A falu határában a legjelentősebb események az 1848–49-es szabadságharc idején játszódtak le a Vág mentén. Görgey Artúr tábornok a Vág irányába vezényelte az I., II., és III. honvéd hadtestet, hogy még az orosz cári intervenció előtt áttörjék a császári-királyi hadsereg védelmi vonalát. A hadművelet 1849. június 6-án kezdődött. A Vág mellett a honvédeknek az ellenséget...Read More
1465. május 19-én kelt II. Pál pápának azon bullája, melyben engedélyezte Hunyadi Mátyás király (ur. 1458-1490) számára egy magyarországi egyetem megalapítását. Korábban Nagy Lajos király (ur. 1342-1382) 1367-ben, Pécsett, illetve Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán hozott létre felsőoktatási intézményeket, ezek azonban a legjóindulatúbb becslések szerint is 1410 körül befejezték működésüket. Hunyadi Mátyással 1458-ban egy...Read More
Aixinger László (Pozsony, 1883. augusztus 8. – Pozsony, 1944. március 22.) jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd a csehszlovák államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-től pártigazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója lett. Jelentős szereplője volt a pozsonyi kulturális életnek. A Bartók Béla Dalegylet...Read More
Alleker Lajos (Nagykanizsa, 1851. október 30. / november 17. – Nyitra, 1895. január 5.) tanár, író, botanikus. 1869-ben lépett be a piarista rendbe, 1874-ben ünnepi fogadalmat tett. 1878-ban szentelték pappá. Tatán, Selmecbányán, Nagykárolyban, Magyaróvárt és 1884-1895 között Nyitrán tanított. Idejekorán, életének 44. évében érte a halál. A nyitrai régi városi temetőbe, a piaristák közös sírboltjába,...Read More
Franziska Seraphica Hablawetz (Bécs, 1838. október 4. – München, 1902. október 26.) bécsi polgárleány, gróf Andrássy Dénes felesége, művészetpártoló. 1838. október 4-én Bécsben Franz Hablawetz és Barbara Dossler polgárpár leányaként született. Pisában 1866. április 6-án gróf Andrássy Dénes, gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő idősebbik fia, szülei tiltakozása ellenére feleségül vette. A rangon alul...Read More
2014. február 16-án avatták fel Antall Józsefnek, Magyarország néhai miniszterelnökének bronzból és mészkőből készült szobrát. Az Antall József Alapítvány a néhai miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezést, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek. A romániai Székelyhídon 2013. december 22-én avatták fel Antall József erdélyi szobrát, a...Read More
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert 1846. május 29-én született Bécsben. Aulikus – királyhű, a Habsburg dinasztiát támogató – arisztokrata családból származott. Édesapja Apponyi György gróf, édesanyja Sztáray Júlia grófnő volt. Középiskolai tanulmányait a jezsuita rend kalksburgi intézetében végezte, majd bécsi és pesti egyetemen tanult állam- és jogtudományt. 1868 és 1870 között tanulmányutat tett Nyugat-Európában. Apponyi Albert...Read More
A mindig komolyan és kifogástalanul viselkedő Apponyi nagyon diszkréten intézte nőügyeit. Tapintatos eljárásából eredően keveset tudunk szerelmi ügyeiről és ezek gyümölcseiről. Apponyi az 1890-es évek közepén megismerkedett Dietrichstein-Mensdorff-Pouilly Klotild grófnővel (1867-1942). A hölgy a Bécsben élő birodalmi arisztokráciához tartozott, de távoli rokonaként tartotta számon Viktória angol királynőt is. A királynő édesanyjának nővére volt Klotild grófnő...Read More
1. Gróf nagyapponyi Apponyi György, az apponyi Apponyi család tagja, jogász és politikus, 1808. december 29-én született Pozsonyban. Apponyi György 1899. február 28-án hunyt el Eberhardban (Pozsony vármegye). Édesapja, gróf nagyapponyi Apponyi György, édesanyja pedig zichi és vasonkőei Zichy Anna grófnő. Feleségét, nagymihályi Sztáray Júlia (1820–1871) grófnőt 1840. április 23-án vette nőül Pozsonyban, akitől két...Read More
A Grössling utcai gimnázium, a plébánia, és nem utolsósorban a Szent Erzsébetnek szentelt Kék templom a szecesszióból indult magyar nemzeti stílus megalkotására tett kísérlet legszebb példái közé sorolhatóak. Az eredeti tervek szerint csak egy kisebb kápolnát építettek volna a gimnázium szomszédságába, azonban Szapáry Mária Gabriella törekvésének eredményeképp egy nagyobb templomot emeltek. Az épületek kivitelezésére Apponyi...Read More
Királyi várként épült a XIII. században, várispánság központja 1267 után. A lengyelek felőli országhatárt védte. Árpádházi királyaink a várat állandóan erősítgették. Zsigmond király mégis a lengyel származású Stibor vajdának zálogosítja el a XV. század elején. A XV. század közepén Komorowsky Péter·, a cseh Jiskrával rokonszenvező lengyel lovag kaparintja meg Árva várát, és innen rettegtette 25...Read More
Az egy emeletes, szimmetriára törekvő, barokk alkotás a telek északi szélén, utcafronton áll, az utca ívét követő, többször tört tengelyű alaprajzzal. Az épület egyik legszebb része a gazdagon díszített, későbarokk stílusú Szent Kereszt-kápolna. Vörös és fehér márványból készült oltárán nagy méretű festmény ábrázolja Krisztus keresztre feszítését. Ortvay Tivadar szerint a Kórház „utca alsó végén van...Read More
Sulyánszky Euszták az aradi vértanúk gyóntatását követően az imregi ferences kolostorba vonult vissza, ahol egy piciny szobában élte életét és védte a vértanúk által közölt információkat 1875. december 7-én bekövetkezett haláláig.Read More
Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt...Read More
Szent-Ivány-kastély. Minden bizonnyal Gömör megye legidősebb településeinek egyike. Neve török eredetű. Vára egyes vélemények szerint már a honfoglalás korában létezett. A középkorban és a korai újkorban az ország legjelentősebb nemesi családai rendelkeztek itt birtokkal: Máiássy, Perényi, Szapolyay, Wesselényi, Csáky. A falu legjelentősebb épületének számító, téglalap alaprajzú, egy emeletes, manzárd tetős, zsindellyel fedett kastély egy korábbi...Read More
A magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emlékét Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette 1778 és 1781 között Melchior Hefele tervei alapján. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulberts, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette A...Read More
Az újkori Felső-Magyarország fontos, erődített városának számító Érsekújvárba zsidók csak 1840 után költözhettek. Ezelőtt csak kereskedhettek, vásárokon vehettek részt, de éjszakára nem szállhattak meg a falakon belül. A 19. század második fele itt is a zsidóság jelentős számbeli gyarapodásának időszaka volt. Érsekújvárott két zsinagóga volt,az egyik 1859-ben épült, a nem sokkal korábban megépült budapesti Dohány...Read More
Esterházy József szép terveit Galánta családi jelentőségének visszaadására és az utódlásra a mostoha sors keresztülhúzta: leányai, Mária (1827–1833) és Gizella (1837–1852) még gyermekként járványos betegségeknek estek áldozatul, Géza (1834–1870) fia pedig fiatalon, alig 36 évesen utód nélkül költözött el az árnyékvilágból. József gróf 1879. január 1-én hunyt el, s felesége, Barthodeiszky Róza (1795–1879) ugyanebben az...Read More
A Nagy Lajos-utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában van a Szt. Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja, mely templomból, kolostorból, internátusból s 3 igen népes iskolából áll. E női szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás, az első főnöknőnek – E. Aljoziának – rokona. Sok küzdés után e...Read More
A ferencesek templomát és még ma is működő kolostorát nem hiteles források szerint IV.(Kun) László magyar király építtette a morvamezei győzelem feletti örömében. Az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi. 1297. március 24-én szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A...Read More
A népviseletes babák gyűjteményét (negyvenegy község népviseletének bemutatása babákon) – mely már Európa több városában óriási sikert aratott és eddig 231 alkalommal került bemutatásra – Szobiné Kerekes Eszter „álmodta meg” és férjével, néhai Szobi Kálmánnal szervezték. Most a Kerekes család szülőházát Szobiné Kerekes Eszter és testvére, Kerekes András ajánlotta fel múzeumi célra. A legfőbb támogatójuk...Read More
A Bajmóc városának Ny-i részén, egy kisebb magaslaton emelkedő, jelenlegi formájában francia várkastélyt formázó erősségbe a hatalmas parkon keresztül egyre emelkedő sétaúton juthatunk el. A sziklaszirtet széles vizesárok övezi, melybe az itt feltörő források vizét vezették be az egykori várépítők. Bár az épületeket jelentősen átalakították a XIX. század végén a tulajdonos kérésére, de az alapok...Read More
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság kezdeményezésére, több emlékünnepélyre került sor. Október 16-án, Balassi születése 440. évfordulóján, a család ősi fészke, a kékkői várrom mellé épített, múzeumként látogatható barokk kastély udvarán Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Vladimír Siváček, a vármúzeum igazgatója leplezte le...Read More
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság, Balassi emlékének méltó megünneplése iránti kezdeményezését szlovák és magyar állami szervek is felkarolták. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a pozsonyi Magyar Intézet igazgatónője, Sunyovszky Szilvia. Így kerülhetett sor június 15-én a központi emlékünnepélyre a szülőhelyen, a múzeumként szolgáló zólyomi várban,...Read More
Királyfiai báró Jeszenák János (Pozsony, 1800. január 22. – Pest, 1849. október 10.) politikus, kormánybiztos, főispán, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja, evangélikus egyházkerületi felügyelő, Esterházy János dédapja. Jeszenák (IV.) János báró 1800. január 22-én született Pozsonyban. Családja a Pozsony vármegyei Somorja mellett fekvő Királyfia helységből írta előnevét, ahol még az 1800-as években is voltak...Read More
Léva főterén az ún. Kálvin-udvar sarkán található egy kicsiny 33×29 cm-es Baross Gábor dombormű. Baross Gábor 1857 és 1861 között Léván, az ún. kisgimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd 1891 nyarán hivatalos látogatást tett Léván, meglátogatta egykori iskoláját, a piarista gimnáziumot is. Diákkori lakhelye falán, a Zöldkert utcában emléktábla emlékezett rá. 1999. május 9-től a Kálvin-udvar...Read More
Bellusi Baross Gábor 1848-ban született egy Pruzsina nevű, apró, Trencsén megyei szlovák többségű faluban, magyar középnemesi családban. Lévai, majd esztergomi gimnazista évek után Pesten jogi végzettséget szerzett. Ezután hazatért és trencsén megyében különféle közigazgatási állásokat töltött be. A tevékeny ifjút alig 27 évesen országgyűlési képviselővé választották Illaván, szabadelvű programmal. A jó szónoki képességekkel és végtelen...Read More
Bartók Béla apja halála után anyja különböző városokban kapott csak munkát, végül Pozsonyba költöztek 1888-ban és a Kórház utca 3-ban laktak. Bartók 1892 és 1899 között (egy év megszakítással) a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákja volt. Erkel Lászlótól (nagy nemzeti operáinknak alkotója, Erkel Ferenc fia) kapott zongora és zeneszerzés órákat. A pozsonyi diákéveire emlékező szlovák...Read More
A feltárásokat végző szlovák régészek szerint már 896 előtt is emelkedett ezen a helyen egy fából készült morva erődítmény, de ennek még semmiféle nyomát nem sikerült fellelniük. A nagy valószínűséggel a XII. században felépített, és várispánság székhelyéül szolgáló Beckó első, napjainkig fennmaradt írásos említése csak Anonymus történetírótól maradt fenn, aki 1205 után írt róla. A...Read More
