A vasúti közlekedés számára épült Marchegg-viadukt – az ún. Vörös-híddal együtt – igen fontos szerepet töltött be Pozsony nyugati közlekedési kapcsolataiban. A híd része volt a magyar országgyűlés által 1836-ban elhatározott, Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő, tervezett vasútvonalnak, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdett el építeni. A viadukt nevét onnan kapta, hogy...
Marczell Béla néprajzkutató, múzeumigazgató, gimnáziumi tanár 1924. október 14-én született Kisudvarnokban. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Komáromban folytatta, majd 1950-ben a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Középiskolai tanárként Dunaszerdahelyen működött. 1960 és 1986 között a Csallóközi Múzeum munkatársa, 1961—1976-ban az intézmény igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, s több...
A pozsonyi árvaházat 1831-ben alapították, de ekkor még nem mai helyén működött. Az Újváros festői helyén, a környező domborzat által kijelölt vonalú Mély út oldalában, teraszon elhelyezkedő, ma is fennálló épületét 1900-ban emelték Melzer S. tervei alapján, eklektikus stílusban. A nem teljesen szimmetrikus kialakítású, középen tompa szögben megtört tengelyű alaprajz leghangsúlyosabb eleme a vaskos toronyként...
Máriatölgyes a Vág folyó középső szakaszán található, a Tölgyes patak hordalékán, az illavai völgyben. Az 1193. évi oklevél „terra Dubnicza„ néven említi, és a Vratslav, valamint Piskin testvérek birtoka.1439-ig a főúri családoké. 1439-ben lett a trencsényi váruraságé. A 18. században az Illésházy család birtokolja. A legrégibb levéltári adat a máriatölgyesi templomtól az esztergomi káptalan 1276....
A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben.
A község földrajzi fekvése miatt eléggé el volt zárva a környező falvaktól. Többek között ez a tényező is közrejátszott abban, hogy Martoson a hagyományos népi kultúra számos eleme, a népi építészet tovább fennmaradt, mint a környező helységekben. Az 1970-es évek elején a fennmaradt parasztházak közül a 101-es számút nyilvánították műemlékké, 1975-től pedig mint tájház várja...
Bogár Lajos igazgató-tanító kezdeményezésére közadakozásból emelte Sajógömör közönsége 1912-ben. A szobor avatása 1914-ben történt. Holló Barnabás alkotása. Szeretik a faluban a szobrot, gyakran koszorúzzák.
Hunyadi Mátyás „(Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Apja Hunyadi János korábbi magyar kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet grófnő. Bár 1458-tól de facto uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon,...
1468. szeptember 27-én Mátyás király hetivásárok megtartására adott jogot Bősnek, amelynek 530. évfordulójára Bős Nagyközség Önkormányzata emléktáblát emelt a kultúrház mögötti parkban.
A Mécs László Emlékév keretében a két világháború között Nagykaposon és Királyhelmecen is szolgálatot teljesítő papköltő tiszteletére a nagykaposi Magyar Közösségi Házban 2015. szeptember 26-án tudományos konferenciával és szoboravató ünnepséggel emlékeztek meg. A gránit keménységével vetekedő spanyol művészagyagból készült szobrot Túri Török Tibor, keszthelyi szépmíves ajándékozta a nagykaposi magyarságnak.
Szirmai és szirmabessenyői Szirmay Mária Anna (1823-1883), szülei szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790-1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831). 1850-ben megy feleségül báró aranyosmedgyesi Mednyánszky Edéhez (1823-1895). A Beczkón született Mednyánszky Ede a Haynau által kivégeztetett Mednyánszky László honvéd őrnagy és a szintén a szabadságharcban dicsőséget szerzett tábori pap, Cézár testvére volt. A szabadságharc kitörésekor...
A két világháborúban Medve községnek 34 hősi halottja volt. Az 1. világháborúban 13-an, a 2. világháborúban 21 személy halt meg a frontokon. Az ő emlékükre állíttatta Medve község Önkormányzata, a falu köztemetőjében, 1999-ben az emlékművet.
A 2. világháború vészkorszakában, 1944. június 15-én – a korábban a városban is életbe léptetett zsidó törvények végkifejleteként – az egykori Fő utcai zsinagóga, a Bacsák utca és a Csillag utca területén már korábban felállított gettóból az ott összezsúfolt mintegy 3000 főnyi zsidó polgárt a vasútállomásra terelték, és hatvan marhavagonba zsúfolva, embertelen körülmények között haláltáborokba...
A szentély északi falán a sekrestyébe való bejárat mellett található a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium. Mérey Mihály alnádor és fia van a szentély alatti kriptában eltemetve. A síremléket gyermekei állíttatták. A relief középső párkánya alatt vörös márványból faragott és minden háttér nélkül a falra erősített...
A két háború közti időkben közel száztagú aranykoszorús vegyeskara volt a községnek Boros Jenő igazgató tanító vezetésével. 1969-ben a Barátnők Klubja keretében született meg a gondolat, hogy a XX. század első felében megteremtett éneklési hagyományokat ismét felélesszék a faluban, hogy énekeljenek közösen a maguk és a mások örömére. Mészáros Gizella vezetésével tizennégy asszonyból és leányból...
