A csevice természetes szénsavas savanyúvíz, az elhíresült „Csevice” ásványvíz egyik forrása is itt tör fel. A gyógyhatású forrást 1956-ban fedezték fel a környéken folytatott geológiai vizsgálatok közben. A természetes ásványvíz 1769 -től ismert.
Palást község kétség kívül legfontosabb történeti eseménye az a csata, amely 1552. augusztus 10-11-én zajlott le határában a támadó törökök és a Felvidéket védelmező keresztény seregek között, előbbiek győzelmével. A törökök 1552-es magyarországi hadjáratának célja a Habsburg-hű Magyarország és a különálló Erdély kapcsolatának felszámolása volt. A keresztény seregeket Erazmus von Teuffel vezette, csapatai között spanyol,...
„Az 1935 augusztus 18-án rendeztek ünnepélyt abból az alkalomból, hogy 250 éve volt annak az egész keresztény világra szóló nagy eseménynek, hogy sikerült kiverni Érsekújvár híres várából a várat 22 esztendeje megszállva tartó török seregeket. A város tanácsa és magyar vezetősége grandiózus terveket dolgozott ki, azonban a cseh hivatalos körök megakadályozták a nagy méretű program...
Az 1550-es években, eredetileg nemesi kúriának épült reneszánsz épület. Itt tartották 1757-ig a vármegye üléseit. Az elnevezését annak köszönheti, hogy összekapcsolták erődszerű megjelenését az építésekor reális török-veszedelemmel – védekezésre természetesen alkalmatlan lett volna. Jelenleg városi múzeum.
Szükségességét már 1895-ben felvetették az akkori Nyitrai Hírlapban, és a magyar igazságügyi minisztérium egy évvel később jóvá is hagyta, hogy a városban igazságügyi palota épüljön. A szecessziós stílusú épületet Kiss István tervei alapján 1901 és 1903 között a Tomaschek és Csellágh cég építette fel, 1904-ben pedig átadták a háromszáz férőhelyes börtönt is. Az első években...
Tósnyárasdon a római katolikus templom mellett, az iskola előtt áll, az 1817-ben létrehozott kereszt. Létrehozója ismeretlen. A kereszten egy tábla látható, ahol az állítás éve van feltüntetve.
Tóth Gáspár (Érsekújvár, 1848. január 1. – Csejte, 1902. május 27.) tanulmányait a lévai és érsekújvári al- és a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872-ben tette le. 1870-ben a statisztikai hivatalnál a bírósági szervezési alkalmával a volt selmecbányai királyi törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. január...
A Rados kereszt közelében áll Tóth István (1870-1934) igazgató-kántortanító síremléke egy szép feketemárvány-kereszttel, s azon eme felirattal: „Könyörülj rajtam Istenem!”
Komáromban született 1879. január 12-én, Tóth Albert és Dózsa Lídia földműves szülőktől. Iskoláit Komáromban kezdte, Pápán folytatta és végezte. Érettségi vizsgát Pápán tett 1899. június hóban. A lelkészképesítő vizsgákat is itt tette: 1903 szeptemberében, illetve 1904 szeptemberében. Az 1903. év március hó 12-én – mint IV. éves teológust – az egyházhatóság Komáromba rendelte segédlelkésznek, ilyen...
A gazdatiszt vagy intéző, ritkábban jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. A 18. század végén Festetics György gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont. Száz évvel később, 1900-ban már törvény szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt. E törvény...
A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.
A falu közepén, a kultúrház mellett, a templom felé vezető út jobb oldalán látható a múlt század eleji feszület, a Tóth-Híves-kereszt, amit itt Klacsánszky-keresztként vagy Estyi-keresztjeként is emlegetnek. Az INRI feliratos, vaskorpuszos kőkereszt (homokkő?) egy egylépcsős betontalapzaton áll. A téglalap alakú oszlop dedikációval ellátott, az oszlop díszes, azon újabb két lépcső a mérsékelten díszített szárvégű...
A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének. A vár az 1877-ben alapított Trencséni Múzeum...
II. Rákóczi Ferenc fejedelem stratégiai elképzelésének megfelelően 1708-ban a Habsburg-kormányzat politikája miatt elégedetlen sziléziai rendekkel kívánt közvetlen együttműködést megteremteni. A Szilézia irányában végrehajtandó hadművelettel egyrészt tehermentesíteni kívánta a hadszíntérként addigra már erősen kimerült magyar területeket, másrészt folyosót kívánt nyitni a porosz trónörökös számára, aki az előző évi ónodi trónfosztást követően nem zárkózott el az üresnek...
A későbbi trencséni várszikla egy nem mindennapi leletet őriz. A markomann háborúk (165-180) utolsó éveiben egy római különleges egység mindösszesen 855 katonája ellenséges területen a mai Trencsén helyén, az ókori Laugaricio-ban telelt át, amely a biztonságos Római birodalom határától mintegy 130 kilométerre volt található. A Kr. u. 179/180-ra datált felirat, ezen hősies győzelemnek állít emléket....
A Tresztyánszkyak a falu neves birtokosai voltak, kiknek eredete II. Endre királyig vezethető vissza. Keszi Szög nevű részén a 18. században építették klasszicista kúriájukat. A család egyik ismert tagja, aki a megye számvetője volt, Stummer Emerenciát, az Ipolyi-rokont vette feleségül. Gyermekük volt Tresztyánszky Bertalan honti főügyész, Gyürki Emília férje, aki a később emelt temetőbeli sírkápolnában...
A 2008. november 1-jén leleplezett, a városi játszópark mellett felállított, a nemzeti egységet szimbolizáló kopjafa-emlékmű a várpalotai Trianon Múzeum ajándéka.
Az ötlet gazdája Mgr. Bögi Ferenc polgármester, a Csemadok Petőfi Sándor Alapszervezet elnöke volt. Az ötlet célja, hogy Bögellő községben is legyen egy emlékhely, ahol a helyi magyarság méltóképpen megtarthatja nemzeti emléknapjait és ünnepnapjait. A választás az Árpád-nemzetség totemállatára a legendabéli madárfajra, a turulra esett. A turulra, melyet minden magyar egyformán magáénak érezhet.
A Kőkeszin letelepedett Lipcsei egykori birtokos család kúriája a mai kultúrház épülete mellett állt. Lipcsey Sándor (1890-1955) sírhelyét egy fehér márványlap jelöli.
Később a temetőkert másik részében egy újabb központi keresztet emeltek. Ez már egy kevésbé igényes, háromlépcsős műkő kereszt, melynek szárvégei – a régi feszület mintájára – ugyancsak csipkézettek. Korpusza ezüstözött vasból készült, feliratán pedig ez áll: Isten dicsőségére / állították / az apátújfalusi hívek / 1964.
A főút menti egyik telken a 20. század közepén Urbancsik Mária építtetett egy Lourdes-i barlangot, amely tulajdonképpen egy képoszlopszerű építmény. Az itt kápolnának is nevezett alkotás alsó része téglából készült. Félkörösen végződő felső részének bemélyedésében a Lourdes-i Szűzanya szobrát helyezték el, amely egy fakeretes, üveges ablak mögött látható. A képoszlopot fehér vakolat borítja, s pléhvel...
Szent Orbán tiszteletére emelt kápolna, a népnyelv Urbánkának hívja. A falu egyik szőlőhegyén helyezkedik el. Boltíves bejárata a falura néz, belül apró oltár, Jézus, Szűz Mária képei.
A Bars megyei Verebélyen született 1889. szeptember 5-én. Pappá szentelték 1915. május 16-án. 1916-tól szolgált tartalékos tábori lelkészként 1918-ig. Vágsellyei lelkészként ő áldotta meg az 1940. november 10-én felavatott 1. világháborús és országzászlós emlékműveket. 1960. május 2-án hunyt el. Sírja a vágsellyei temetőben található meg.
Ürge Mária, tanító, népművelő (1952 – 1991) A Csalló Népművészeti Együttes zenekarának alapító tagja és szervezője, a Híd Vegyeskar vezetője és a Csali gyermektánc-együttes irányítója. Elévülhetetlen érdemei vannak Somorja város népművészetének megőrzésében és fejlesztésében. A Csemadok somorjai vezetőségének és a Csemadok Központi Bizottsága Néprajzi Társaságának a tagja. Az alapiskolát és gimnáziumot Somorján végezte, majd Nyitrán szerzett...
