpen 1862-ig nyúlik vissza, amikor Wagner Károly szerkesztésében megjelent az Erdészeti Lapok első száma. 1867-ben aztán a selmeci katedrán is „felcsendült a várva várt magyar nyelv édes hangja”. A tanerőkről ugyancsak Wagner Károly gondoskodott. Beosztottjaitól a szakmai felkészültségen és az előadói képességeken kívül megkívánta a magyar nyelv tökéletes ismeretét, valamint...
A 19. század utolsó harmada Magyarországon a vidéki városi és megyei múzeumok megalakulásának időszaka volt. Ezek sorába illik a Kassán 1872-ben megalakult Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület is, melynek kezdeményezői a jelentős magángyűjteménnyel rendelkező Klimovits-testvérek voltak. Szándékaikat támogatta Myskovszky Viktor elismert műemlékes szakember is. A múzeum első kiállításának megnyitására 1876-ban került sor. A gyűjtemény később több adomány...
A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit...
A Vály-völgy legkorábbi temploma Felsővályban épült meg, valószínűleg a 11. század folyamán. Boldogságos Szűzről nevezett egyházát említi a 14. század eleji pápai tizedszedők jegyzékei is, sokáig a völgy egyetlen temploma volt. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk a falu nevét az egykorú oklevelekben. A husziták idejében a község határában a magyarok és a csehek között...
A Fő tér Keleti térfalában, zárt sorú beépítésben, a Ferences utca sarkán áll az egykori ferences templom és kolostor 14. század végéről származó, eredetileg gótikus stílusban épült, jelentős méretű épülettömbje, melyet a 15. század első éveinek valamelyikében szenteltek fel. Az épületegyüttes alaprajza a középkori ferences építkezés jellegzetes alaprajzi elrendezését mutatja. A hatalmas méretű templomhajóhoz keletről...
Fest Imre (Szepesváralja, 1817. november 3. – Budapest, 1883. március 11.) politikus, közgazdász, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzója, az osztrák Lipót-rend középkeresztese, költő. Iskoláit Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen járta; a jogot Debrecenben és Pesten végezte; 1839-ben ügyvédi oklevelet nyert. Szepesváraljára visszatérve az ügyvédi gyakorlat helyett a bányaipar terén keresett hatáskört. 1840-ben jegyzőjévé lett a felsőmagyarországi...
Martosi Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) magyar festőművész. Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter (1819-1910), ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822-1885) volt. A család ősei a XVIII században az ausztriai Linz mellől származnak el. A Rehrenbeck család teljesen elmagyarosodik. Feszty Sziveszter a XIX század derekán Vágvecséről Ógyallára telepedett....
Esterházy János Károly (1777–1834) és hitvese, Festetich Rozina nagy rajongója és támogatója volt a kultúrának. Jelentősen hozzájárultak a Garam menti település gazdasági és kulturális fellendüléséhez. De támogatták a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, az ipolysági vármegyeháza építését, és részt vállaltak a Magyar Tudományos Akadémia alapításában is. Zselízen is lényegében az összes értéket képviselő objektum hozzájuk köthető....
Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...
Frölich Dávid (Késmárk, 1595. – Lőcse, 1648. ápr. 24.) Geográfus, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus volt, aki jelentékeny fizikai ismeretekkel is rendelkezett. Magányos alakja e századnak, korát sok szempontból megelőzte. Tanítványa, követője nem volt, és az utókor még sokkal mostohábban bánt vele, mint Honterus Jánossal, a tudós nyomdásszal és tanítómesterrel, akinek műveivel legalább a szorgalmas filológusok...
A füleki vár egy 65 méter magas, É-i oldalán igen meredeken emelkedő vulkáni kúpra épült meg a XIII. század első felében. Három részre tagolható: alsó, középső és felső várra. Az alsóvár a síkság fölé emelkedő alacsony dombra épült meg a XVII. században. Mély árok és korszerű, új-olasz bástyák védelmezték a területét. Itt álltak az őrség...
Füzy Szaniszló János, OH (Ordo Hospitalarius – Betegápoló Irgalmasrend) (Veszprém, 1830. okt. 2.-Bp., 1903. márc. 16.) gyógyszerész, tartományfőnök. A veszprémi piarista gimnáziumban végzett. 1849-ben Budán lépett a rendbe, 1848-49-ben a szabadságharc sebesült katonáit is kezelte. Teológiátt Pozsonyban tanult, ahol 1859-ben pappá szentelték. Gyógyszerészgyakornok a pozsonyi, a budai, a szatmári „Gránátalma” patikákban, Bécsben 1861-ben gyógyszerészi oklevelet...
