Az emlékfal a csilizradványi magyar tannyelvű alapiskola előcsarnokában található. Az iskola 2008. októbere óta viseli a Kóczán Mór Alapiskola tiszteletbeli címet. Az emlékfal több részből áll. Az egykori csilizradványi református lelkészről készült képekből és Uprik Sándor által készitett alkotásból. Kóczán Mór 1885. január 8-án született a Komárom megyei Kocs községben. Pápán a Dunántúli Református Egyházi...
2017-es évben volt Kodály Zoltán születésének 135., illetve halálának 50. évfordulója. Zoboralja Kodály Zoltán életében és munkásságában fontos helyet foglalt el. 1906 és 1916 között többször szállt meg Gímesen (az óvoda épületében), majd innen járt gyűjtő körútjára a többi faluba, Lédecre, Kolonba, Zsérére, Gerencsérre és Csitárra is. Kodály 147 kórusművet írt, ebből 78-at gyermekkórusok számára....
Koháry István emlékművét a török elleni harcban lelt halálának helyén állították fel Léva északi részén. Egy vihar által kidőlt fa megrongálta, de 2001-ben megújult. Koháry István 1616-ban született máig ismeretlen helyen. Édesanyja Kazy Borbála, édesapja Koháry Péter volt, aki 1622-ben bárói rangot kapott. A kis István korán árvaságra jutott, gyámja Esterházy Dániel lett. Már fiatal...
Mons. Koller Gyula pápai prelátus, egyházi szakíró, szerkesztő 1921. április 1-jén született Pozsonypüspökin. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946 és 1950 között segédlelkész, 1950 és 2000 között egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik...
Itt született 1917. március 30-án Komjáthy István író, műfordító. A „Mondák könyve” szerzője, az ifjúsági irodalom meghatározó egyénisége. Az emléktáblát halálának 50. évében állította az önkormányzat és az író családja, 2013-ban.
A Család Tábor utáni évben, a Keresztény Ifjúsági Közösségek helyi csoportjának első helyi fafaragó táborában, 2014-ben, állították Szatmár Tibor, vágkirályfai fafaragó irányítása alatt. A kopjafa az első faszobor, amelyet a közösség terveiben, a nyári fafaragó táborokban faragandó keresztút követ, s a templommal szembeni parkban szándékozzák felállítani.
Az 1992-ben megalakult Magyar Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége (MIKSZ). 1993-ban Kőhídgyarmaton szervezett egyhetes tábort. Az itt eltöltött idő alatt született meg az a kopjafa, mely a templomkertben kapott elhelyezést.
Az önkormányzat 2010 júliusában kopjafát állíttatott, melyet a község által biztosított fából Pintér Mirko ipolysági faragó készített. A földbe ásott kopjafa stabilitását a két oldalt felcsavarozott, H alakú vaspántok biztosítják, tövéhez darált követ döngöltek, mely egyúttal a körülötte lerakott, világos színű járólapok alapját is adja. A beszélő-motívumokat a stilizált tulipánban végződő kopjafa előoldalára helyezte a...
Csiliznyáradon 1946-ban tartott összeírás idején 744 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ennek alapján az 1946-os év végére elkészült a csehországi kényszermunkára deportáltak jegyzéke. A faluból 14 család 79 tagját vitték el kényszermunkára 1947. január 22-én. A falu önkormányzata 2007. július 11-én emlékezett meg az eseményről. A falunap keretén belül, a községháza előtt felavatták Nagy Géza...
2017. május 5-ig eredeti helyén volt a városi kempingben, ahol magát a táncháztábort szervezték 1989-ben, viszont a hely azóta magánkézbe került és nem túl frekventált, így sokan már nem is tudták minek állít emléket. Ezért a Via Nova tagjai úgy döntöttek, hogy a zselízi magyarság központjának számító Magyar Ház udvarára helyezik át az emlékoszlopot, és...
A Felvidékről kitelepítettek emléknapja és a kitelepítések 65. évfordulója alkalmából rendezett „Hazahív a harangszó” találkozó keretében avatták fel a kopjafát. Az emléknap műsora: Ünnepi szentmise a templomban, Magyarországról hazaérkezett több, mint 150 Szímői kitelepített részvételével. A kopjafát Elek László plébános szentelte fel, és Kantár Éva Csemadok elnök leplezte le. Ünnepi beszédet a kopjafánál Priskin Zoltán...
Az emlékművet, Buják Vince tardoskeddi fafaragó alkotását 2008-ban állították. 1948-tól 247 embert végeztek ki Csehszlovákiában, 4000 ember halt meg munkatáborokban, 80 000 embert tartottak fogva, 260 000 embert bebörtönöztek, 270-en voltak azok, akik a Nyugatra való szökésük során haltak meg. Emellett 600 pedagógust bocsátottak el állásából, 1500 egyházi személyt tartóztattak le, és számos személyt meghurcoltak,...
A kopjafát 1996. március 15-én, a templomkertben a Csemadok Szímői Alapszervezete állítatta. A kopjafa elkészítője: Illés Béla helyi fafaragó. Az avató ünnepségen a kopjafa előtt Kantár Éva, a Csemadok az alapszervezet elnöke megnyitó beszédet tartott, majd a Rozmaring éneklőcsoport a Szózatot énekelte el. Díszőrséget a Szímői Szent Márton Cserkészcsapat tagjai álltak. Avató beszédet Lendvai Tibor,...
A Gáspár Sámuel Alapiskola ás Óvoda udvarán található kopjafát az 1949-ben, a nyelvvesztés utáni magyar iskola újjáalakulásának 50. évfordulójára állították.
A jubileumi tizedik falunapon, 2014-ben avatták a szülőföld múltját, jelenét és egyben jövőjét jelképező kopjafát, amelyet Sárosfa testvértelepülése, Tarany község lakósai és polgármestere, Töreki István ajándékoztak a falunak.
A Kopjafát a község címerével és az 1256-os évszámmal 2004-ben állíttatta az önkormányzat. Sidó Szilveszter fafaragó munkáján a község latin nevei is olvashatók. Mellette egy gránitkőre rögzített vörösmárvány emléktábla található.
