1849-ben a község határában két csata is volt a császáriak és a magyar szabadságharcosok között. Ennek az emlékét őrzi a Sas utca végébe áthelyezett emlékmű, és a temetőben az elesett hősök tiszteletére emelt obeliszk. Ez az emlékmű eredetileg az utca vége mögötti határi részben állt. Egykori leírása: “Az emlékmű mintegy öt méter magas, fekete –...
Scholcz Frigyes, ág. ev. lyceumi tanár, Scholcz János és Schmidt Katalin fia, szül. 1831. július 16. Ruszkinóczon (Szepesm.); a gymnasiumot Késmárkon, a bölcseleti és theologiai tanfolyamot Eperjesen végezte. Miután lelkészi tanárjelölti vizsgát tett, két évig nevelő volt Hedry Ernő septemvir házánál. Ezen idő alatt különösen a magyar és német költészet remekeit tanulmányozta. 1857-ben Jenába ment,...
A selmeci Úritemető 295. számú sírjában nyugszik az akadémia egykori jeles tanára, Schwartz Ottó fizikus, tudós szakíró. Sobó Jenő említette nekrológjában a diákok kedvenc „Schwartz papájáról” 1910-ben: „Vele egy tipikus alakja dőlt ki az élők sorából annak a tanári gárdának, amely alkotmányunk visszaállítása és bányászati főiskolánk megmagyarosítása után buzgó lelkesedéssel indult neki a nehéz, csaknem...
Tóth András debreceni szobrászművész, a költő Tóth Árpád édesapjának művét 1899-ben állították fel. Ma szovjet hősi emlék áll a selmecbányai honvédszobor helyén, ami a Kammerhof utcában, a Kachelman Panzió mellett, a Glanzenberg altáró bejáratának közelében található. A honvédszobor néhány lövést kapott, de szerencsésen megmenekült, igaz 1919-ben elbontották. Hosszú ideig a várudvar egyik sarkában állt, a...
A Kálvária, mely 1744 és1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes a Scharffenberg nevű hegy tetején. Ez a hegy egyike a viharos geológiai múltú, vulkanikus eredetű Selmeci-hegység csúcsainak. A Kálvária eredeti összeállításában látható tizenkilenc kápolna, két templom és a Szent Lépcsők, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt szoborcsoport alkotják. A Kálvária egyike...
A 45-ös számú ház neve Spillenberg-ház. Több generáción keresztül orvosok lakták. A Spillenberger Sámuel Szepes-Tapolcán 1613-ban papírmalmot létesítettek. Ebben a házban lakott Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. Sokan ismerik Jókai Mór híres regényét, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író. A címszereplő „fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna...
„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és...
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...
A katolikus gimnázium egykori tanítványának, a nagy hellenistának, Szabó Istvánnak mellszobra az egykori premontreiek rendháza előtt áll. A kétharmad profilban balra tekintő arcon remekül érezteti a művész az értelem erejét. Egyszerű talapzatán, háttérben az épület sima falával jól hat. A Holló Barnabás által 1897-ben alkotott másfél méter magas kőoszlopon álló szobor volt az első mellszobor...
Szalatnai Rezső, Szvatkó Pál és Fábry Zoltán mellett a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb kritikusa, irodalomtörténész, író, aki egyebek közt a szlovákiai magyarokat ért, 1945 és 1948 közötti jogfosztás elleni bátor fellépésével is elkötelezte magát a szlovákiai magyarság mellett. Szalatnai Rezső (1904–1977) Nagyszalatnán született, Szakolcán járt gimnáziumba, a pozsonyi egyetemen szerzett tanári oklevelet....
Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, Szapolyai István bátyja, a Szapolyai-család első jelentős tagja. Apját Vajdafi Lászlónak hívták, aki megkülönböztető nevét valamelyik őse erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztsége után kaphatta. Felemelkedése Hunyadi János mellett kezdődött, aki mellett titkári feladatokat látott el. Szolgálatai eredményeképpen apjával és testvéreivel már 1455 előtt kastélyt...
Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor. Szapolyai Imre testvére, I. (Szapolyai) János király apja. 1474-81-ig Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja (szepesi gróf), 1489-90-ig I. (Hunyadi) Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója, 1492-től a Magyar Királyság nádora. Apja, Szapolyai „Vajdafi” László volt. Eleinte bátyja, Imre katonai segítőjeként működött, vele,...
Szathmáry Géza vezérőrnagy az első világháborúban a gyulai honvédezred (2. h.gy.e.), mint az ezredes, parancsnoka volt. Neve a nagy háborúban akkor vált közismerten dicsőségessé, amikor 1915. március 19-én honvédei élén kirohant az ostromlott przemysli várból. Szállóige lett mondása: «Mindenki utánam, senki se előttem!» A hős ezredes, aki pusztán könnyű sétabottal felfegyverezve vezette rohamra katonáit, sebesülten...
Szécsénke kis magyar falu az Ipoly völgyében. Első okleveles említése 1260-ból való. A középkoron keresztül több földbirtokos uralta, az újkorban a Tersztyánszkyak voltak a jelentősebbek. A Szent Kozma és Demján tiszteletére szentelt templom a 13. század végén épült késő román stílusban. Annak ellenére, hogy 1754-ben barokk stílusban megújították ás 1963-ban javították, alapjaiban megőrizte eredeti állapotát....
A neves erdészeti és vadászati szakíró, kiváló akadémiai tanár, Szécsi Zsigmond (1881-ben változtatta Nikel családi nevét Szécsire) csaknem egész élete a Felvidékhez kötődött. 1841. október 6-án született Kisgaramon. Besztercebányán végezte gimnáziumi tanulmányait, s a selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója volt. 1867-ben lett selmecbányai főiskolai tanársegéd az erdészeti tanszéken. Miután ez több részre oszlott, az erdőhasználattani tanszéket...
A temetőben van eltemetve (1859. december 13-án) Szeder Fábián János benedek-rendi szerzetes, tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja.
Az 1848 őszén kitört magyar szabadságharc a kezdeti sikereket követően, a kibontakozó osztrák támadás miatt veszélyes helyzetbe került. A honvéd főseregnek számító, Komárom körzetében állomásozó ún. Fel-dunai hadtest a fővezérségtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon a Tiszántúlra. Ezt a parancsnok Görgei Artúr – mivel az ország közepe ekkorra már a császáriak kezére került, a...
Nagy János alkotása, Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30.- Kolozsvár, 1634. január első fele) életnagyságú szobra a város főterén kapott helyet. A XXV. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozat keretében 1994. október 28-án, délután volt a szobor alapkőletétele. Egy év múlva, 1995. október 14-én avatták fel a szobrot a XXVI. Szenczi Molnár Albert Napok során a...
A Szent András-temető Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra „körbenőtte” a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy kb. 5 m széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár...
A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A templom körül alakult ki a mai település, melyet 1215-ben Corcha néven említenek először. A 14. században Egyházaskarcha (1351), Remegkarcha (1355), Diákkarcha (1357), Barthalkarcha (1377) Lászlókarcha (1377) és Lucakarcha (1467) falvakból állt a mai település. A Szent Bertalan apostol oltalma...
Szűz Mária és Szent József tiszteletére emeltette 1850-ben Jurovics József. A kápolna műemléképület, renováltatta a Galántai Pro Renovatione nonprofit alap.
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
A templom az 1906-ban elhunyt gróf Kőrfy Rudolf hagyatékából 1909-10-ben épült szecessziós stílusban, egyszerre a falu plébániatemplomának és a Kőrfy-család sírboltjának. Építője, Medgyaszay István, korának egyik legeredetibb magyar építésze, a magyarországi vasbeton építészet úttörője. Ez az alkotása a korabeli Magyarország első teljes egészében vasbetonból készült temploma. A szokásos templomhajók helyett egy nyolcszögletű, világos kupolacsarnok alkotja...
Szent Flórián tűzzel való kapcsolata alapján védőszentje a kéményseprőknek, serfőzőknek (a sör egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz), fazekasoknak, kovácsoknak, pékeknek. A vágújhelyi 1762-ben készült és 1963-ban műemlékké nyilvánított Szent Flórián-szobor a város történelmi központjában a Ghillányi kastély előtt áll. A szobor kettős talapzatának alsó részén lévő relief egy ökrök által vontatott szekeret ábrázol, melyen feltehetőleg...
Szlovákia délkeleti részén a legérdekesebb gótikus kishidak közé tartozik a leleszi kőhíd. A boltozata máig is sértetlen. Ma már csak a kiszáradt medret íveli át, de régebben folyója sebes sodrású és vad volt.
Az ismeretlen művész által 1808-ban alkotott szobor eredetileg a Szent György téri tűzoltó-szertár előtt állt, jelenleg a városi könyvtár előtt található. A közeli teret is a szoborról nevezték el nemrég, azelőtt Dubček tér néven jegyzezték a területet, amelyet a helybeliek leginkább az Olympia bevásárlóközpont előtti térként ismertek. A Szent György-szobor 1963 óta szerepel a műemlékek...
A város legrégibb történelmi és szakrális emléke, amelynek helyén már a korai Árpád-korban is állt egy (valószínűleg) fatemplom. A mai kőtemplom román kori alapja a hagyomány szerinti 1329-es esztendőben épült. Ebből az Anjou-korból származnak a templom egykori gazdag freskóábrázolásainak töredékei is: a szentély Szent Miklós- és Krisztus-ábrázolásai, valamint a főhajó külső falán látható Kálvária-freskó. A...
A csütörtöki Szent Jakab templom a román stílus jegyében épült. Igaz, hogy az idők folyamán többször átépítették, az eredeti alaprajza ma is kikövetkeztethető, s a 13. században épült plébániatemplomok alapelrendezését mutatja: keletre néző félköríves szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati homlokzaton két torony, köztük a templom tengelyében bélletes kapuzat. Teljes egészében téglából épült (akárcsak a...
A Nádasdy Ferenc gróf által megkezdett templom-építést 1691 Haskó Jakab nyitrai püspök fejezte be. Egyhajós, dongaboltos barokk épület, kétoldalt a pillérközökben mellékoltárok. A főoltár oszlopos, fehér ruhás szentekkel a 17. századból való.
