A templom előtti téren látható az a kopjafa, amelyet a millecentenárium emlékére készített Tóth József helybeli fafaragó. A csúcsívben végződő kopjafán fent keresztjel látható, alatta pedig ez a felirat olvasható: Kőkeszi 896/1996, Itt élned s halnod kell.”
A város legkisebb temetője a Fučik utcában (Fučíková) található. Korábban Nagymegyeren nem éltek evangelikus vallású lakosok. A temető az 1950-es évek elején lett kialakítva a Nagymegyerre települt szlovák és evangelikus lakosság igénye alapján. A temető szomszédságában van az egykori szerb hadifogoly temető.
2008. október 13-án Belgrádban, Szerbia és Csehszlovákia miniszterelnöke aláírt egy szerződést a katonai sírok kölcsönös ápolásáról. Ennek hatására elkezdődött a haditemető rendbetétele. A felújítási munkák eredményeként az itt lévő kis kápolnával párhuzamosan egy keresztet helyeztek el, fákat ültettek és teljes mértékben kitisztították a korábban begyomosodott területet. Az úgynevezett szerb temető felújításában nagy szerepe volt Nagymegyer...
A temető utcában, a katolikus temetővel szemben található a református temető, aminek pontos kialakulását nem ismerjük. 2013-ban, a temetőben 810 sírhely volt található. A temetőt egy mesterséges dombon alakították ki, ezáltal megvédték a sírokat az előző évszázadokban gyakori árvizektől és belvizektől. Ebben a temetőben találjuk a jeles városbírónak Nagy Rátz Józsefnek sírját. Szeghy Zsigmond 1848-as...
A 2. világháború idején a koncentrációs táborokba, illetve munkaszolgálatos alakulatokban 418 nagymegyeri zsidó származású polgár halt meg. Ebből 229 felnőtt és 189 gyermek. Az elhurcoltak közül csak 110 személy élte túl a borzalmakat. Emlékükre 2004-ben, a Holokauszt 60. évfordulója alkalmából, Ács Sándor magánvállalkozó közreműködésével a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ és a Csemadok Nagymegyeri Szervezete háromnyelvű emléktáblát állíttatott...
Pósa Béla cipész, mint agglegény végezte munkáját. Szorgalmas, állandóan tevékenykedő mesterember volt. Sok ember megfordult nála munkájának köszönhetően ill. annak az apropóján, hogy elsőként ő rendelkezett rádióval a faluban. Jó hangulatot teremtett maga körül, a pálinkát szerette ugyan, de részeg sosem volt. Egy anekdota is felmaradt vele kapcsolatban: magyar csendőr jött a faluba és defektet...
Ivanics István (1899-1980) a második világháború előtt a falu csordása volt a közbirtokosság alkalmazottjaként. A tehéncsorda kihajtásáért és legeltetéséért felelt. Római katolikus vallású volt, Lénártfaláról került Nemesradnótra. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor által. Este pedig fordított sorrendben azaz: liba,...
Koós Antal (1907-1975) a falu gulyása volt a második világháborút megelőző időkben. Római katolikus vallású volt, feleségével, Kosztúr Annával Baracáról került Nemesradnótra, ahol a közbirtokosság gulyásnak alkalmazta. A közbirtokosság a csordásnak, kondásnak, gulyásnak, kovácsnak külön-külön házat biztosított. A későbbiekben Koós Antal saját házat vásárolt magának a faluban. A gulya, amely a gondjára volt bízva a...
Lalík József (1885-1960) a falu kondása volt a második világháború előtt. Római katolikus vallású volt, a Téski pusztáról (Baraca mellől) került Nemesradnótra, a közbirtokosság alkalmazottja volt. A kondás a sertés kihajtásáért és legeltetéséért felelt. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor...
Istók Lajos kovács családból származik. Feledről kerültek Nemesradnótra. A közbirtokosság alkalmazottjaként a kovács-házban lakott. Kovácsként patkókat készített, lovakat vasalt, ekevasat élesített, forgókarikákat készített szöggel a tehenek bekötéséhez, és minden apró-cseprő munkát végzett a falusi ill. a szomszéd falu gazdái számára. Később saját házat épített, s az ott berendezett műhelyében idős korában is vállalt munkát.
A Németh-malom 1884-ben hajómalomnak épült, 1906-ban cölöpös vízimalommá alakították át, majd 1916-ban, korszerűsítése keretében, további felépítményt telepítettek hozzá. Az építményben fennmaradt a teljes gyártási technológia, amelyet főleg gyárilag készített berendezés képviselt: az őrlőmű, maghántoló, – tisztító – a triőr -, a szitasor és a szállítófelvonók. A meghajtásról a két áttételű vízikerék gondoskodott. A malom 1951-ig üzemelt. Utolsó tulajdonosa,...
A Csallóköz, Csilizköz és Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társulás Nagy Géza vezetésével szervezi a fafaragó tábort. Méltán lehetünk büszkék erre az Európában egyedülálló, magyarságot erősítő hagyományőrző kezdeményezésre, mely Csicsón valósult meg magánkezdeményezésből, baráti összefogásból. A szobor születése egybe esik a nemzetközi fafaragó táborok időpontjával. Kellemes hűsítő élményt nyújtott a Lenti vendéglő a fafaragó tábor...
A Vasárnapi Ujság, 1886. XXXIII. évfolyamának 27. számában Kegyeletes gondoskodás címmel jelent meg a kút története: Esztergom-megyében, Párkány mezővároska r. kath. temetőjében, a község egy buzgó és lelkes tagja, Klement István gyógyszerész, attól a kegyeletes szándéktól vezérelve, hogy a holtak sírjait fedő pázsitot s bokrokat és virágokat száraz időben is lehessen üdítő harmatban részesíteni, saját...
A pénteksúri Szentháromság-szobor alá 2014-ben odakerült Szűz Mária szobra, ahogy az az elmúlt évtizedekben volt, s ahogy azt a helyiek szerették volna.
Az emlékmű a temetővel szemben található.1867. augusztus 2- án Ürge Alajos, Pered jegyzője, (maga is volt 48-as honvéd) levelet intézett a Pozsony Megyei Honvédegylethez, s ebben indítványozta egy emlékmű felállítását a peredi csatában elesett honvédek tiszteletére. A Honvédegylet közgyűlése egyetértett az indítvánnyal, és széles körű gyűjtésbe kezdett. A szervezési munkálatokat dr. Beck Antal ügyvéd, volt...
Pozba település egykor a Verebélyi járáshoz tartozott, lakói a magyar nemzet tagjainak vallották magukat és nagyobbrészt református vallásúak voltak. Jelenleg a fajkürti plébánia joghatósága alá tartozik. Borovszky Samu Bars vármegye leírásában azt írja, hogy a Balogh nemzetség ősi családi fészke volt, mely már 1339-ben, Károly Róbert király iratában szerepel. Később a Bencsík és a Barlaghy...
Az igen kicsi, kápolnaszerű Notre-Dame-templom (Miasszonyunk) az Óvárosban található. Az épületet 1754-ben emelték barokk stílusban. A korábban hozzá tartozó kolostorban – melynek alapkövét 1750. május 13-án tették le – ágostonos kanonokrendi apácák éltek és elemi iskolát is tartottak fönn (ma is általános iskola). A kolostor első lakói Régensburgból érkezett, nőneveléssel és -oktatással foglalkozó lakói 1754....
Székelykapu a kettészakított település határátkelőjénél, Nagyszelmenc (SK) – Kisszelmenc (UA). A legelső figyelemfelkeltő, és talán az ötlet elindítója is Zelei István, 2000. április 15-én megjelent Kettézárt falu c. könyve, melynek könyvbemutatóját az akkor még szögesdróttal elválasztott határon tartották. A helyiek számos fórumon adtak hírt a még mindig álló „berlini fal”-ról, hogy elérhessék újra kapu nyíljon...
Az első templom a XIII. század első felében készült forró mészhabarcsba fektetett lapos, vörös téglákból. Négyszögletes hajójához kelet felől félköríves szentély kapcsolódott, és hogy a nyugati tornya is megépült az 1300-as évek elejéig, bizonyítja a déli oldala lábánál a késő román kori ajtónyílás. A magas, gótikus arányú, sarkain lépcsőzetes haránttámos harangtorony a XIV. századi átépítés...
A templom 1848 és 1850 között épült, késő klasszicista stílusban. Az építészeti munkálatokat Neshleba jókai építész mester vezette. Rózsafüzér Királynője ünnepe október 7-én van, ekkor van a községi a búcsú. A harangot 1849-ben Lichtenstein Zsófia hercegnő ajándékozta a tárnokiaknak. 1902-ben Németh Antal és felesége Tóth Júlia a templomhoz tornyot építtetett. Egyúttal az épület belső részeit...
