A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma:...Read More
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben...Read More
* 1921. augusztus 17., Nemespann – † 1985. január 17., Fél / pedagógus, kultúrszervező Szülei Csiffáry Béla gazdálkodó és Varsányi Kornélia voltak. Felesége Kováts Borbála tanárnő. A komáromi bencés gimnáziumba járt. A felsőfokú tanulmányait 1936-1938-ban a pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte, majd 1941-ben kántortanítói oklevelet szerzett az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben. 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező...Read More
A barokk stílusú kápolna a temetőhöz vezető út jobb oldalán látható. Az 1600-as években emelték, a török ellen harcoló várvédő hősük emlékére. A történet szerint 1521 körül olyan hősiesen harcoltak a török ellen, hogy a török vezér megkegyelmezett nekik, és szabad elvonulást engedélyezett számukra. A hófehér kápolnában, barna, díszesen megmunkált fa ablakkeretbe foglalt üveg mögött...Read More
A Vazul-torony helyén hajdan erődítmény állt, melyet fokozatosan átépítettek. Az eredeti torony kétszintes, két bejáratú volt: az egyik bejárat az udvarról, a másik a vár kerengőjéről vezetett a toronyba. A torony alsó részén lőrések, emeletén 3 ablak került kialakításra. Régebbi fényképek alapján tudjuk, hogy a tornyon korábban nem volt nyeregtető, ez az utolsó átépítés eredménye....Read More
Reneszánsz stílusú kastély a 18. század elején épült egy korábban (1670-ben) leromboltatott vár helyén. A kastélyt a Vécsey család építtette, lakta és birtokolta egészen 1945-ig. A 19. század felében klasszicista stílusban átépítették. A 19. század második felében és a 20. század első felében több átalakításra került sor. 1824-ben báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működik a faluban...Read More
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. 1945-ben barbár módon halálra verte őt a falu komisszárja. A község központjában, a vendéglő (korábban a Patika vendéglő) falán 1995 óta emléktábla őrzi emlékét, nevét viseli a Csemadok egyik alapszervezete (a Csemadok Vecsey Lajos alapszervezet) is. 2007...Read More
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. A családi sírban szüleivel közösen nyugszik. A háború utáni magyarellenes politikára jellemző, hogy 1945. augusztus 27-én a községbe kirendelt szlovák komisszár agyonverette.Read More
2019. november 3-án, vasárnap Martoson Reformáció és szoboravató ünnepséget tartottak. A református templomban a reformáció alkalmàbol igét hirdetett Nt. Dr. Szénàsi Lilla lelkész, majd megkoszorúzták az emlékkaput. Ezek után került sor a Zsittnyan István kultúrház falán Vecsey Lajos mellszobrának avatására. Ünnepi beszédet Keszeg István polgármester mondott, majd az alkotót Túri Török Tibor Pro Cultura díjas...Read More
Az egykori pozsonyi Sétatér keleti végében, a színház és a Redout közelében álló, ma igen nívós, négycsillagos szálloda helyén már a 13. században is fogadó állt A hattyúhoz néven. 1760-tól pedig A három zöld fához címzett vendéglő működött itt. Az épületet 1838-ban Johann Lőwy, a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő, Magyarországon elsőnek számító lóvasút-vonaligazgatója vásárolta meg. (Kezdetben...Read More
A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének (1847-1940) köszönhette, aki 1889-ben saját telkén a Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot építtette, és 1875-től negyven éven át saját házában, saját költségén tanította ingyen a szegény tanyai gyermekeket. Hosszú keresztényi munkásságáért XI. Pius pápa a „Bene merenti” érdeméremmel jutalmazta 1933. július 16-án.Read More
1930. április 23-án született Pozsonyban. Zenei szakelőadó, zenei szakíró, énekes (meghalt Pozsonyban, 1989. október 24-én, Rétén temették el). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történetét is (1973). 1961-től a Csemadok Zselízi Országos Népművészeti Fesztiváljainak szervezője volt. 1962–1970...Read More
A templom előtti kertben található az a világháborús emlékmű, melyet Deák Ferenc körjegyző tervezett. A kétlépcsős betontalpazaton áll az ugyancsak két részből kiképzett szürkés műkő oszlop, melynek alsó része szélesebb a felsőnél. Középütt egy-egy katonai puska- és kardalakzatot látunk egymáson keresztültéve. Az emlékmű az 1938-as visszacsatolás után az országzászló tartójaként is szolgált. A zászlót tartó...Read More
A temető ás a templom felé vezető út jobb oldalán, a falu főterén található kő emlékmű, melyen fekete márvány emléktáblán olvasható a két világháborúban elhunyt galábocsi lakosok névsora.Read More
A világosszürke, betonból készült, négyzet alaprajzú, oldalain trapézokkal határolt emlékmű három oldalán fehér emléktáblák találhatók, a negyedik (elülső) oldalán pedig a település címere, valamint növényminta látható. Tetején csonkagúla formából induló zászlótartó vasoszlop. Alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körbe. Az emlékmű keleti (a szembenézeti jobb) oldalán látható két fehér márványtábla, fekete betűkkel az I. világháború áldozatainak állít...Read More
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom barokk stílusban épült a 18. század első felében. Eredetileg temetőkápolna volt.Read More
Vitárius István 1915. január 5-én 47 évesen hunyt el. Részt vett az első világháborúban, a fronton megfázott, karácsonykor hazaengedték tüdőgyulladással, a betegségből azonban nem tudott felépülni. Vitko Egon ózdi hagyományőrző huszárkapitány dédnagyapjáról, a nagybalogi Vitárius Istvánról nevezte el az általa 2007-ben alapított hagyományőrző bandériumot.Read More
A Dunai gát mellett található az1897-ben épült egyedülálló műszaki műemlék, eredeti állapotban lévő gépházzal. A gőzgépállomás alkotóelemei közé tartozik a szivattyú, különálló kémény, szénraktár és a gépház. A Zsitva torkolatának közelében található, sajnos ismertető nincs az épületen.Read More
Vízváry Vilmos egykori igazgató tanító és református kántor. Jelentős szerepe volt a település háború előtti kulturális életének szervezésében. Énekkart is vezetett. A kitelepítések idején átkerült Magyarországra. (Fia, Vízváry Pál inasként dolgozott itt a malomban, később Szentendrén élt.) Emlékükre 2010. október 10-én került sor a Kóczán Mór Napok keretén belül a helyi temetőkert déli részén Vízváry...Read More
Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös...Read More
A templom előtti tér, ahol Vörös Péter költő, kritikus nevelkedett 2017-től a Vörös Péter emléktér nevet viseli, ahol három ismertető táblán a költő, kritikus élete és munkássága került ismertetésre.Read More
1965-ben érettségizett Érsekújvárban. 1970-től publikált, írásai közel húsz különféle lapban jelentek meg. 1983–1986 közt az Iródia tagja. Versei a Földet ér vándorlásunk (1989), BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiában jelentek meg. Első önálló kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Prózájában az elbeszélés, esszé, napló műfaji jegyei keverednek, történetei...Read More
