A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 1991-ben állítottak emlékművet Veskóc lakói, mely a református templom falán található.
A településen az elhurcoltak és II. világháborúban elesettek emlékére 2010-ben állítottak emlékművet, mely ma a római katolikus templom kertjében található.
A településen egy emlékmű és egy emléktábla őrzi a háború és a fogság áldozatainak neveit. A református templom udvarán található emlékműnél minden évben október 31-én tartanak megemlékezést az elhunytakról közös imával és énekléssel.
A református templom előtti parkban Ferenc György, helyi fafaragó alkotása őrzi a II. világháború áldozatainak emlékét. Az emlékművet a Csemadok Nagykaposi alapszervezete állította 1993-ban. Az emlékművön távolba révedő férfiarcok és az elesettek névsora található. Az elhurcoltak neveit tartalmazza a három nagy méretű tábla, amelyek a szobor oldalain vannak elhelyezve.
Az emléktáblát, mely a farnadi Szent Péter és Pál római katolikus templom falán van elhelyezve, JUDr. Nagy Tibor és családja állíttatta a II. világháborúban és a Don-kanyarnál elesett és az oroszországi jeltelen sírokban nyugvó hősök emlékére.
A templom melletti parkban található szürke műkőből készült obeliszk tetején nagy barna kereszt áll, a háromszög csúcsában pedig egy kisebb feszület kapott helyet. Ez alatt, a nagy fekete márvány emléktáblán ez olvasható: „Tisztelettel emlékezünk a világháborúban elhunyt polgárainkra”. A táblán huszonkilenc viski polgár neve olvasható, akik a II. világháború katona és civil áldozatai voltak. E...
A falu evangélikus temploma parkjának másik oldalán található a II. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű tetején kereszt, koszorúval és két keresztbe helyezett karddal látható. A márványtáblán az 1941-1945 dátum alatt 31 százdi hősi halott és polgári személy neve olvasható. Az emlékművet 1994. augusztus 19-én avatták fel.
Alig akad tájainkon olyan község, ahol egyazon felekezetnek két temploma is lenne. Eme ritka települések egyike Lukanénye, a közel másfélezer lakosú, hajdani Hont megyei falu. … Pintér Zoltán [település egykori plébánosa] így emlékezett vissza később a templomépítkezésekre: „ … Ám volt öröm Lukanényén is, mert még ugyanazon délután [1993. November 6.] a püspök atya megáldotta...
A jókai református egyházközséget 1784-ben alapították, s első anyakönyvei is ebből az időből származnak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1562-ben is létezett a faluban református gyülekezet, amely 1594-től 1672-ig, vagyis betiltásáig folyamatosan működött. Az 1634-es Draskovits-féle visitatióból kiderül, hogy a 17. század elején a 300 lakosú faluból mindössze egy vallotta magát katolikusnak. Jókán tevékenykedett 1574...
A református temetőben található a Jókay-család sírkertje, ahol Jókai Mór szülei, Jókay József és Pulay Mária is nyugszanak. A szélső sír Jókai Mór édesanyjáé, e mögött van az atyjáé, Jókai Józsefé. E mellett balra áll a költő testvérbátyjának, Jókai Károlynak sírja, ez előtt pedig a nejéé, szül. nemes Csontos Kláráé. A sír helyét Jókai anyja...
Az 1990-ben alakult a Cházár András Alapítvány felújította és katolikus templommá alakította át a szülőházat. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a hozzáépitett...
A harmadik fehér márványtábla a kamocsai református egyházközség fennállásának 450. évfordulója alkalmából, a gyülekezet megrendelésére készült a községben szolgáló és feljegyzett 24 prédikátor – lelkész emlékére a keresztyénség 2000. évében. Az emléktáblát a kamocsai kőfaragó Pogrányi testvérek készítették, és a templom szószékkel szembeni falán került elhelyezésre. A lelkészek emléktábláján örökítették meg az utókornak: Nagymegyeri Besnyei...
2014. május 21-én a kassai Állami Tudományos Könyvtár (ÁTK) épületén, 16 órakor emléktábla avatására került sor, mely a Kassán keresztül Auschwitzba szállított magyaroknak állít emléket. Eredetileg a vasútállomás épületén került volna sor annak leleplezésére, ám a vasúttársasággal nem lehetett megegyezni. Ahogy Lang Tamás docens fogalmazott, a Szlovák Köztársaság Vasúttársasága Területi Igazgatósága értetlensége, sőt határozott elutasítása...
A vőki önkéntes tűzoltószervezet, valamint az egész falu adományaiból készült az I. világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékszobrot Schwantner Ferenc somorjai kőfaragó készítette és 1934. május 21-én volt felszentelve. A talapzaton egy katona mellszobra áll, leeresztett zászlóval, Szűz Mária domborművével és egy törött szekérkerékkel. A katona mögött kereszt áll, nagy kőkorpusszal. A talapzaton fekete márványtábla van...
A másik, a Két világháború hősi halottainak emlékműve bent a faluban, a kastélykertben található. Egy háromlépcsős talapzaton helyezték el, s ez is két részből áll. Az alsó, négyzet alakú műkő rész alacsonyabb, a felső obeliszk alakzat magasabb. Az utóbbin egy fekete márványtáblán ez a kétnyelvű szöveg olvasható: „Az I. és a II. világháborúban / elesett...
Az 1849 június 21-i második peredi csata történetéhez szorosan hozzákapcsolódik a királyrévi csata is. E községnek akkor a magyar honvédsereg számára stratégiai jelentősége volt, ugyanis e falun keresztül vezetett a magyar honvédsereg visszavonulási útvonala Seregakol felé. Nem kevésbbé fontos tényező volt az is, hogy az osztrákok innen akarták bekeríteni a magyar balszárnyat és a két...
A csehszlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítésére emlékeztek Tallóson. A megemlékezés 2017. október 14-én a helyi római katolikus templomban tartott szentmisével kezdődött. Túri Török Tibor a kitelepítések áldozatainak emléket állító alkotásának leleplezését követően a kultúrházban került sor a helyi alapiskola diákjainak előadására. Az emléknap alkalmából került bemutatásra Gágyor József, „Még a lélek is reszket az...
A kitelepített és deportált gútai polgárok emléktáblái (1994, 2007) az egykori temető főbejárata alatt találhatók. A kitelepítés és a deportálás éveiben (1947-1948) otthonaikat erőszakos módon elhagyni kényszerült gútai családoknak állítanak emléket. Gútáról mintegy 2500 embert érintett a kitelepítés, amelynek során családokat, barátokat szakítottak szét, és megalázó rabszolgamunkára kényszerítették őket.
