Kopjafa az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére „169 évvel ezelőtt ez a nap ébresztett rá bennünket arra, hogy azon az ösvényen, amely az egész nemzet felemeléséhez vezet, csak egy szívvel és egy akarattal juthatunk előre” – fogalmazott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke március 15. alkalmából a határon túli honfitársakhoz írt köszöntőjében, melyet a Kárpát-medence számos...
2003. március 15-én avatták a község által megrendelt, Ulman István és Baffy Lajos által faragott kopjafát az 1848-as szabadságharc, és az akkoriban újjáalakult Csemadok szervezet tiszteletére.
A 2010. októberében rendezett ünnepségen megjelentek a környék alapiskoláinak igazgatói és a környező települések polgármesterei, tiszteletét tette Szigeti László volt oktatási miniszter, az MKP oktatási bizottságának elnöke és Szerencsés János kassai főkonzul is. A közönség soraiban ott ült Gál Sándor író és az egyházak képviselői. Mohňanský Csilla igazgatónő hangsúlyozta, az ünnepnap nem csak a jelenlegi...
A községi hivatal parkjában áll egy kopjafa 1997-ből, Sidó Szilveszter faragóművész készítette a Búcsról 1946-47-ben erőszakkal elhurcolt családok emlékére.
2016. március 13-án szentmisével egybekötött ünnepségen avatták és szentelték fel az 1848. március 15-i ünnepi megemlékezés keretében a templommal szemben felállított kopjafát. A kopjafa szimbólumai között látható többek közt a község címere, jeles motívuma, a pelikánmadár, fontos egyházi szimbólumok, valamint az alapkövek, melyek jelképezik az anyaországtól elszakadt magyarságot. Az ünnepséget a falu polgármestere, Lestyánszky Viktor nyitotta meg, ünnepi beszédet...
A Kútyika női éneklőcsoport 2007. november 18-án avatta azt a kopjafát, amelyet Szent Imre születésének 1000. és Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából állíttatott. Alkotója Pócsik Antal nagycétényi fafaragó. A községi hivatal előtti téren felállított kopjafát a helyi plébános áldotta meg, ünnepi beszédet mondott Sárközy János megyei képviselő, tárogatón játszott a nagykéri Száraz Márk.
A faluban működő ECORI polgári társulás a környezetvédelem mellett, az alapszabályzata szerint az emberi és kulturális értékek védelme és megőrzése céljából is alakult. Ezért emlékeztetőül Szent István emlékoszlopot helyeztek el közadakozásból a faluba vezető útkereszteződésnél Padány – Bögellő felől. Az emlékoszlopot 2012. augusztus 19-én, az I. alistáli Szent István Ünnep napján adták át.
Az emlékjelet, melyet a helyi illetőségű Pócsik Antal fafaragó készített, a katolikus templom előtt található parkosított területen állították fel 2013-ban.
Méltó megemlékezéssel kezdődött 2016. augusztus 20-án az I. Szent István-napi ünnepség Nádszegen. A Mátyusföld a Magyar Megmaradásért polgári társulás kopjafát állított első államalapító királyunk tiszteletére a templomhoz közeli téren. Juhos Norbertnek, a társulás elnökének régen dédelgetett álma vált valóra. Miután elkészült a terv, Mórocz Csaba eperjesi fafaragó nekilátott a mű elkészítésének és szinte lelket öntött...
A Tornallyay-kúria előtti kopjafa-parkot 1989-ben létesítették, 1990-ben Mátyás király emlékére állított kopjafával, 2002-ben Kossuth Lajos emlékkopjafával gazdagodott.
A Kéty 2016 – szolidaritás, tolerancia és kohézió az Európai Unióban program keretében 2016. augusztus 20-21-én avatták fel a község pihenőparkját, amelynek része az országzászlós emlékmű, Kéty község fiainak az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve. Erre az alkalomra készült el a Csomor Máté alkotta hármas kopjafa is.
A Csemadok mindig jelentős szerepet játszott a község kulturális életében. 1988-tól 1994-ig a községben rendezték meg a Csemadok nyári művelődési táborait, 1994-től 1996-ig néptánc- és népzenei táboroknak adott otthont a nagyközség. Nagyfödémesen 1988-ban, az első nyári művelődési táborban állítottak először kopjafát. Az akkori tervek szerint minden évben új emlékoszloppal bővült volna a park. Hat év...
A templom kriptájában, a jobb oldali világosszürke márványlap, arany felirattal rejti Kőrfy Rudolf építtető édesapjának, Kőrfy Ignácnak földi maradványait. A kriptában találjuk eredeti sírkövét is.
Az oltár alatti kriptában látható, világosszürke márványlap, arany felirattal. Kőrfy Mária leánytestvére volt a templom építtetőjének, Kőrfy Rudolfnak.
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.
Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...
Az Ady Endre Alapiskola udvarán álló emléktáblát a párkányiak állították a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, mint Okos Márton és Pécsi L. Dániel adományát.
Vámbéry Ármin a Küzdelmeim könyvében írja le, amikor Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésre utaztában szónoklatot tartott a kocsma előtt: „Pozsonyban e szerint nem volt tovább maradásom. A vidéken kerestem állást; elfogadtam egy Pozsony környékén lakó máriavölgyi szegény falusi zsidó ajánlatát és néhány hónapra beálltam hozzá házi tanítónak. Itt, a Kárpátok csöndes völgyében, majd otthon, Dunaszerdahelyen, békén...
Nagytiszteletű tudós Kovács Péter egyházkerületi és egyházmegyei tanácsbíró, a hetényi református egyháznak évekig volt lelkipásztora, elhunyt 1846. augusztus 7-én, lelkipásztorsága 42., élete 74. évében. Irodalmi munkássága még feldolgozásra vár.
Szent Anna tiszteletére, neoromán stílusban épült, toronnyal. Az ablakokat tégla berakás övezi. Bejáratát két oldalról oszlopok díszítik, valamint fémből félköríves boltív, kereszttel a tetején. Az ajtó felett fehér márványtábla, felirattal.
Ipolyszakállos római katolikus temploma a 17. században épült, barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi, későbarokk alkotás.
