Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes XX. századnak, és jelképe annak a XX. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket. A 2017-es évben halának 60. évfordulójára emlékezett a felvidéki magyarság. Ehhez a megemlékezés sorozathoz csatlakozott a nagymegyeri magyarság...
A lévai Esterházy-tábla felállítására alakult lévai Emléktábla Bizottság még 2012. április 26-án egyfordulós, nyílt pályázatot hirdetett a mártír politikus domborműves emléktáblájának tervezésére és kivitelezésére. A pályázat beküldésének határideje 2012. május 30-a volt. A bizottság egyhangúlag megszavazta, hogy Szatmáry Péter munkáját fogadja el. A kiírásban szereplő méretek technikai adatai 110 cm x 60 cm, anyagválasztása guatemalai...
II. Koháry István gróf bronz mellszobrát a XXIX. Palóc Napok alatt leplezték le 2019. augusztus 16-án. A szoborállítás ötletgazdája és fő szervezője a helyi Koháry Polgári Társulás volt. Amint azt Estefán László elnök elmondta, az ötlet egy két évvel ezelőtti taggyűlésen vetődött fel. „A diszkusszió során Erdős Vince elnökségi tag hozta fel, hogy van ugyan...
A szentpéteri kastély ura a XIX. század második felében Zichy Gábor (Zichy Károly gróf fia) lett, akinek öt gyermeke volt, köztük Miklós az elsőszülött fiú, aki 1914-ben az I. világháború kitörése után a nagy adósságok miatt eladta a birtokot. Ezután beállt katonának, és részt vett a harcokban. Felesége (Fábry grófnő) pedig a katonakórházakban volt ápolónő....
Grósz Alfréd (1885. augusztus 25. Késmárk – 1973. március 1. Késmárk) hegymászó. Minden idők egyik legjobb szepesi hegymászója, tevékenysége a hegymászáson kívül kiterjedt a turizmusra, sísportra, hegyimentésre, természetvédelemre, a tátrai hegymászás és turizmus történetének kutatására. A felsorolt területen számos cikk, könyv szerzője. Német anyanyelvű magyarnak vallotta magát. Az 1243-ban Németországból a Szepességbe települt családból származó...
Gulyás Lajosnak 25 hold földje volt, a magyar időben a község bírája, erős református családként részt vállalt az egyház és a falu életében is. Édesapja Gulyás Lajos református lelkésznek, az 1956-os forradalom mártírjának, akit a forradalomban való részvétele miatt halálra ítéltek és kivégeztek.
Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. február 14. – Győr, 1957. december 31.) református lelkész. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték, mint a magyarországi református lelkészi kar 1956 kapcsán egyetlen kivégzett lelkészét. 1918. február 4-én született Gulyás Lajos és Kovács Erzsébet második gyermekeként. Édesapjának 25 hold földje volt, a magyar időben a község...
A Kisalföld minden korban az ország egyik éléskamrájának, legfőbb gabonatermő vidékének számított. A búzát és egyéb szemes terményt a géperejű malmok bevezetése előtt e vidéken rend szerint vízimalmokban őrölték meg. A víz mozgási energiáját kinyerő vízimalmoknak a középkor óta számos formája, típusa alakult ki. Ezek egyike a vízen úszva dolgozó ún. hajómalom volt. Ezek az...
Gyevát György * 1950. július 31., Vága – † 2006. december 29., Galánta / sportoló, edző Gyevát Árpád és Forró Mária Valéria első gyermekeként látta meg a napvilágot 1950. július 31-én a mátyusföldi Vága községben. A családban még született egy kislány, a húga, Regina. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, a magyar tannyelvű alapiskolában kezdte, amely az 1959/60-as...
Az emléktáblát Nagybalog község önkormányzata készíttette 2006-ban az akkori polgármester Dana Cochová ideje alatt. Ezidáig nem volt hely a a kései magyar barokk irodalom költője munkásságának méltatásának emlékére, aki 1668-ban Balog várának kapitánya volt. Az emléktábla a helyi művelődési intézet falára lett elhelyezve. A Csemadok Nagybalogi Alapszervezet által rendszeresen szervezett, koszorúzással egybekötött Gyöngyösi István emlékezés helyszíne....
Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. – Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ. A csetneki temető egykori ravatalozó kamrájához közel találni a síremléket, amelyet 2003 őszén találtak meg, Thököly Gábor jóvoltából újították fel, 2004. július 24-én ünnepség keretében, halálának háromszázadik évfordulóján újraavatták a síroszlopot. Azóta minden év júliusának végén, halálának évfordulójakor megkoszorúzzák.
György Anton (1910-1962) egyszerű cigány családban született. A család tégla és vályogveréssel kereste meg a kenyerét. Nyáron lovasszekérrel járták be a környéket és dinnye eladásával is foglalkoztak. A hegedű megismerése, a zene szeretete a családban ragadt rá. Saját bandája volt, lakodalmakon, bálokban muzsikáltak.
1927. január 18., Dunaszerdahely – 2009. október 25., Dunaszerdahely Tevékeny társadalmi életet élt. Aktívan bekapcsolódott a város kulturális és sportéletének alakításába. Részt vett a Csemadok munkájában, országos és helyi szinten egyaránt. Jelentős szerepet játszott az anyanyelvi közművelődési lehetőségek kibővítésében. Egyike volt azon szlovákiai magyar politikai személyiségnek, akik a nyolcvanas években felemelték szavukat az ún. alternatív...
A kultúrház emeletén, az egykori könyvtár helyiségét rendezte be a helyi közösség és az önkormányzat. Átadására a Gyurcsó István emléknap keretében 2015-ben, a költő születésének 100. évfordulóján került sor. A Gyurcsó család és az ismerősök, barátok által adományozott kéziratok, fényképek, a költő könyvei, személyi dolgai alkotják az emlékszoba dokumentumait. Az emlékszoba közösségi találkozóhelyként is működik.
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...
A falutól északra, a temető bejáratánál található kápolna. A bejárata felett egy fekete és egy fehér márványtábla látható. A kápolnát 1968-ban felújították. Gyürky Antal szüleinek hamvai fölé emelték, és ezen épület vált a szelényi hívek imahelyévé.
A faluba vezető út elején, a jobb oldalon látható egyszerűbb fakereszt, festett Krisztus korpusszal. A korpusz alatt fémből megmunkált díszek találhatók, köztük egy kehely. Gyürky Jenő a földjén állíttatta.
Kassa, úgy is, mint Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa, évszázadok óta nagy katonai jelentőséggel bírt. Különösen megerősödött e központ-jelleg a 16. század második felében, amikor az országrészt irányító Szepesi Kamara illetve a katonai parancsnoknak számító felsőmagyarországi főkapitány is Kassára tette át székhelyét. E hadi jelentőségét a város a kiegyezés után is megőrizte: a honvédség (ill. az...
A vasút jelentős szerepet játszott a Szenc mezőváros életében, hiszen a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal a helységen vezetett keresztül. A Pozsony-Vác vasútvonalba Galánta 1850. december 16-án kapcsolódott be. A Galánta-Szered elágazás előkészületi munkálatai 1883 áprilisában kezdődtek meg, és 1883. november 1-jén a vonalat átadták a vasútforgalomnak. Ezzel Galánta fontos vasúti csomópont lett. A vasútállomás épületét...
Hamar István lelkipásztor 1948-ban érkezett a faluba. 1948-tól 1973-g szolgált Kisújfalun. Az egyház számára egy nagyon nehéz időszakban, igazi lelkipásztorként állt helyt a gyülekezetében. Ennek köszönhetően kerülhetett sor a templom és a parókia teljes külső és belső felújítására. Neki köszönhetően az állami szervek részére kötelezően beszolgáltatandó anyakönyvek másolata megtalálható ma is a parókián. Áldásos munkájára...
A környék egyik legszebb fekvésű, értékes épületegyüttessel bíró falu központjában áll a református lelkészlak, melyet Tompa Mihály szellemi kisugárzása tesz ezrek számára vonzóvá. Az épület magvát a régi lelkészlak képezi, amelynek építési ideje ismeretlen. A jelenlegi parókiát a Hanva-Lénártfalva-Csíz hármas-gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ilyenné amilyen. A református templom közelében felépült, „L” alaprajzú, földszintes,...
Az Ipoly felé terjeszkedő falurész közelében, a főút mellett áll a toronyszerű, kőből épült harangláb. Ez hasonló klasszicista építmény, mint az ipolyszécsénykei. Alsó szintjén van a bejárati ajtó, a felsőn pedig egy-egy félköríves ablak. A csúcsíves, kereszttel díszített bádogtorony alatt téglalap alakú hangvető nyílások látható, a sarkakat pedig keskeny fasávok díszítik. A hagyomány szerint e...
