A sikabonyi temető bejárata mellett áll az a gránit obeliszk, amely az 1960-ig különálló településrész 2. világháborúban elesett katonáinak állít emléket. A betontalapzaton álló fekete gránitobeliszkre a 2. világháborúban elesett katonák neveit és születési dátumaikat vésték: „A II. vil. háb. elesett / Sikabony község katonái Antal István 1916, Antalics Lajos 1923, Benes József 1917, Balaskó...
Dunaszerdahely Sikabony városrészében, annak temetőjében épült fel a korábbi temetői kápolna helyén a Mindenszentek tiszteletére 2012. november 25-én felszentelt templom. Már 2009-ben megszületett a terv az akkori kápolna felújítására és megnagyobbítására, ám a későbbi munkálatok során kiderült, hogy a sikabonyiak közmunkájával 1953-ra emelt épület állaga nem megfelelő, így azt elbontották, s helyére újat, méltóbbat emeltek....
Sikabony városrész temetőjében, a bejárat és a Mindenszentek-templom között találjuk az egyszerű temetői kőkeresztet kis vaskorpusszal, amelyen fehér márványtáblán, arany betűkkel olvasható felirata.
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...
A szabadidőparkot az egykori Pásztor-tó helyén önerőből, helyi összefogással hozták létre, s nemcsak homokozó, mászókák és más szabadtéri többfunkciós gyermekjátékok kaptak és kapnak itt helyet, hanem egy nagyobb kapacitású, egyszerre több családnak is kikapcsolódási lehetőséget kínáló sütöde és pihenőház is. A jövőben tovább szeretnék folytatni a park építését, tervben van egy tó kialakítása – télen...
Az 1848-49-es emlékmű a város főutcája mentén, a kultúrház előtti terecskén található. A kupola négy oszlopon áll. Az az egyszerű kupolás oszlopkompozíció egyszerűségére jellemző, hogy a kupola alatt csak a dátum felirata szerepel: 1848-49. Március 15-én hagyományosan az emlékhelyen is koszorúzással róják le tiszteletüket a zselíziek. Az emlékmű tervezője és alkotója ifj. Szilágyi László zselízi képzőművész....
A római katolikus haranglábat 1914-ben építették. Karcsú, négyszögletes, falazott téglaépítmény fából készült ráépítéssel, ahol a harang függ. Rajta ez a felirat olvasható: FUDIT HENRIKUS EBERHAD PESTINI 182. Sátor pléhtetővel van befejezve. A harangláb a Szent István Parkban látható, amely a szintén ott teret foglaló szoborcsoportról kapta a nevét. A három részből álló szoborcsoport Isván király...
A református templom közvetlen szomszédságában áll. A katolikus vallás kisebb közösségének a 17. századtól kezdve nem volt a faluban temploma, így tagjai kénytelenek voltak a szomszédos falvakba járni istentiszteletre. Csak a 19. században építtetett Ghyczy Rafael egy kisebb templomot klasszicista stílusban. Ezt egy kis folyosó kötötte össze a kastéllyal, ahol a katolikus pap is lakott....
A falut nem kerülték el sem a háborúk, sem a természeti katasztrófák, sem a kolera. A 19. század felében kolerajárvány pusztított a lakosok körében. Amikor a járvány megszűnt, 1848-ban a község lakosai az akkori bíró Karácsony István és az ülnökök Fekete István, Andrássy József, Andrássy Mihály, Andrássy János, Andrássy Péter vezetésével hálából, közadakozásokból egy kápolnát építettek. A kápolna...
Szepsi jelenleg esperesi központ és a kassai püspökség alá tartozik. A Szentlélek tiszteletére felszentelt gótikus templom idegenforgalmi nevezetesség.
Uza-Panyit a Primóczi Szentmiklóssy családé volt. A Szentmiklóssyak akkor kerültek itt birtokra, amikor Szentmiklóssy György megyei szolgabíró Uza Máriával kötött házasságot. A család ősei Liptó- és a szomszéd Szepesmegyében nyerték birtokaikat és ott a család egyik ága, a mely a mai Primócz (hajdan Prym) helységet s vidékét bírta s innen előnevét is nyertek. A család...
„Lourdes, 1858. A lourdes-i eseményekben nem csupán egy Mária-kegyhely létrejöttét, nem csupán a bűnbánatra, az imára, a rózsafüzér imádságra való buzdítást kell látnunk. Még csak nem is egy zarándokhelyet, ahol betegek gyógyulhatnak meg. Sokkal fontosabb itt is a lélektani, pedagógiai szándék kifejeződése. A Szent Szűz hívja övéit (egyelőre csak zarándoklatra). A zarándokok pedig magukkal viszik...
1913. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Simon Lajos somorjai plébános az újonnan felépült helyi kápolnát. Egészen a huszadik század küszöbéig nem volt Tejfalunak saját egyházi épülete, csupán egy haranglábon függő harangja, ez szólította imára a hívőket, búcsúztatta utolsó útjukon az elhunytakat, jelezte a veszélyt és hirdette az ünnepeket. 1910-ben adódott először alkalom a falu...
A település első írásos említésének emléktáblája A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul, 1259. szeptember 1-jén keletkezett Csepel-szigeten. IV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (mai Magyargurab területén,...
“A templom előtt ugyancsak látható egy vaskorpuszos műkő kereszt az alábbi dedikációval: „Isten dicsőségére / állították a hívek / 1964.” Korábban itt egy félköríves bádogbaldachinnal fedett fakereszt állt, melyről ugyancsak megmaradt egy keresztalapítvány, amely így hangzik: „Idősb György Gábor zsélyi kovácsmester és neje szül. Gyurkovics Erzsébet 1901. szept. 30-án letett alapítványa az általuk emelt templom...
A vágai katolikus templom A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik...
A község nevezetességei közé tartozik a késői gótikus római katolikus templom, melyet 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építettek át.
1466. december 15-én Nagyszombatban, Mátyás király, Nagymegyer és Izsap településeknek mezővárosi kiváltságot adott. Ez biztosította a két település számára az önkormányzati, pallosjog gyakorlását. Ez mellett évi három országos vásárt tarthattak és csak a királynak fizettek adót. A kiváltságlevelet a 16-17. században számos Habsburg uralkodó, illetve az erdélyi fejedelmek is megerősitették. A kíváltságlevél odaítélésének 530. évfordulóján,...
Vásárúton a közösségben való éneklés az 1960-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor alakult meg az első éneklőcsoport. Kezdetben népdalokat énekelve, a későbbiekben tobbszólamú karrá fejlődve vált a környéken ismerté. Mentális szükség támadt egy olyan emlékfa, kopjafa megszentelésére, mely ezt a régi és a faluban folytonos kulturális tevékenységet éltető, élő vagy már megboldogult tagoknak állít emléket....
Dunaszerdahely ezen impozáns épületének telkét az 1900-as évek legelején vásárolta meg „a dunaszerdahelyi sport megteremtőjeként” is ismert Vermes Ferenc földbirtokos, járási szolgabíró. 1905-re a telken földszintes kúriát építtetett, amelyet aztán négy évre rá, 1909-ben megnagyobbítottak, illetve tornyokkal „bővítették” és ékesítették. A 2. világháborúban előbb német, majd orosz csapatok szállásoltak be az épületbe, később, a kommunista...
A község közepén áll az 1. világháborúban elesett falubeli katonák és a 2. világháború áldozatainak emlékműve.Az 1. világháború hőseinek emlékművét, melyre 42 nevet véstek, 1940. június 5-én avatták fel ünnepélyes keretek között az országzászlóval egyetemben. Az avató beszédet Koczor Gyula barsi főispán tartotta, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében Berényi Róbert beszélt. Az emlékmű szembőli jobb oldalán a Magyar...
