2013. április 20-án adták át a beneši dekrétumok alapján a második világháború utáni években kitelepített (cseh)szlovákiai magyarok tiszteletére emelt emlékművet. A városi szabadidőparkban található alkotást a Magyar Megmaradásért társulás készíttette. A fekete márványtáblán a kitelepítéseket szimbolizáló vonat, és az afelé induló sorstalan emberek körött a felirat.
A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Hasonló emléktábla került a következő évben az apácaszakállasi kultúrház falára is.
A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Egy évvel korábban hasonló emléktábla került az ekecsi kultúrház falára is.
A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A jobb oldalon elhelyezett gránittábla a 60 Magyarországra kitelepített és 79 Csehországba deportált család emlékét hirdeti. 1997. szeptember 21-én, a kitelepítés 50. évfordulóján megtartott emléknapon Lukács Vince, akkori polgármester leplezte le és Ft. Csoma László püspökhelyettes, deregnyői lelkész áldotta meg. Az emléktábla felirata...
1947-ben Beretkéről Csehországba kitelepítettek emlékére készíttetett a Bene család jóvoltából az 58. évforduló alkalmából, 2005-ben. Bán József, Bene János, Zula Márton és családjai emlékére.
A kitelepítettek és deportáltak 1999-ben felavatott főtéri emléktáblái a II. világháborút követő évek magyarellenes intézkedéseit elszenvedőknek állít emléket. A Csallóközben a deportálás által hatványozottabban érintett települések közé tartozott az Alsó-Csallóközben Gúta és Megyercs. Megyercsről Gyönkre a következő családokat telepítették: Semsei László, Semsei Zoltán, Tóth Ignác, Dusa Gáspár, Dusa Rudolf, Dusa László, Kasznár Gyula, Závódszki János,...
2002. július 7-én, a 8. Hídverő Napok keretében a kitelepítettek és meghurcoltak tiszteletére emlékművet avattak Marcelházán. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, az egykori deportáltak nevében Édes Dezső szólt az egybegyűltekhez. Az avatóünnepségeket követően Varga Róbert fotóiból nyílt kiállítás, Fehér Csaba történész pedig a háborút követő évekről tartott előadást....
A kosztolnai katolikus templommal szemben áll az 1848 évi okt. 28-án vívott kosztolnai csatában elesett honvédek emlékköve. Ezt emelte a hálás utókor kegyelete jeléül azok emlékére, kik készek voltak szeretett hazájuk szabadságáért küzdeni, küzdeni az utolsó leheletig. A kosztolnai dombokon volt a honvéd tábor, ott folyt a heves küzdelem, melyben Pongrácz Guido, a népfelkelők lelkes...
Az iskoláról 1753 óta vannak adataink, mivel plébánia csak azóta van, s így egyházi levéltár is. Ezek alapján az iskolát és a kántortanítói lakot a méltóságos erdődi gróf Pálffy Ferenc úr építtette 1795-ben a mostani beltelken. 1855-ben új iskola épült két tanteremmel, a kántortanítói lak pedig 1865-ben. Nyárasd község és közösségei azoknak a tanítók emlékére állíttatta,...
A kopjafát 1998-ban az önkormányzat állíttatta a község első írásos emlékének 765 évfordulóján, amely egyben a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának és a magyar iskolák újraindítása 50. évfordulójának is emléket állít. A kopjafát 2012-ben a Kisújfalusi Önkormányzat és a Református Gyülekezet újíttatta fel.
A római katolikus templom szomszédságában áll, és a református templom mellett jelentős műemléke a községnek. Az eredetileg barokk stílusú épületet Amade Tádé bősi gróf építtette a 18. század második felében. Nyilván nem lakott e kastélyban, ez valószínűleg a birtok intézőinek lakhelye volt. Később az Amadék bérbe adták birtokuknak az itteni részét a Ghyczy családnak. Ghyczy...
Az evangélikus templom 1902-ben épült, egyszerű egyhajós belső tere egyenes szentélyzáródású, előtere a vele egybeépített harangtorony. A templomban található az első világháborús, a templom külső falán a második világháborús emléktábla.
A magyar szabadságharc dicsőséges 1849. évi tavaszi hadjáratának legfényesebb győzelmét a Klapka és Damjanich tábornokok által vezetett magyar honvéd-csapatok, a felvidéki Léva városától mintegy 20 km-re délre található Nagysallónál aratták, 1849. április 19-én, a számbeli túlerőben lévő császári és királyi egyesült hadtestekkel szemben. A csatában közel 900 magyar honvéd esett el. Emléküket két, máig álló...
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. A fehér carrarai márványból készült 240×120 cm méretű emléktáblát 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította az iskolaépület faláról. A reforműtus templom kertjébe került, ahol az 1978-as felújításkor darabokra tört. 2014-ben, az első világháború centenáriuma...
Az 1849-ben az orosz katonaság által felégetett Losoncon elpusztúlt református templomot 1851-1863 között neogótikus stílusban újjáépítették. Felszentelésére 1864-ben került sor. 1944/45 fordulóján a háborús események következtében a templom használhatatlanná vált. A benesi dekrétumok alapján minden vagyonától megfosztott református egyház a templomot képtelen volt rendbe hozni, az évtizedekig üresen állt. 1978-88 között az állami műemlékvédelem renováltatta...
A községben több nemesi család telepedett le. Köztük a Hrosso család is. Egyik leszármazottjuk többször említést tett egy kápolnáról, amely kúriájuk közelében állt. Mint később kiderült, nem kápolna, hanem lourdes-i barlang volt. A kápolna megépítésére pályáztak: Nadácia Orange, Šanca pre Váš región 2011. A Smidt Tamás által tervezett kápolnát végül a Karvai Összevont Szakközépiskola, a...
A madari református gyülekezet 2004-ben Németországból egy 19 sípsoros Führer koncertorgonát vásárolt. A monumentális hangszernek 1098 élősípja van. Amikor megszólal, az egész templomot betölti a hangja.
A községben 1939 és 1944 között Magyar Királyi Lengyel Tiszti Gyűjtőtábor működött. A tábor és lakói történetét egy magyar és lengyel nyelven írt vaskos kötet aprólékos pontossággal megörökíti. A községházának is otthont adó egykori határőrlaktanya egyik külső oldalfalán emléktábla emlékezik a katonák és a falu lakóinak békés, barátságos együttélésére. Az emléktáblát 2012. február 23-án Ipolyhídvég...
A Klarasszia-utczából, a főgimnázium kapujának átellenében, a régi Országház épületében lévő Boltívhez jutunk, mely a Mihály-, illetőleg a Ventur-utczába vezet. Itt a Boltív alatt van a városi kézikönyvtár, a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladó-kör” egyesületi könyvtára. A benne levő kötetek száma megközelíti a 7000-et, a folyóiratokkal együtt...
A XIX. első felének pezsgő társadalmi légkörében a természettudományok fejlődése, szakosodása is új lendületet kapott. A tudományos élet fórumaként 1840-től rendszeressé váltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései. Az 1847-es soproni összejövetelen Zipser Keresztély András besztercebányai természetrajz tanár indítványozta egy földtani-bányászati egyesület megalakítását, mondván, hogy „a közjólétet csak azzal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit,...
A faluból a Beneši dekrétumok alapján 28 magyar családot Magyarországra telepítettek. A helyükre, házaikba, portáikra önként betelepülő magyarországi szlovák családok költöztek. A kitelepített lakosok emléktábláját a templom bejáratánál helyezték el, 2008-ban.
