Bethlenfalvy Ernő (* Késmárk, 1880. február 12. – † Hunfalva, 1955. június 18. ) Közgazdász, természetbúvár, szakíró Noha Késmárkon született, élete jelentős részét Hunfalván töltötte, ahol birtokai voltak (1945-ben magyar származása miatt ezeket „államosították”). A Tátra állatvilágának kutatója volt, és mint természetvédő sokat fáradozott a Tátrai Nemzeti Park létrehozása érdekében is. Cikkeit magyar, német és...
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy középiskolai osztály elvégzése után 1913-ban a monarchia elit iskolájába, a tengerészeti kadétiskolába vonult be. A világháború alatt számos hősi csatában helytállt, bátorságát három magas kitüntetéssel jutalmazták. A szerencsétlen sorsú Szent István csatahajó katasztrófájakor lélekjelenlétével mentette meg számos tengerészbajtársa életét. Családja, barátai körében mindig szeretett visszaemlékezni a tengerészetre, bizonyítva, hogy a...
Boleman István, dezséri Boleman János lévai földbirtokos, gyógyszerész és nemes Braunmüller Mária tíz gyermeke közül ötödikként, 1843. március 22-én Léván látta meg a napvilágot. 1852 és 1856 között a lévai piarista kisgimnázium diákja volt, majd a nagygimnáziumot Selmecbányán és Pozsonyban végezte. 1865-ben Bécsben szerzett orvosi diplomát. 1875-től Vihnyén lett fürdőorvos. 1873-ban Pozsonyban feleségül vette özvegy...
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643 ? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére. A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül vették birtokba a labanctól, és Bottyán János lett a vár parancsnoka. Bottyán János emléktábláját 1906....
Az 1848 őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó, legjelentősebb magyar honvéd erő, az ún. Feldunai Hadtest, mely ekkor Görgey Artúr parancsnoksága alatt állt, parancsot kapott arra, hogy csatlakozzon a Tiszántúlra visszavonult többi honvéd alakulathoz. Ez a manőver...
A Branyiszkói-hágó nyugati oldalán álló, apró falunak a régi országút és a modern gyorsforgalmi út közé szorult, kis temetőjében a magyar történelem egy fényes győzelmével kapcsolatos, becses emléke rejtőzik. Az 1848. őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó,...
Budatin. A Vág és a Kisucza összefolyásától keletre, kb. 250 méterre, sík térségen található Budetin vára. A Balassák ősei, Zólyomi Mikó és Detre, vagy fiaik emelhettek lakótornyot a földnyelvre a 13. század második felében. A torony egy fontos út mentén, gázló közelében épült, vámszedőhelyként is szolgált. 1300 körül Csák Máté foglalta el, halála után Zólyomi...
Az 56-os emlékszoba kialakításának célja az volt, hogy hozzájáruljunk a nemzeti összetartozás erősítéséhez az Ung-vidéken és méltó emléket állítsunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek. Az emlékszobában elhelyezett tablók, interaktív eszközök és berendezések hozzájárulnak a szabadságharc történéseinek megismeréséhez. Az emlékszoba elsősorban a régió általános iskolás és középiskolás diákjainak szolgál, akiknek közelebb hozzuk a történelem azon...
Eperjes neve összefonódott a magyar történelem egyik legszomorúbb emlékével, a Caraffa tábornok által 1687-ben felállított vértörvényszék kegyetlen vérengzésével. A megtorlás politikai hátterét a Habsburg dinasztia terjeszkedési szándéka adta. A török elleni háború győzelmes kimenetele már biztosnak látszott, a felszabadult területeken azonban bizonyos függetlenségi törekvések jelentkeztek. Thököly híveinek megbüntetésének és a térség megfélemlítésének feladatával I. Lipót...
A Fő tér nyugati térfalában, a Szent Erzsébet székesegyháztól északra álló palota, mely a magyar klasszicista építészet egyik remekének tekinthető, több középkori telek egyesítésével kialakult területen épült fel 1805-7. között. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház főhomlokzata 11 tengelyes. Középső, enyhe rizalittal is hangsúlyozott része elé épült az 1. emeleti díszterem 8 dór kőoszlopon...
A Pozsony tőszomszédságában fekvő Főréven gróf Csáky Jenő minden bizonnyal a család régi úrilakját is felhasználva építtette új kastélyát. A terveket – majd’ három éves munkával – egy pozsonyi építész, építési vállalkozó, Kittler Ferdinánd készítette, a kivitelezést a Kittler és Gratzl-cég végezte 1899-1902-ben. A kastély minden belső részletét, beleértve a stukkó-, a fa- és a...
Csejte vára Csejte településétől messzebb, ÉNy-i irányban, egy kopár magaslaton helyezkednek el a nagy kiterjedésű kővár falai. Az idevezető jelzett turistaösvényen először a magas fallal övezett várkapu nyílásához jutunk el. Bal kéz felé ágyúlőrések sora jelzi, hogy a XVI. század folyamán a földesúri család igyekezett korszerűsíteni a lakóhelyéül szolgáló erősséget. A hosszú falszoros lassan emelkedik...
A bronz domborműves emléktábla a hajdani losonci Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ill. Csehszlovák Reform Reálgimnázium épületének falára került, melynek jeles tanára Scherer Lajos (1874 Óverbász – 1957, Szeged) az iskola cserkészcsapatának parancsnoka, utóbb az A MI LAPUNK c. diák- és cserkészújság (1921-1932) szerkesztője és kiadója volt. A lap nemcsak a fiatal csehszlovákiai magyar értelmiség –...
Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt...
Csontváry Kosztka Tivadar a helyi patikában dolgozott (1879-80). Itt érte a „földöntúli sugallat”, mely nyomán lett festőzsenivé. Mellszobrát 1994. március 29-én leplezték le a Tél-utcai Szepesi Művészek Képtárában. Ekkor a szlovák nacionalista sajtó magyarellenes, hisztéria-tűzijátékot indított a világhírű mester ellen. Az 50 centiméter magas bronz mellszobor a Kerényi Jenő szobrászművész által alkotott és a budapesti...
Czékus István 1818. december 22-én született Gömörpanyiton, nemes, de szegény sorsú szülőktől, (apja Czékus Márton, anyja Bacsó Erzsébet) akik igyekeztek a tanulási kedvet felkelteni és táplálni fiukban. Atyja kimondhatatlan örömére ebben nem volt hiány, s a szorgalmas fiú, már a panyiti falusi iskolában is kitűnt. Emellett karénekesi szolgálatával megszerezte ruhácskáját is. A rozsnyói gimnáziumba szintén...
Czóbel István (Ottó, Albert, Imre) Anarcson született 1847. szeptember 18-án. Tanulmányait Pozsonyban és Zürichben végzi, jogot és gazdaságtant hallgat, diplomát a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerez, 1876-ban. A 70-es évek közepétől kapcsolódik be otthon a gazdasági felelős nehéz szerepébe – kevés sikerrel. 1887-ben esküdött meg báró Mednyánszky Margittal (1858-1937): a házasság meghozta a még megmaradt kb....
Mednyánszky Ede és Szirmai Mária Anna lánya, a festőművész László húga. Beczkón született, gyerekkorát itt és a nagyőri kastélyban töltötte. Visszaemlékezéseiben mindig nagy szeretettel ír erről, a szeretett bátyjával töltött időszakról. Amikor atyjuk meghal (1895), László (aki az anyagiakkal nem tudott bánni, s nem is nagyon érdekelték az ilyesféle földi hívságok) a nagyőri birtokot húgára...
1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója,...
(* 1964. okt. 9. Dobfenek, † 2016. ápr. 20. Magyarbél) Alapiskolába Almágyba, majd Ajnácskőre járt. A füleki gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett újságírói szakon oklevelet.Az egyetem elvégzése után az Új Ifjúság munkatársa lett. 1991-1999 között az Ifi majd a Heti Ifi főszerkesztője volt, később a Mai Lap munkatársaként dolgozott. 2000-től volt a Pátria...
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette és Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt. Dessewffy Arisztid az Abaúj vármegyei Ósvacsákányban (Cakanovce) született, nemesi család sarjaként. Tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. 20 évig szolgált a...
Királyhelmecen született 1930. október 28-án. A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950–1951-ben Királyhelmecen tanít. 1951-től 1955-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola hallgatója magyar–történelem–polgári nevelés szakon. 1955–1960-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegéde. 1956–1958-ban a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállal az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968-ig az Irodalmi Szemle...
Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1881-ben avatták orvosdoktorrá. Bár szigorlatait többnyire csak elégséges szinten teljesítette, több pályadíjat is megnyert, V. éves korában Lenhossék József asszisztense az Anatómiai Intézetben, majd Scheuthauer Gusztáv első munkatársa lett a Kórbonctani Intézetben. Ígéretesen induló tudományos karrierjét édesapja kedvéért szakította meg, és 1882-ben visszatért Késmárkra praktizálni. Röntgenkísérletekkel 1898-ban, 3 évvel Konrad...
Szabó László galántai szobrászművész alkotása a Vágkirályfai Magyar Tannyelvű Alapiskola épülete előtt kapott helyet. Leleplezésére 2006. szeptember 9-én került sor. Janics Kálmán (* 1912. dec. 29. Vágkirályfa, † 2003. aug. 20. Vágkirályfa) történész, politikus, orvos. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931), orvosi diplomáját a pozsonyi egyetemen szerezte meg (1937). 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban...
Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg,...
Mohi Rezső szakmai pályafutásának javát, harminc esztendőt Tatabánya szolgálatában töltötte, ahol üzemvezető, majd műszaki igazgató, később 1945. máj. 27 – 1948. ápr. 30., a szénbányászat államosítása után, a tatabányai kerület bányaigazgató volt. Mindig is mondogatta: a Felvidék után Tatabánya a hazája. Nevéhez fűződik egy szabadalom, az iszaptömedékeléshez új gátolási eljárás kidolgozása, de további 46 közleménye...
Ortvay Tivadar (Orthmayr) 1843-ban született Csiklovabányán, Krassó-Szörény vármegyében. Apja Orthmayr Károly kincstári réz- és vashámorok és a bányák tiszttartója volt. A német származású családot Mária Terézia telepítette le a Temesi Bánságban. A Temesvári Piarista Gimnázium elvégzését követően teológiai tanulmányokat végzett a temesvári papnevelő intézetben. 1870-ig segédlelkészi és hitoktatói szolgálatot végzett a csanádi egyházmegye több településén....
Róth Samu (Ménhárd, 1851. december 18. – Lőcse, 1889. november 17.) tanár, a Magas-Tátra kutatója, turista, író. Atyja mészáros volt Ménhárdon, ahol elemi iskolai tanulmányait is végezte. Innen 1863-ban a késmárki líceumba került; itt érettségizett 1871-ben. 20 éves korában Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet 1874. július 26-án és már...
