A főútról letérve balra találjuk a katolikus kápolnát, amit 1938-ban szenteltek fel a „Szentháromság” dicsőségére. Az épület hosszú éveken keresztül, egészen 1973-ig az óvodának adott helyet. Ez az utca csak a hetvenes években alakult ki, és akkor engedélyezték az építkezéseket. Azóta ezt „Patkó utcának” nevezik. Itt építették fel 1972-ben az óvodát, amit ma „Napocska óvodának”...
Az egykori érsekléli katolikus templom (1865) anyagából építették a községi temető mellett álló új katolikus kápolnát, melyet 2007. május 10-én szenteltek fel.
A község legrégibb és legjelentősebb építménye a római katolikus templom. A Pázmány-féle összeírás alapján már az 1300-as években is létezett, de elékpzelhető, hogy még korábban építették. 1775-ben új barokk templomot építettek fel a régi helyén, amit a 19. század első felében klasszicista homlokzattal láttak el. Egyhajós templomterét sík mennyezet, félköríves záródású szentélyét félkupola fedi. Főoltára...
A fa harangtornyos épület homokszínű, félköríves homlokzattal, keresztábrázolással. A torony alatt az építés és a felújítás dátumai láthatók. A bejárat felett félköríves ablak, valamint kis tető látszik. Az épületet 1961-ben és 2006-ban felújították.
A Túróc-völgyi, Árpád-kori eredetű, magyar kisközség az írott forrásokban először a 13. században tűnik fel. Ma is álló temploma 1804-ben épült a település központjában. Nyugat-keleti tájolású, egyhajós, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Nyugati homlokzatából emelkedik ki a barokkos, fémlemezzel fedett sisakú harangtorony. Főbejárata a torony alatt, a nyugati oldalon nyílik. Falait lizénák keresztezik. Szegment záródású szentélyben...
Katona Mihály (Szatmárnémeti, 1764. okt. 9. – Búcs, 1822. máj. 12) földrajzi szakíró-tudós. Tanulmányait Debrecenben és Németországban végezte. Először Komáromban tanított a református líceumban. 1803-tól Búcson működött mint ref. prédikátor. Több természeti és földrajzi témájú könyvet írt.
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó – a Fekete sas – az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került, ezért nyilván nem véletlen, hogy Kassára érkezve maga Kazinczy Ferenc is itt lakott először. Emléktábláját a Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) 1994-ben helyezte el...
Kazinczy Ferenc és Kazinczy Lajos emléktábláját 2000. október 6-án a Tornallyay-kúria falán a Csemadok emeltette. Ebben a házban élvezte a Tonallyay család vendégszeretetét 1831-ben Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító. Fia, Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú, vezette 1849. február 14-én a Kazinczy hadosztályt a tornaljai ütközetben.
1849. május 19-től Nagymegyerről irányította az Alsó-Csallóközi hadműveleteket Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos alezredes. Innen küldte 1849.május 24-én jelentését Görgeinek a térségben harcoló osztrák hadsereg erejéről, és hadműveleti terveiről. Engedélyezte 1849. május végén a szokásos nagymegyeri országos vásárt. Seregében viszont szigorú rendet tartott. Neve két katonai vésztörvényszéki határozat kapcsán fennmaradt. 1849.június 2-án elhagyta a várost....
A legenda szerint a Duna utca és a Kempelen Farkas-utca (Klemens utca) sarkán áll a „nagy varázslóként” emlegetett feltaláló, Kempelen Farkas háza, amelyben élt és alkotott. Az ír származású bevándorló szülők gyermeke 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert főharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett. Tanulmányait szülővárosában, majd Győrben,...
A település nyugati végén Dunamocs irányában képoszlop áll, amelyet a helyiek Láng-kápolnaként ismernek. Az 1920-as években emelték. A berácsozott fülkében Szűz Mária képe látható.
Kerényi Ferenc egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte el (1963-1968), középiskolai tanárként dolgozott (1968-1976). majd az ELTE oktatója (1970-1990). Doktorálása után (1972) a A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Művészeti tárának vezetője (1976-1982). Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa (1982-1983) és igazgatója (1983-1992). 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház-...
Csáb felé vezető mellékúton, a falu határában áll. Fehér lyukacsos téglakerítés veszi körbe. A szürke kőkereszten fehér színű, az időjárás viszontagságai miatt itt-ott elsárgult, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. A talapzaton fekete betűkkel felirat.
A falu legrégebbi feszülete az alsónyéki temető központi keresztje. Ez ma a temető és a templom közötti területen látható, mivel a tereprendezések során az eredeti helyén maradt. Már Tomka Samu községi jegyző is írt róla 1865-ben Pesty Frigyesnek küldött jelentésben. Megemlíti, hogy a falu nagyszerű Egyháza az Alsóipolynyéki határban, a Kosztontzai pusztán áll magos tornyával,...
Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek...
A templom 1875-ben épült, 1922-ben és 2011-ben felújították. Egyhajós poligonális záródású építmény pszeudoromán és szecessziós jegyekkel. Hajója porosz boltíves-boltozatú, homlokzatát ablakok tagolják. Tornyát sarokpillérek díszítik. Menzás főoltárán Keresztelő Szent János képe látható a 19. századból, ugyanekkor készült a Szeplőtelen Szűz Máriát és a Szent Családot megörökítő kép is. Orgonája a 19. század végéről származik.
Az eredetileg gótikus stílusban épült, Kurtakeszi falurészben álló római katolikus Keresztelő Szent János-templom az 1731-es földrengéskor nagyon megrongálódott. A templomot 1901-ben és 1986-ban újították fel. A felújításhoz felhasználták a régi építmény egy részét. A templom egyhajós építmény poligonális zárású szentéllyel és hatalmas, előrenyúló toronnyal a nyugati részén. A Baranyay család oratóriuma, amely szentély lett, később...
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1781-ben gróf Eszterházy Ferenc építtette az 1777-ben leégett régi templom helyett. A templomot 1865-ben és 1995-ben renoválták.
