Tompa Mihály költő, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1817-ben született a közeli Rimaszombatban, elszegényedett nemesi családban. Nehéz, félárva gyermekkor után, vasakarattal és mindvégig nagy szegénységben járta ki a pataki kollégiumot majd a teológiát is elvégezte, így lelkészi oklevelet szerzett. Lírai hangvételű versei az 1840-es évek elejétől kezdtek megjelenni, melyek hamarosan országos hírt és...
A napjainkban reformátusok által használt temploma a 15. században épült gótikus stílusban. Később védőfallal vették körül, és klasszicista stílusban megújították. Szentélye sokszögzáródású, hajója téglalap alakú, a nyugati oldalán toronnyal. A szentélyt és a hajót is gótikus támpillérek támasztják. A szentélyen szamárhátíves gótikus ablakok vannak, a hajó ablakai díszítés nélküliek. A torony alatti portálé csúcsíves, akárcsak...
Tornalja településén már az első világháború előtt felmerült egy új városháza építésének gondolata. Bár elkészültek az épület tervei, azok a háború miatt már nem tudtak megvalósulni. Az 1920-as években tértek vissza az építés gondolatához, és végül 1925-ben ki is írták a tervezési pályázatot, amelyet Őry (Oelschläger) Lajos és munkatársa, Boskó Géza Zoltán nyerték meg. A...
Állíttatta a Csemadok Nagymegyeri szervezete, 2004. augusztus 21-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának...
A millecentenárium emlékére az erdélyi Szentegyházi Gyermekfilharmónia ajándéka Nagymegyernek, 1996. augusztus 15-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23....
A nagymegyeri 23. Arany János Arany János cserkészcsapat állíttatta a város cserkészmozgalma újraszervezésének 10. évfordulóján, 2002. augusztus 24-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója...
Az 1990-2010 között tartott Szent István Napok, és annak kezdeményezője, Kovács László esperes-plébános (1976-2001) emlékére, 2010. augusztus 21-én avatták a kopjafát a XX. Szent István Napokon. A kopjafát Bauer Edit EP képviselő leplezte le. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: –...
Állíttatta a Csemadok helyi szervezete, 1998. augusztus 22-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának 10....
A tér egyik legfontosabb középülete, a ma két emeletes, „U” alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, szépen felújított városháza 1711-ben létesült, két régebbi, későgótikus, illetve reneszánsz épület egybeépítésével. A barokk kori városháza földszintből és az első emeletből állt. A 19. századbeli átalakításánál még egy emeletet kapott, és főhomlokzatát klasszicista stílusban építették át. Az épület tengelyében, a párkány...
1781. november 13-án írta alá Batthyány Fülöp és felesége Perényi Barbara adománylevelét, amely alapján a tósnyárasdi templomot elkezdték építeni, amely elhúzodott egészen 1848-ig. Az akkori tósnyárasi plébános, Vagner atya fejezte be, miután kicséreltette a tetőgerendákat, megjavíttatta a tornyot, kifestette a templomot. A templomot 1849. augusztus 20-án szentelték fel, amit Thuróczy Zsigmond, és Kubriczky András taksonyi...
Tósnyárasdon, a római katolikus templom szomszédságában álló szobrot 1841-ben állíttatta Varga János és felesége Bossák Mária. A szobrot 1899-ben, majd a rendszerváltás után is restaurálták.
A falu első szakrális kisemléke a Szent Flórián szobor volt, amit 1808. november 5-én emeltetett a falu földesura Perényi János azzal az indokkal, hogy település nem rendelkezik szakrális emlékhellyel. A szobor időközben megrongálodott, és ezért a Tósnyárasdi Önkormányzat 1995-ben felújíttatta. Ma a szobor a falu egyik szinbóluma, számos történelmi megemlékezés (március 15.) helyszíne.
A templomhoz vezető úttól jobbra, a kovácsolt vaskerítés mögött közvetlenül látható. Fekete fém kereszt, áttört motívumokkal, virágmintával, ezüstfehér Krisztus-testtel. A test felett fehér INRI felirat található. A korpusz feje jobbra, felfelé fordul, kezei majdnem függőlegesen felszegezve, lábai egymás mellett, párhuzamosan állnak. A test alatt fekvő fém ovális látható, körben virágmotívummal. Ezalatt egy gömbön álló fejetlen,...
2017. szeptember 29-én, pénteken ünnepélyes keretek közt Tóth Károly-emléktáblát lepleztek le szülőfalujában, Vághosszúfalun. A Fórum Intézet 2016-ban elhunyt alapító igazgatójának életét és tevékenységének hatását Tóth Pál polgármester, valamint Öllös László, a Fórum Intézet elnöke méltatta. Az emléktáblát Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke leplezte le. A zenét Kovács Koppány szolgáltatta. Az emléktáblán látható...
Tóth Lajos a rendszerváltás utáni korszak első, demokratikusan választott polgármestere a községnek. 1994-ben emléktáblát állíttat a második világháború hősi halottainak és áldozatainak a református templomban. A templomszentelés alkalmából elismerő oklevelet kap Dr. Mikó Jenő református püspöktől. Nevéhez fűződik a belső sori út portalanítása és leaszfaltozása.
Az Antolik-kereszttől nem messzire, egy kicsit délebbre, ugyancsak a csábi út mellett, egy új ház kertjében áll ma egy másik, halványsárga színű kőkereszt, Tóth Pesta István keresztje. Az egylépcsős talapzat díszes szegéllyel keretezett oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Az Úr Isten/ dicsőségére emeltette TÓTH PESTA ISTVÁN és neje BOLDOG VERONA és csalágya/ 1918”. Az oszlopfő...
„A város védművének két kapujából mára csak egy maradt. A 19. század 70-es éveiben a kis és nagy megyeház közt még egy torony emelkedett, melynek alján kapu vezetett – ép olyan alaku, mint a fennálló városház melletti torony. (Innét alsó felső kapu elnevezés). E kettő védfallal volt összekötve és teljesen elzárható.“ A15. század elején emelt...
1710 nyarán hatalmas pestisjárvány pusztított a városban. A fekete halál (latinul: atra mors) 1600 ember életét oltotta ki Trencsénben. Ennek emlékére a jezsuiták, Illésházy Miklós (1653-1723) főispán segítségével 1712-ben, a város főterén emlékoszlopot emeltek, amelyet a jezsuita (később piarista) templom újjáépítésén dolgozó bécsi kőfaragók készítettek el barokk stílusban.
A trencséni jezsuita (korábban jezsuita) templom a magyarországi barokk művészet egyik gyöngyszeme, amely messze a határokon túl igen nagy elismertségre tett szert. A jezsuitákat először a szomszédos szkalkai apátságban telepítette le, Püsky János nyitrai püspök 1645-ben, hogy régen tervezett magyarországi jezsuita noviciátust felépíthessék, de mivel kedvezőbb lehetőséget láttak a trencséni megtelepedésben, 1646-ben átköltöztek a szomszédos...
Az a nép, amely elfelejti múltját, nem érdemli meg a jövőt. Ez a gondolat vezérelte a Csemadok Peredi Alapszervezetét a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából, amikor emléktábla készítését kezdeményezte. Szándékukat a polgármesterasszony és az önkormányzat felkarolta, sőt nagylelkű támogatóként Czakó Péter képviselő, Modrovics Richárd és a PPT is hozzájárult az emlékmű elkészíttetéséhez. Az emlékmű Csillag...
A templom tövében néhány éve készített gyalogos fahíd teszi lehetővé, hogy a két ország állampolgárai – Őrhalom és Ipolyvarbó lakosai – találkozzanak anélkül, hogy több 10 km-t utaznának fölöslegesen. A magyarországi oldalon, egy kis dombon áll a Trianon emlékkereszt, amit 2008. június 7-én, az Ipoly partján, a két, hajdan szinte összetartozó nógrádi falu határában állítottak. Gemer Ferenc...
2020. június 6-án Trianon 100. évfordulójára emlékeztek Nagymegyeren, ahol a megemlékezés mellett alapkőletételre is sor került. Az alapkő mottójául Wass Albert Üzenet haza című költeményének fő sorai szolgáltak: ,,…a kő marad…!” Az emlékünnepély helyszíne a Szent István park volt. Ünnepi beszédet mondott Bittera Zsuzsanna, a Csemadok nagymegyeri szervezetének elnöke, fellépett Csémi Andrea és lánya, Csémi...
2020. június 4-én este a szép számban összegyűlt helyieket Lentulay István önkormányzati képviselő köszöntötte, akinek nemcsak az egész megemlékezés, hanem az emlékmű megvalósulása is köszönhető. A kultúrház előtt összegyűlt tömeg átvonult a temetőbe, ahol a közadakozásból megvalósult kopjafát az est végén leleplezték. A népművészeti motívumokkal díszített, tölgyfából faragott emlékoszlop Demeter József erdélyi fafaragó alkotása. Az...
