A községháza falán található emléktáblán szlovák és magyar felirat látható. Az emléktábla alatt a község 1945-ös, a szovjet hadsereg által felszabadított emléktábla található, szintén két nyelven.Read More
A faluközpont felújítása 2015 májusában kezdődött, a közbeszerzés kiírásától a munkálatok elkezdéséig azonban hosszú és rögös út vezetett – nyilatkozta Bób János, Szímő polgármestere. „Az elmúlt hónapokban közel 1 millió euróból teljesen megújult a község központja. Utakat, járdákat újítottunk fel, kerékpáros utat alakítottunk ki a biztonságosabb közlekedés érdekében, a tájékozódást új információs táblák segítik és...Read More
A temetőhöz vezető útra merőleges utcán látható a falu kútja. A helyiek szerint a világ közepe. A legenda szerint egy török tiszt rangjelzéséről – ahogy ivás közben a kút fölé hajolt – beleesett egy aranyalma. Sajnos ez azóta sem került meg. Vize iható, rendszeresen járnak oda a falubeliek. A kút 4 oszlop között áll, takaros...Read More
A Szent Péter és Pál tiszteletére emelt római katolikus templomot gróf Esterházy Imre hercegprímás építtette 1730-1732-ben a helység két romba dőlt egyházának köveiből .Read More
Az 1. világháborúban elesett fegyvernekiek emlékére emelt emlékmű a református templom melletti térségen található. A rajta lévő felirat szerint Alsó és Felső Fegyvernek község közönsége építtette az 1930-as évben. A 26 elesett neve alatt az „Ez légyen a fejfájuk Emlékeztessen rájuk És hirdesse hős erényük El nem múló dicsősségük” szöveg olvasható. Az emlékmű két oldalán...Read More
A fegyverneki református gyülekezet templomáról szóló első említés az 1662-es vizitációs jegyzőkönyvben történik, mely szerint a templom nagyon rossz állapotban van. 1695-ben kijavítják és fatornyot is emelnek föléje. 1804-ben tűz hamvasztja el a egész falut és az egyházi épületeket is. A szomszéd egyházmegyék és a barsi esperesség összesen 868 forintnyi adománnyal sietnek a szegény egyházközség...Read More
A kastélyt Jeszenák János báró építtette 1766-1769 időintervallumban osztrák barokk stílusban. A kastély később a Draskovics Vay és Strasser család tulajdona volt. Az I. világháborúban katonai kórház volt, majd leégett. 1946 után a kastélyban iskola és különféle intézmények működtek. 1953-ban átalakították és kibővítették, gyermekotthont rendeztek be benne, később fiúnevelő intézet lett. 1993-ban a győrvári Strasserek...Read More
A község legjelentősebb műemléke a kálvária. 1925-ben hozták létre a falu lakosai pénzadományaiból. Felszenteltetésének pontos dátuma 1926. november 21. A Kálvária bekerített területén Jézus szenvedéseinek 14 állomása található. Ezek Jézus szenvedéstörténetének képzőművészeti megjelenítési formái (stációk). Ezenkívül a kálváriakertben egy kis dombon három fakereszt van elhelyezve. Középen látható a keresztre feszített Jézus, mellette jobbról és balról...Read More
Krisztus születésének 2000., az alkotmányos magyar kereszténység 1000. születésnapjára, valamint a gályarab prédikátorok szabadításának 325. évfordulójára állíttatta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. A szobor Nagy János alkotása.Read More
A XX. Füleki Várjátékok nyitóeseménye volt 2019. június 15-én a hajdani várkápolna emlékharangjának átadása, aminek alkotója Slíž Róbert. A vár kápolnájában egykoron egy bronzból készült harang lakott. A tizenhetedik század során, mikor az oszmán hadsereg elfoglalta, magukkal vitték a harangot. Ágyút szerettek volna belőle önteni. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében így ír a...Read More
Kiss Sándor szobrászművész Anonymus című alkotását 2005. július 8-án a község első írásos említése 760. évfordulója alkalmából leplezték le a falunapi ünnepségen. A fémlemezzel borított szobor a Halotti Beszéd és Könyörgés végtelenbe vesző szövegét és a királyi trónust ábrázolja. Kiss Sándor – a szobor alkotója – 1932-ben született Hidaskürtön, a pozsonyi képzőművészeti szakközépiskolában tanult, majd a...Read More
A losonci zsidó közösség ősei a 19. század elején telepedtek le az akkor még önálló Losonc-Tugár mezővárosban, melynek református földesura szilasi és pilisi id. Szilassy József ezt nem csupán engedélyezte, de támogatta is. Az ő emlékét a hitközség márványtáblával örökítette meg az 1909-ben épült neoklasszicista halottasház homlokzatán. A 20. század elején Losonc jelentős számú zsidó...Read More
A sikabonyi zsidó temetőben Kutak Adrienn művésznő tervei alapján készült el 2014 júniusára, a holokauszt 70. évfordulója alkalmára az a nagyméretű emlékfal, amelyen a dunaszerdahelyi zsidó áldozatok neveit tüntették fel. A 2735 holokausztáldozat nevét Kornfeld Tibor, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség egyik vezetője gyűjtötte össze. Az egykor Kis-Palesztinaként is emlegetett Dunaszerdahely zsidó közössége a 18. századtól...Read More
A Rivnyák azaz Hrivnyák és Nagy család közös emlékkel megjelölt három egymás mellett lévő sírban nyugszik a nemesradnóti temetőben: Rivnyák János (elhunyt 1951-ben), Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter (elhunyt 1965-ben). Rajtuk kívül itt nyugszik: Nagy Sándor gépész, felesége Nagy Sándorné sz. Rivnyák Malvin és fia ifj. Nagy Sándor. Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg...Read More
A vadaskertben dámokat, muflonokat tartanak. A Szaniszló család a kopjafát és a keresztet a vadaskert tiszteletére és védelmére állittatta hálából és ajándékozta a községnek, 2005-ben.Read More
A temetőben áll a II. világháború áldozatainak emlékműve, amely travertinből készült 1953-ban. A tetején vassisakot ábrázoló plasztika egészíti ki, amely a koszorún van elhelyezve. Az oszlop oldalain az elülső pilonon feketemárvány táblákon 75 név van bevésve.Read More