Érsekkéty Esztergom-megyei felszabadult község országzászló avatásán dr. Hürtler Dénes országgyűlési képviselő és Szirmai János református lelkész szavai után az EONB nevében Végh Mihály tanácstag avatta fel az országzászlót. Bényi Mihály biró és Jónás József beszéltek a helyiek nevében, majd nagyszabású levente felvonulás zárta be az ünnepséget.
A fából faragott Ősi Magyar Kaput (Smidt Róbert fafaragó munkája) a templom bejáratánál helyezték el 2012-ben, a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából. Állíttatta a Csemadok alapszervezete.
A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezeteinek 2020-ban , a Magyar Összetartozás Évében a legjelentősebb eseménye a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezés volt. Sajnos a vírusjárvány miatt a tervezett programokat csak részben sikerült megvalósítani. Így is nagy örömünkre szolgált, hogy a nógrádiak közadakozásából sikerült szeptember 30-án Fülekpüspökiben emlékművet és december 18-án Füleken a...
Nemesorosziban már a szülői ház sem áll, mégis életműve és személyiségének sugárzó ereje, valamint a kortársak és tisztelőinek szeretete volt a létrehívója a 2008. április 2-án megtartott felemelő ünnepségnek, melynek keretén belül emlékszobát avattak Ozsvald Árpád emlékére. Pavol Páchnik polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta, Taliga Árpád zselízi nyugdíjas pedagógus a megálmodója ennek az emlékszobának....
(Nemesoroszi, 1932. január 28. – Pozsony, 2003. június 15.) Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte. Költői pályáját az 1950-es évek elején kezdte. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyírágón és Kétfegyverneken tanított. Kezdetben kiadói szerkesztő, majd 1956-tól 1995-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa....
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Az emléktáblát a tornaljai református egyház állitotta 1936-ban egykori nagy lelkipásztora emlékére, aki a nápolyi gályákra való hurcoltatása közben református hiteért Sárvár, Trieszt és Bukkari börtöneiben szenvedett 1675 -76-ban.
Az elkészítési ideje 1793-98 közötti időszakra tehető. Perky Szabó János akkori plébános 1799-es évi feljegyzésében “Isten szándékából“, mint saját tulajdont készítette. Ezt a feljegyzést – folyamodványt Nagyszombat megyei Fő Vikaries úr igazolja Böjt havának 13-kán, 1799-ben.
Vásárútnak először – legalábbis a források erről szólnak – fatemploma volt, amelyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. Ezt azonban egy középkori árvíz elmosta. Mintegy három és fél évtizeden keresztül „szent sátorban” tartották az istentiszteleteket, és csak jóval később építettek kőtemplomot. 1672-ben szentelték fel, Páduai Szent Antal tiszteletére. Ez sem bizonyult azonban hosszú életűnek, mert 1754-ben...
Pajor István (Ipolynyék, 1821. május 20. – Balassagyarmat, 1899. március 29.) királyi tanácsos, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító, a 19. századi Nógrád megyei irodalmi élet egyik központi alakja, a Nógrád Megyei Múzeum egyik alapítója, az 1848-49-es szabadságharc honvédtisztje. Írói álnevei: az 1840-es években Káldor, később Csalomjai. Jurátusként vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, a...
A lőcsei Körtér egyik kis házában működik a Pál Mester Múzeum. A hagyomány szerint ebben a 15. században épült házban élt a középkor egyik legtehetségesebb fafaragója. Az ő életének és művének tiszteletére rendeztek be állandó kiállítást az épületben. Lőcsei Pál mester (szül. 1465/1470-1480 – 1537-1542) fafaragó, szobrász (késő gótika). Nevéhez fűződik a lőcsei Szent Jakab-templom...
A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti...
Palkovich Viktor 1850-ben született Esztergomban, 1930-ban Győrben hunyt el. Szülővárosában végezte teológiai tanulmányait. 1873-ban pappá szentelték, s 1886-tól gútai plébános lett. Évtizedeken keresztül a község és Komárom megye gazdaságának és közéletének aktív szervezője volt. Kezdettől fogva tagja volt a község képviselő-testületének, s több mint 40 éves gútai szolgálata alatt nagyon sokat tett Gútáért. Szinte valamennyi...
A kultúrház melletti parkban található a Pallosjog emlékműve az 1796-os évszámmal a tetején, melynek felső részén egy kardot tartó emberi kar látható. A Pálffy grófok hatalmát jelképezi, mert a vétkes bűnözőt akár halállal is büntették. Eredeti helye a Vasút utca és a Fő utca találkozásának túloldalán volt.
A Chateau Palugyay, vagyis a Palugyay palota Ifj. Feigler Ignác építész tervei szerint, palladiánus stílusban épült. Egyszerre szolgált lakhely- és borüzemként, kiterjedt pincerendszerével együtt. A 19. század végén a közeli vasútállomással föld alatti borvezeték kapcsolta össze. A Lamacsi út (Prágai út) 1-es szám alatti épület teljes egészében fennmaradt, a rendszerváltás óta a külügyminisztérium használja, főleg...
A Lukanényei községházban, az eskető teremben található festményeket Patay László festőművész a Jó pásztor-kápolna freskóinak elkészítése után, 1996-ban ajándékozta a községnek. A község ugyanezen évben díszpolgári címet adományozott Patay Lászlónak.
Patkoló Ernő zenész sírja* 1949. február 14., Vága – † 2015. március 20., Sils Maria / zenész, zenetanárFarkas Lenke és Patkoló Ernő öt gyermeke közül harmadikként látta meg a napvilágot. Magyar muzsikus cigánycsaládban született, így ő sem kerülhette el a sorsát. Eleinte az édesapja zenekarában hegedült vágai lakodalmakban és egyéb összejöveteleken, majd a zenei tehetségének...
Született 1926. december 5-én Hodosi Réten, meghalt 2015. májusában, Hodosban. A régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A Csemadok alapszervezet elnöke volt több évtizeden...
A sírkertben Szilasi Laki Pázmány Adolfné (1863–1936) és férje Szilasi Laki Pázmány Adolf (1853–1937) nyugosznak. Mellettük a fiatalon elhunyt lányuk Szilasy és Laki Pázmány Amálka (1900-1919) sírja. Komárom megyei Hírlap gyászjelentésben tudatja, hogy Pázmány Adolf földbirtokos 1937. november hó 18-án Csallóközaranyoson halt meg. Az elhunytat a kiterjedt rokonság között a negyedi Szabó és Pályi családok igaz...
A családi sírboltban Szilasi-Laki Pázmány Dezső földbirtokos, Komárom vármegye közigazgatási bizottságának tagja (1885–1933), neje Stöcker Ilona (1897–1946), kisfiuk Pityuka († 1921) és Pottyondy Gézáné szül. Pázmány Nóra (1922–1988) valamint férje Dr. Pottyondy Géza, nyugalmazott alezredes (1908–2001) nyugosznak.
A családi sírkertben – Ns. Pázmány Josef (1797-1886) és párja Ns. Csepy Krisztina (1832) – Ns Pázmány Josef úr neje Ns. Sándor Lidia (élt 46 évet † 1849), papnövendék fia Ns. Pázmány Rudolf (élt 20 évet † 1858) – Nemes Pázmány József († 1886) neje Nagy Eszter (1826–1917) és unokája Gizella (1883–1885) – Pázmány Péter...
A sírban Pázmány Dénes (1849-1921) református tanító, neje Szelle Julianna (1857-1898) és gyermekei, valamint Pázmány Elek (1895-1983) és neje Németh Eszter (1896-1986) nyugszanak.
A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16....
PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. Édesapja, Péch Antal és édesanyja, Walter Francziska Nagyváradon élték polgári életüket. Iskoláit kezdetben latinul Nagyváradon, később Temesvárott, németül folytatta. A bölcsészeti szakot 1838-ban Nagyváradon fejezte be. Még ebben az évben a selmecbányai Bányászati Akadémiára...
Pém László népköltőről a Jeles személyiségek menüpont alatt olvashat: https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/pem-laszlo-a-nepkolto-es-foldmuves/
