Kislégen született 1925. május 17-én. Az általános iskola elvégzése után asztalosnak tanult ki. 1944-ben Budapestre került és ott munkásként dolgozott. Még abban az évben visszatért Csallóközbe. A második világháborút követő években ácssegédként dolgozott Pozsonyban, majd a Csehszlovák Építővállalatnál, mint művezető. Az akkor már uralmon lévő Csehszlovákia Kommunista Pártja Krocsány Dezsőt egyéves politikai tanfolyamra küldte, majd...
Neves írónk, Krúdy Gyula dédszüleinek síremléke a temető felső részén található, középtájon, a temető közepén álló kereszt mögött, egy fenyőfa tövében. A vöröses márvány síremlék íves tetejű, kacskaringós mintázatú szegéllyel. Mind év októberében a helyi Csemadok alapszervezet megkoszorúzza a sírt.
Az emléktáblát a Palóc Társaság 1996-ben Kubinyi Ferenc, a később ismert történész, író és nyelvész tiszteletére állíttatta, aki 1836-ban született Kóváron.
A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya (a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították) őrzi, timpanonjában ősi címerükkel. Az angolkerttel határolt épületben ma szálloda és étterem működik.
Karl Kuffner 1847-ben Lundenburgban (ma: Břeclav – Csehország született, 1924-ben Bécsben halt meg. 1869-től nagyiparosként és nagybirtokosként élt Diószegen. volt időszak, amikor a tulajdonában lévő diószegi cukorgyár 1000-nél több embert foglakoztatott. Magnemesítő intézetet alapított, szabadalmak is kapcsolódnak a nevéhez. Ferenc Józseftől 1896-ban nemesi címet, 1904-ben pedig bárói rangot kapott. Nemesi előneve: diószeghy (de Diószegh). Az...
A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop. Székelyföld közismert kulturális terméke. Általában megemlékezésül vagy kegyeleti emlékként szolgálhat, esetleg kerti plasztikaként. A kulcsodi református templom előtt felállított kopjafát 2006-ban készítették.
Az egykori iskolaépületből kialakított kultúrház tornácos udvari bejáratú, lépcsősor vezet fel hozzá. Régen a tanítói lak is benne működött. A nagyteremben Zólyomi Zsolt által festett freskó látható, mely a falut ábrázolja. Az épületben kap helyet a falu könyvtára is.
A templom 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le. A ma látható Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma ezután, valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A település neve a magyar honfoglaló törzs,...
Az Kutscherfeld-palota a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az...
Lahner György (Georg Lahner) 1795-ben született, német ajkú, Túróc megyei, polgári családban. Hivatásos katonai pályára lépett: 1812-től a császári hadsereg tisztje lett. 1848-ban felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Rövid délvidéki szolgálatot követően a független magyar kormány Honvédelmi Minisztériumában kapott beosztást. Feladata az új hadsereg felszerelése, az önálló magyar hadiipar megteremtése volt. Kitűnő szervezőkészségének és nagy...
A hadiékítményes III. oszt. vaskoronarend lovagja, a III. o. katonai érdemkereszt tulajdonosa 25 évet élt. Az első világháborúban Galíciában a lisovicei ütközetben, 1915. május 16-án halt hősi halált. Az emlékjelét szülei Lakatos Károly és Szombath Etelka állíttatták.
Dr. Kiss László: A „mexikói kaland” Hont megyei résztvevői 1864. április 14-én nagy volt a mozgolódás a Habsburg Birodalom Triesztben található adriai hadikikötőjében. A Mirimare-kastély mólójáról útnak indult a Miksa főherceget és ifjú nejét Mexikóba szállító hadihajó. Miksa, a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József öccse, azért utazott a „nagy vízen túlra”, hogy francia segítséggel elfoglalja a...
Itt volt lelkész 1789-től haláláig Lehoczky Dániel (1759–1841) egyházi író, pedagógus. A lelkészlakon fekete márványtáblája látható. A felirata szlovák nyelvű.
A XII. századi eredetű, magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás csak egy századdal később emlékezik meg. Középkori gyökerű református temploma a XV. század második felében épült fel, gótikus stílusban. Ez egy keletelt tengelyű, egyhajós, viszonylag kis méretű, torony nélküli épület volt. Téglalap alaprajzú, nyereg tetős, zsindellyel fedett hajójához keleten egy igen nyomott félkörívű diadalívvel...
Örös 2020. augusztus 2-án egy nem mindennapi eseményt rendezett a temetőben. Átadásra és megszentelésre került a lélekharang és a II. világháborúban elhunytaknak állított új emlékmű. A lélekharangot egy mesterien kifaragott harangláb tartja, mely Balla Lajos keze munkáját dicséri. A II. világháborús emlékművet Bányácski Krisztián készítette el. A halottasház környezete is teljesen megújult. Szép számban gyűlt...
„Szoboravatás 2015. október 25-én 15.00 órára szentmisére szólítottak Lukanénye Mindenszentek templomának harangjai. Harmadik szentmise volt aznap, mégis valamennyi padsor megtelt a nagytemplomban. A szentmisét Mons. Dobos Péter esperesplébános számos meghívott, lukanényei születésű, ill. egykoron Lukanényén működő lelkipásztorral együtt szolgáltatta. Lénár Károly esperesplébános papi hivatásának méltatását ThDr. Karaffa János PhD-tõl hallhattuk. Beszédében kitért a Jópásztor Társulat...
Az emléktábla felett egy kereszttel s a lengyel címerrel ellátott négyzet alakú fekete márványlapot is találunk. A második világháború alatt egyes források szerint 35 lengyel menekült talált otthonra e községben. Lagzi István Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak- Magyarországon című munkájában viszont más adatokat találunk: a lengyel legénység száma 120, az itteni altisztek száma 10, tiszteké...
A balogiványi lelkész, Lenkey Lajos (1913-1965) síremléke (Balogvölgy). A Balogiványi Református Egyházközség anyaegyházközség. Keletkezési éve 1824. Ebben a gyülekezetben szolgált Nt. Lenkey Lajos lelkipásztor.
Az első református fatemplom 1660-ban épült, de omladozó állapota miatt 1735-ben lebontották. Helyén új templomot kezdtek építeni, de a földesúr parancsára bezárták, majd lerombolták. 1785-1788 között a korábbi templomok helyén klasszicista türelmi templomot építettek, torony nélkül. 1808-ban az épület leégett, de a következő évben felújították. 1824-ben emeltek rá tornyot. A belső tér nyugati és keleti...
A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a kitelepítések és deportálások ellen. A Gyepű Hangja és az Észak Szava szerkesztője és terjesztője. 1949. februárjában letartóztatták és a...
A Béla (Belá) folyó melletti kis dombon áll a váracska (Hrádok). Bár több változata is van a vár keletkezésének, bizonyosan azt lehet mondani, hogy a várat először 1341-ben említik. A kővárat a 14. század elején a zólyomi főispán, Doncs építette. Azon katonai létesítmények közé tartozott, amelyek a fontos kereskedelmi útvonalat védték. Egy monda szerint a...
Litterati Ács István a nagymegyeri gyülekezet lelkésze volt a 18. század végén. Ebben az időben, 1784-ben Zichy Istvántól vásárolta meg a gyülekezet azt a telket, amelyre a református templom került. Ennek alapkő-letétele 1784. szeptember 20-án történt, és 1785 végén már állt a torony nélküli templom. 1786-ban biztosította a templom első kegytárgyat, egy ezüstkelyhet.
