Az 1946-ban létesített temetőben ötezernél több katona nyugszik – többségük tömegsírban. Legtöbbjük 1945 januárjában és februárjában, a kőhídgyarmati ütközetben esett el, de ide temették az 1944 telén és 1945 tavaszán az Alsó-Garam menti harcokban elesett katonákat is. A temetőben 5248, a 2. világháborúban elesett katona van eltemetve. 1947-ben hozták létre, területe 0,36 hektár. Mai arculatát...
Kockakőből emelt zászlótartó oszlop, melyre 1938-ban a magyar zászlót húzták fel a település lakói. A magyarságunk jelképe, az 1938-as visszacsatolás után a magyarság buzdítására szolgált az országzászló.
A bronzszobor a megszokott Orbán-ábrázolásoktól eltérően jeleníti meg a szentet. Robusztus alakját látjuk a magas talapzaton, kezében ugyan ott a szőlőfürt, de feje fölött glória van, háta mögött hatalmas kard. Ez talán a szent feltételezhető mártíromságára utal? Köztudott, hogy Szent Orbán általában tájainkon püspöksüveggel és pásztorbottal vagy pápai tiarával és kereszttel jelenítik meg. Attributuma a...
Közgazdász, lelkipásztor, a Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lapjának – szerkesztője, a Kálvincsillag szerkesztőbizottságának felvidéki delegáltja.
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy település részére „Tiszta forrás település” címet adományoz. A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát adományozta a csallóközi városnak – az erdélyi Gyergyóditró után...
Aha község lakossága túlnyomó részben mindig katolikus volt, bár évszázadokon keresztül csak Verebélyre járhatott istentiszteletre. Az itteni Szent Imre-templom 1749-ben épült barokk stílusban. Kisebb, egyhajós építmény, ívesen záródó szentéllyel, hozzáépített kis sekrestyével, ormos főhomlokzatba épített toronnyal. A templom homlokzatait falsávkeretek tagolják, a koronapárkánnyal elválasztott torony gúlasisakos. 1958-ban az épületet egyszerű kereszthajóval bővítették. Az eddigi templom...
Teljesült Jókai Mária régi álma, 2017. január 12-én megnyílt az Ahai Tájház. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Tóth Tibor Verebély polgármestere és a kezdeményező Jókai Mária vágták át a szalagot, elsősorban nekik köszönhető, hogy a sok éven át gyűjtött és halmozódott néprajzi gyűjtemény méltó helyre került. Az ünnepi hangulat alaphangját a 2015-ben, Aha 750-es évfordulójára alakult...
Ebben a (új/úri) temetőben nyugszik Alár István plébános. Márvány síremlékének keresztjén ezüstözött vaskorpusz függ, a téglalap alakú márványtáblán pedig ezt olvashatjuk: „Itt várja a feltámadás napját Alár István plébános (1911-1974). Arcképe alatt ez a szentírás idézet áll: „Senkinek sincsen nagyobb szeretete annál, aki életét adja barátaiért” (Jn.15./13.) … Alár István plébános a kántor-tanító Borsodi Béla...
A sírkertben Nagy Antal (1845 – 1922) nemesócsai birtokos, megyebizottsági tag és fia Alsócsicsói Nagy Nándor (1881 – 1953), valamint öt testvére (Nagy Vilmos, Vilmos, Antal, Sarolta, Vilma nyugszanak. A Komárom vármegyei család, 1650-ben kapott címeres nemeslevelet, amely 1716. szeptember 15-én megerősíttetett. A nemességet Komáromban hirdették ki és 1872-ben ismét igazolták. A család Alsó-Csicsón ezen...
2017. szeptember 15. és 17. között emlékeztek meg a falu első írásos említésének 800. és Alsószeli magyarjai kitelepítésének 70. évfordulójáról. Ez alkalomból avatták fel a kultúrház előtt azt az emlékművet, melynek egyik oldalán a falu eddigi történelmi nevei láthatók, a másikon pedig azon települések nevei vannak feltüntetve, ahová Alsószeliből telepítettek ki családokat.
Az egyházközség temploma 1874-1878 között épült Szeszler Mór galgóci építész tervei alapján neoklasszikus stílusban, romantikus jegyekkel. Felszentelésére 1878. október 27-én került sor. Homlokzata kelet felé néz. Tizenöt méter magas tornyában két harang lakik. A belső tágas teret egyszerűség, és a gondosan megválasztott fekvés miatt világosság jellemzik. Az oltár és a felette található szószék fából készült....
A falu szélén, a varroda épülete mellett található betonkereszt. A korpusz felett INRI felirat, Krisztus feje jobbra lehajlik, lábai szorosan zártak. Talapzatán felirat, illetve Szűz Mária portréja, valamint kereszt és két angyalfej látható.
2014. február 16-án avatták fel Antall Józsefnek, Magyarország néhai miniszterelnökének bronzból és mészkőből készült szobrát. Az Antall József Alapítvány a néhai miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezést, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek. A romániai Székelyhídon 2013. december 22-én avatták fel Antall József erdélyi szobrát, a...
Az apátújfalusi önkormányzat néhány éve megvásárolta a Fizel család hajdani, vályogból épült zsellérházát. Az ideiglenesen rendbe hozott épület felirata falumúzeumot jelöl, ám egyelőre és elsősorban a község tárgyi néprajzi anyagának gyűjteménye tekinthető meg. A két helyiségből álló épület talaja döngölt, mennyezete gerendás. A szobákban helyet kapott a szövés-fonás gazdag kelléktára. Van itt rokka, kendertörő és...
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert 1846. május 29-én született Bécsben. Aulikus – királyhű, a Habsburg dinasztiát támogató – arisztokrata családból származott. Édesapja Apponyi György gróf, édesanyja Sztáray Júlia grófnő volt. Középiskolai tanulmányait a jezsuita rend kalksburgi intézetében végezte, majd bécsi és pesti egyetemen tanult állam- és jogtudományt. 1868 és 1870 között tanulmányutat tett Nyugat-Európában. Apponyi Albert...
A mindig komolyan és kifogástalanul viselkedő Apponyi nagyon diszkréten intézte nőügyeit. Tapintatos eljárásából eredően keveset tudunk szerelmi ügyeiről és ezek gyümölcseiről. Apponyi az 1890-es évek közepén megismerkedett Dietrichstein-Mensdorff-Pouilly Klotild grófnővel (1867-1942). A hölgy a Bécsben élő birodalmi arisztokráciához tartozott, de távoli rokonaként tartotta számon Viktória angol királynőt is. A királynő édesanyjának nővére volt Klotild grófnő...
1. Gróf nagyapponyi Apponyi György, az apponyi Apponyi család tagja, jogász és politikus, 1808. december 29-én született Pozsonyban. Apponyi György 1899. február 28-án hunyt el Eberhardban (Pozsony vármegye). Édesapja, gróf nagyapponyi Apponyi György, édesanyja pedig zichi és vasonkőei Zichy Anna grófnő. Feleségét, nagymihályi Sztáray Júlia (1820–1871) grófnőt 1840. április 23-án vette nőül Pozsonyban, akitől két...
Apponyi Albert édesanyja, nagymihályi és sztárai Sztáray Júlia grófnő (1820-1871) alakja a múlt homályába burkolódzott. Személyiségének megrajzolását a források teljes hiánya lehetetlenné teszi. Jóformán csak annyit tudunk róla, amennyire fia a memoárjában az utókor számára szűkszavú módon bemutatta. Ez alapján egy eszményi anya képe bontakozik ki, aki mindent megtett azért, hogy gyermekei és férje számára...
Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a Habsburgok oldalára állt Apponyi Albert nagybátyja, a huszárezredes Apponyi Károly (1805-1890) és fegyverrel harcolt saját nemzete ellen Windischgrätz herceg, majd Haynau táborszernagy seregében. A Győr városát megszálló császári csapatokat vezényelte. A szabadságharc leverése után elő is léptették tábornokká, amiről az Apponyi Emlékkönyv nagyvonalúan hallgatott, csupán annyit említve, hogy...
Szent Erzsébet-szobrot és parkot avattak Ipolybalogon. 2007. november 18-án, Szent Erzsébet évében (születésének 800. évfordulója tiszteletére) Ipolybalogon Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékpark megszentelésére és Szent Erzsébet szobrának alapkőletételére került sor. Az idén jött el az ideje annak, miután az emlékpark területe új köntöst kapott, hogy felavassák az új szobrot is. Szent Erzsébet napján, november 19-én került...
Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobrát a pozsonyi vár udvarán tekinthetjük meg. Szent Erzsébet bal kezében rózsákat tartva, jobb kezével kenyeret ad át egy fekvő koldusnak. A szobrot kiegészítették egy bronz információs táblával, mely az angol és német nyelvű szöveg mellett (Pozsonyra nem jellemző módon), magyarul is tájékoztat a szent életéről. Norbert Sadei olasz szobrászművész...
Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János).
