A későgótikus Szt. Katalin templom Selmecbánya legszebb templomai közé tartozik. “Szlováknak” is nevezik, mivel már 1658 óta szlovákul is prédikáltak benne. A Szent Katalin templom 1488-1491 között épült. 1500-ig dolgoztak a belső díszítésén. Egyik hajóját késő gótikus csillag alakú boltozat íveli, amely presbitériumba megy át. A hajót mindkét oldalról kápolnák szegélyzik, amelyek fele olyan magasak....
A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépítették az első...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A ferences minoriták valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század első éveiben érkeztek Lőcsére. Az első, a városban működő kolostorukról 1309-ből van adatunk. A reformáció idején, 1544-45-ben a ferenceseknek, mint minden katolikus intézménynek, távozniuk kellett a városból. Időközben azonban a Lengyel-kapu mellett álló, egykori minorita kolostor és templom a jezsuiták kezébe került. Így...
A Szent Márton püspöknek szentelt, eredetileg gótikus stílusú római katolikus templom a 15. századból származik. Főoltára klasszicista, Szent Márton püspök 18. századi oltárképével. (Magát az oltárképet nagy valószínűséggel az egyházközség filiájáról, Padányból származó Padányi Biró Márton [1693-1762] egykori veszprémi püspök adományozhatta a templomnak). A védett műemléki épületek közé tartozó templomot 1977-ben restaurálták, tornyát 2004-ben újították...
Darázs község neve első ízben a Zobor hegyi bencés apátság 1113-ban kelt birtokmegerősítő királyi oklevelében szerepel Drasey alakban. (A Zobor előtagot 1910-ben kapta megkülönböztetésül a Hont megyei, szintén Árpád-kori Darázsitól.) 1349-ben Darasyként bukkan fel újra a település a Szent Benedek-rendiek javai közt, majd évszázadokra eltűnik a neve az írott forrásokból. Sorsa a városéval osztozott, amikor...
A dómtól délre található épület valaha temetőkápolna volt. Alsó része, a mai altemplom a 13. század végén épült, míg felső része 1360-80 között. A 15. század végén, a kassai születésű Szahtmáry György kezdeményezésére északi oldalához egy újabb hajót, míg délnyugati részéhez egy oldalkápolnát építettek. A 19. században többször renovált épület mai formáját a Schulek Frigyes...
Az esztergomi főegyházmegye névtára szerint a szentmihályfai plébániai egyház 1050-dik évtől áll fenn, ez azonban okirattal nincs alátámasztva. Hogy régi plébániai egyház, azt ugyan a pázmányi jegyzék, valamint az 1390-diki okirat tanúsítja. Kezdetben a falu pozsonyi várbirtok, első ismert földesura Orros Péter mester, 1332-ben zarándoklata előtt tett végrendeletében hitbér fejében nejére, Ilonára és leánynegyed címén...
A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága...
A Közép-Ipoly mente jeles települését 1232-ben említi először oklevél Bolug néven. Ha a falut Ipolyság felől közelítjük meg, először is a település előtti magasabb ponton álló templom tűnik szemünk elé. A vidék egyik legrégibb Árpád-kori temploma ez, amely a községet országszerte, sőt határon túl is ismertté tette. Hont megye monográfiája s a Pozsony-Nagyszombati egyházmegye adatai...
A Szent Miklós templomon az évszázadok során több felújítást végeztek, a legrégebbi, a gótikus rekonstrukció minden bizonnyal még 1326 előttre tehető. Az egész kulturális emlék értékes része a kálvária, amelynek egyes részeit a templomot, illetve a templomdombot körülölelő, mintegy egy méter magas betonfalba építették be. A fal az 1915-1927-es évekből származik. A templom mai formájában...
Az ősrégi Szent Mihály templom helyére az esztergomi káptalan 1742–46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett. Bezúr István akkori plébános az esztergomi főkáptalan teljes támogatását megkapta az építkezéshez. A barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. I. Mauritius, a thébai...
Hogy valóban régi templomos hely Gelle, arra előneve, az „Egyház” is utal, mint már az előzőekben említettük. Ennek a templomnak a létét először egy 1253-ból származó oklevél említi. Eszerint a plébánia nemcsak a falu életében, hanem közvetlen környezetében is jelentős szerepet játszott. Draskovics György 1634-ben a következőket jegyezte le: „Azokban az időkben húsz jobbágyfalu járt...
A dunaszerdahelyi Szent György-templom mellett álló késő barokk Szentháromság-oszlopot 1777-ben egy a várost ért, komoly nyomot hagyó járvány vagy természeti csapás csillapodása után emelték, hálaképpen a veszély elvonulásáért. Az emléktábla nélküli oszlop Gönczöl György és neje, Lengyel Erzsébet adománya.
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
Szepeshely szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja. A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral. Már 1140-ben állt itt egy román templom,...
„Az egykori szepesi prépostság székhelyén, Szepeshelyen a székesegyház történeti érdekű falképet őriz. Értékét emeli, hogy pontos évszámmal is el van látva. A múlt század közepe táján fejtették ki a mész alól s nyomban utána restaurálás címén át is festették. A székesegyház északi oldalának bejárata fölött, az ornamentális keretbe foglalt kép Róbert Károly koronázását örökíti meg....
A gazdag szepességi szász (cipszer) város leggazdagabb polgárainak házai ill. legfontosabb középületei az egységes középkori-koraújkori képét máig megőrző fő téren emelkednek. Ezek egyike a 13. századi eredetű Szent György plébániatemplomhoz tartozó, annak cinteremfalával egybeépült, mégis különálló harangtorony. A torony Matern Ulrich késmárki kőműves mester irányításával épült, 1588-89-ben, reneszánsz stílusban. E korszakban a Szepességben számos, ehhez...
Építését a 13. század első harmadáig lehet visszavezetni. Ebből az időből maradtak meg a hajó határolófalai, a nyugati torony alsó négy szintje és a nyugati bélletes kapu. A hajó közepén a 14. század első felében oszlopot állítottak, melyre a négy keresztboltos mezőt is ráterhelték. Ez a „kéthajós” megoldás a szepességi gótikus templomok egyik jellemző megoldása....
Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született Gölnicbányán. Zenei tehetsége korán megnyilvánult; a gyermek- és ifjúkori nehéz évek, az akkori Csehszlovákiát jellemző történelmi és politikai mélypont sem tántorították el attól, hogy életét a zenének szentelje, s a felvidéki magyar kultúra zászlóvivője legyen. 1920-ban a család minden tagja elveszítette állampolgárságát, mivel az édesapa a trianoni békediktátum következtében...
Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30., jogász, politikus, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) néhai igazságügyminiszter nagy pártfogója volt a tátrai turizmusnak. Ő maga is gyakran vendégeskedett Tátrafüreden. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely Magyarország első, a világ hetedik turista klubja volt, Münnich Aurél elnök javaslatára úgy határozott,...
A Losonc városa és Nógrád megye közéletében, de országos ügyekben is közszerepet vállalt szilasi és pilisi Szilassy család sarja, ifj. Dr. Szilassy Aladár orvosnak tanult. Angliai tanulmányútján ismerkedett meg a cserkészettel, (Scouting for Boys) és elhatározta ennek, a fiatalok szellemi és testi épülését szolgáló mozgalomnak a hazai meghonosítását. 1910-ben Megyercsy Béla ref. lelkésszel együtt megalakították...
Szinyei Merse Pál, festő 1845, Szinyeújfalu – 1920, Jernye Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos...
Szlemenics Pál, jogtudományi író Kecskeméten született 1783 január 22-én. A középiskolai tanulmányokat szülővárosában s Pesten, a filozofiát s teologiát Vácon, mint ottani püspöki megyei növendékpap, a jogtudományokat pedig a pesti királyi egyetemen Kelemen és Markovics tanárok alatt 1804. végezte s e közben Révai Miklósnak a magyar nyelvről tartott hires előadásait is szomjas lélekkel hallgatta. Azután...
A római katolikus Szűz Mária Mennybemenetele templom Rozsnyó város legértékesebb szakrális építménye. A 14. századból származó gótikus építményt 1403-ban fejezték be. Eredetileg plénabiatemplomként használták, 1776-tól püspöki katedrális lett. A husziták nagyon megrongálták. 1514-16-ban Bakócz Tamás bíboros áldozatkészségéből megújult, kinek nevét a Szent-Kereszt-kápolna viseli. 1550 körül a templomot az evangelikusok foglalták el. A katolikusok csak 1670-ben...
A helység neve a Boldogasszonyfalva szó rövidülésével keletkezett. A XVI. századig élt településnév – amint szlovák megfelelője, Matka Bozia és későbbi német változata, Frauendorf is – a falu ősi Nagyboldogasszony-templomára utal. Egy 660 éve, 1343. május 1-jén a pozsonyi káptalan előtt hitelesített záloglevélben szerepel először a „Szűz Mária tiszteletére emelt kőtemplom”. Keletkezése 1276 körülre tehető,...
Megalakulásának éve 1971. Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájház Alistál közepén található parasztház, mely a 70. szám alatt van. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. A község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. június 20-án múzeummá avatta. A Szlovák Műemlékvédelmi Alap nyilvántartásában műemlékként...
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok Központi Bizottságának szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febuár 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik...
