A bajmóci várkastély bejárata előtt áll annak a terjedelmes, ősi hársnak a maradványa, melyet a legenda szerint Csák Máté ültetett 1301-ben. A hagyomány szerint alatta tartották azt az országgyűlést, amelyen Mária királyné (Nagy Lajos leánya) a férje Zsigmond javára lemondott a trónról. Terjedelmes lombkoronája éppúgy hűs árnyat borított Mátyás király fényes lakomáira, mint ahogyan Bocskai...Read More
A családi sírboltot, Bittó István miniszterelnök sírhelyét a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával újították fel 2003-ban. Születésének 190. évfordulója alkalmából, 2012-ben emléktáblát avattak. Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa, 1822. május 3. – Budapest, Terézváros, 1903. március 7.) magyar politikus, miniszterelnök, valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag. Élete:...Read More
„A Szalma-gunyhótól nincs mesze azon emlékezetes hely, melyen 1866-ban az osztrák-porosz háboru idején számos katonánk elesett. Több sirhant található itt s azon szép emlék, melyet a pozsonyiak az itt elesettek emlékére emeltek. Évenkint kegyeletes emlékünnepély tanúja e hely.“ Az emlékművet 1866. november 4-én emelték a hősi halottaknak. Az emlékmű egy négyzet alapú műkő-beton talapzaton nyugszik,...Read More
A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk. 1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a...Read More
A község legrégibb épülete a 13. századi korai gótikus stílusban épült református templom. A templom belsejében látható freskók a 14. század elején készültek. Az épületet nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították. A templom közelében áll a 18. századi faszerkezetű harangláb, amelynek a nagyharangja a 15-16. században készült. A közvetlen szomszédságában fából készült harangláb áll, amelyben a két...Read More
A Duna Menti Tavasz, az országos gyermek báb- és színjátszó fesztivál 40. évfordulójára állított emlékjelet – Lipcsey György Munkácsy díjas szobrászművész alkotását – a fesztivál országos döntőjének megnyitójában Molnár László méltatása után Héger Károly, a fesztivál egyik ötlegazdája és Huszár László, a fesztivál főszervezője leplezték le.Read More
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó mai, gazdagon díszített, klasszicizáló későbarokk formáját 1782-ben nyerte el. Nevét a Habsburgok címerében látszó fekete sasról kapta, amely a ház cégérében is helyet kapott. A város reprezentatív szálláshelyének számított, így megszállt itt 1783-ban II. József császár is. A ház az 1700-as évek...Read More
2014. május 21-én a kassai Állami Tudományos Könyvtár (ÁTK) épületén, 16 órakor emléktábla avatására került sor, mely a Kassán keresztül Auschwitzba szállított magyaroknak állít emléket. Eredetileg a vasútállomás épületén került volna sor annak leleplezésére, ám a vasúttársasággal nem lehetett megegyezni. Ahogy Lang Tamás docens fogalmazott, a Szlovák Köztársaság Vasúttársasága Területi Igazgatósága értetlensége, sőt határozott elutasítása...Read More
A kastély 17. századi, reneszánsz eredetű, a Pálffy-család építtette birtokukon. Ma a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fiókarchívumának egyik levéltára működik benne.Read More
A kosztolnai katolikus templommal szemben áll az 1848 évi okt. 28-án vívott kosztolnai csatában elesett honvédek emlékköve. Ezt emelte a hálás utókor kegyelete jeléül azok emlékére, kik készek voltak szeretett hazájuk szabadságáért küzdeni, küzdeni az utolsó leheletig. A kosztolnai dombokon volt a honvéd tábor, ott folyt a heves küzdelem, melyben Pongrácz Guido, a népfelkelők lelkes...Read More
Léva középkori erősségét Léva város belterületén kereshetjük fel, messziről csak a felsővár sziklatömbje emelkedik ki a környező lakótelepi háztömbök közül. A D-i oldalon épült, egykori fahíd helyén napjainkban már egy hosszú kőhíd íveli át a régen feltöltött széles vizesárok helyét. Az 1558-as esztendőben Dobó István, az egri hős, kapta meg Lévát, ő kezdte el építtetni...Read More
A Klarasszia-utczából, a főgimnázium kapujának átellenében, a régi Országház épületében lévő Boltívhez jutunk, mely a Mihály-, illetőleg a Ventur-utczába vezet. Itt a Boltív alatt van a városi kézikönyvtár, a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladó-kör” egyesületi könyvtára. A benne levő kötetek száma megközelíti a 7000-et, a folyóiratokkal együtt...Read More
A XIX. első felének pezsgő társadalmi légkörében a természettudományok fejlődése, szakosodása is új lendületet kapott. A tudományos élet fórumaként 1840-től rendszeressé váltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései. Az 1847-es soproni összejövetelen Zipser Keresztély András besztercebányai természetrajz tanár indítványozta egy földtani-bányászati egyesület megalakítását, mondván, hogy „a közjólétet csak azzal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit,...Read More
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van,...Read More
Nagyabonyi Csiba Imre királyi tanácsos 1761-ben, saját költségén felépítteti a település Szentháromságra felszentelt katolikus templomát. A település fíliája Hodos lett. 1790-ben kirabolják a templomot, amely után az egyházi hatóság leromboltatja a templomot körülvevő erős kőkerítést, nehogy „menedékül szolgáljon gonosz szándékú embereknek”. Röviddel ezután megszűnik a templom körüli temetkezés. 1811-ben Szlusny János plébános a rendkívüli éhezések...Read More
A Németh-malom 1884-ben hajómalomnak épült, 1906-ban cölöpös vízimalommá alakították át, majd 1916-ban, korszerűsítése keretében, további felépítményt telepítettek hozzá. Az építményben fennmaradt a teljes gyártási technológia, amelyet főleg gyárilag készített berendezés képviselt: az őrlőmű, maghántoló, – tisztító – a triőr -, a szitasor és a szállítófelvonók. A meghajtásról a két áttételű vízikerék gondoskodott. A malom 1951-ig üzemelt. Utolsó tulajdonosa,...Read More
Az emlékmű a temetővel szemben található.1867. augusztus 2- án Ürge Alajos, Pered jegyzője, (maga is volt 48-as honvéd) levelet intézett a Pozsony Megyei Honvédegylethez, s ebben indítványozta egy emlékmű felállítását a peredi csatában elesett honvédek tiszteletére. A Honvédegylet közgyűlése egyetértett az indítvánnyal, és széles körű gyűjtésbe kezdett. A szervezési munkálatokat dr. Beck Antal ügyvéd, volt...Read More
A négy saroktornyos barokk kastélyt Szelepcsényi György hercegprímás építtette, később a cisztercita rendnek adományozta. 1902-ben az állam vásárolta meg, ma gyermekotthon.Read More
A Pozsonyi főpályaudvar egy vasúti átmenő pályaudvar. Az első fogadóépület 1848-ban készült el a Bécs–Pozsony és Břeclav–Pozsony (az 1848-as épület ma a vasúti rendőrség székhelye). 1871-ben a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal megépülésével párhuzamosan új épület készült az eredetitől 300 m-re északra. Ez elé 1987-ben egy nagy, félbevágott nyolcszög alakú, üvegkupolás fogadótermet húztak, amelyet a népnyelv „Üvegháznak” nevez. A...Read More
A Jezsuita-premontrei templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem,...Read More
A pudmerici csata 1705. augusztus 11-én. Herbeville két napi pihenés után, augusztus 10-én indult el Lipótvár mellől karkóci táborából, hogy a Csallóközbe visszatérve, ismét egyesüljön a Schlick lovassági tábornok alatt ott visszahagyott seregrésszel és podgyásszal. Közben a kurucok táborában meglehetősen izgatott volt a hangulat, mert a tisztek és a legénység zúgolódni kezdtek amiatt, hogy tábornokaik...Read More
Székelykapu a kettészakított település határátkelőjénél, Nagyszelmenc (SK) – Kisszelmenc (UA). A legelső figyelemfelkeltő, és talán az ötlet elindítója is Zelei István, 2000. április 15-én megjelent Kettézárt falu c. könyve, melynek könyvbemutatóját az akkor még szögesdróttal elválasztott határon tartották. A helyiek számos fórumon adtak hírt a még mindig álló „berlini fal”-ról, hogy elérhessék újra kapu nyíljon...Read More
A Rodostói ház szerves egészet képez a Hóhér-bástyával. Utóbbi azon kevés pontok egyike, ahol még megszemlélhető a hajdani középkori kassai városfal. A bástya udvarán áll a Rodostó-ház egyik fele, melynek eredetijében II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése éveit töltötte 1720 és 1735 között. A magyar állam – Thallóczy Lajos kezdeményezésére – 1905-ben leszereltette és 29 ládába...Read More
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...Read More
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...Read More
1849. április 19-én itt verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik legjelentősebb ütközete zajlott a magyar honvédek és a császári csapatok között Nagysalló mellett, a hölvényi erdőnél. A Klapka György tábornok által vezetett magyar nemzetőrök hősies helytállással, utcai harcokban arattak győzelmet a túlerőben lévő császári...Read More
A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban. Székhelye Kassa volt. I. Ferdinánd uralkodásának idején (1526 és 1564 között) a közlekedési viszonyok, a törökökkel és az erdélyi fejedelmekkel való háborúskodás miatt Magyarország keleti részeinek a Pozsonyból való pénzügyi igazgatása nehézkes és lassú volt. Az uralkodó e problémák...Read More
Deáki legnevezetesebb helye az ősi, Szűz Mária tiszteletére épített templom, amelyet elsőként II. Paskal pápa 1103. évi oklevele említett, de több később – 1175-ben, 1186-ban és 1211-ben – kelt okmány is utal rá. Az akkori istenháza – építési ideje nem ismert – kezdetben kápolnaként szolgált. A későbbi, román kori, méltóságot sugárzó deáki templom – a...Read More
Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb – 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt....Read More
Az 1946-ban létesített temetőben ötezernél több katona nyugszik – többségük tömegsírban. Legtöbbjük 1945 januárjában és februárjában, a kőhídgyarmati ütközetben esett el, de ide temették az 1944 telén és 1945 tavaszán az Alsó-Garam menti harcokban elesett katonákat is. A temetőben 5248, a 2. világháborúban elesett katona van eltemetve. 1947-ben hozták létre, területe 0,36 hektár. Mai arculatát...Read More
