Felka települést szászok alapították 1245-ben. A nagy határú, rendkívül gazdag szepességi város a tizenhárom Lengyelországnak elzálogosított város egyike volt. 1945-ben Poprádhoz csatolták. Temploma a 13. század hatvanas éveiben épült kora gót stílusban, egyeneszáródású szentéllyel, a nyugati oldalon hozzáépített toronnyal. A 14. század első felében szentélyét megnagyobbítva sokszögzáródásúvá alakították, hajóját rakott boltozattal fedték, amely két tízszögű...
A település 2017-ben egy meghatározó mérföldkőhöz érkezett. Az akkori Lánczy-gróf birtokáról ekkor nyilatkoztak először „Lanchi”-ként, majd pedig „Felsö-Láncz”-ként. Ezek óta eltelt háromnegyed évezred, ez volt a kopjafaavatás méltó appropója a 2017-es falunap keretein belül.
Felsőpél Kisboldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült román stílusban, melyet 1830-ban klasszicista stílusban építettek át. Az épületet legutóbb 2013-ban újították fel.
Felsőszecse református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült. Tornyát csak 1891-ben építették hozzá. A hatszáz ülőhelyes templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A templom tetőszerkezete 2008-2009-ben lett felújítva, a belső a közelmúltban újult meg.
Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté. A település azonban nagyon régóta lakott hely, első okleveles említése 1268-ból való. A 15. században Egyházasszemerédként is említik. Az Egyházas előnév minden esetben korai templomos helyre, plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró lett. Mai...
A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit...
A Vály-völgy legkorábbi temploma Felsővályban épült meg, valószínűleg a 11. század folyamán. Boldogságos Szűzről nevezett egyházát említi a 14. század eleji pápai tizedszedők jegyzékei is, sokáig a völgy egyetlen temploma volt. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk a falu nevét az egykorú oklevelekben. A husziták idejében a község határában a magyarok és a csehek között...
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Kövér Árpád lelkész, Tornallyay Zoltán főgondnok és Tóth László gondnok idejében, Tornallyay Zoltán építészmérnök tervei szerint és művezetésével. Csutor János, Czókoly Albert és Kőszeghy József építőbizottsági tagok buzgó közreműködése mellett. Énekvezér: Simon Gábor.
Bemutatkozik egy felvidéki tájház – Néveriné Demter Eszter – A valamikori Alsóváradot már Béla király jegyzője, Anonymus említi krónikájában mint annak sárvárát Lévához tartozóként. Felsővárad község alapítása a 16. század elejére tehető. Nevét mindkét falu még Trianon után is megtartotta mint Dolny és Horny Várad, csak a második világháború után egyesítették a két falut Tekovsky...
Az 1849. június hó 20-i csatában elesett hősök tiszteletére felállított emlékmű mögött egy sírkő áll, amellyel Teréz testvére állít emléket Ferenczy Lajosnak.
Az 1833-ból származó, ma a Szent György-templom mellékhajó felöli (északi) oldalán álló kőkereszt eredetileg az 1780–1961 között működő újfalui temető nagykeresztje volt, amelyet Finta Anna tizenkét évvel a halála előtt állított az egykori Kondé-féle, s akkorra már megrongálódott fakereszt helyébe. A nagytemető 1950-es évekbeli megszüntetése után a Finta-keresztet nem az új, kisudvarnoki úti temetőbe, hanem...
Ahol a kereszt áll, az 1767-ben még a város széle volt. Itt, az egykori Akasztó-hegy közelében érte el a várost a dél felől érkező útvonal. A kereszt a vasút és a mellette elfutó forgalmas út közötti területre „szorult be.” A keresztszárakat és a korpuszt többször átfestették. Legutóbbi felújításakor a keresztet új betonalapra állították, de már...
E fogadalmi vaskeresztről, amelynek a korpusza is fém, nagyon keveset tudunk. Eredeti felirata, amely a megfeszített Megváltó lába alatti kőlapon volt olvasható, már évtizedekkel ezelőtt teljesen lekopott. A kereszt 1945 után több szakrális kisemlékhez hasonlóan a templomkertben lelt helyet, majd onnan 2008-as restaurálása után a Szent János egyházi alapiskola bejárata elé került.
Vívóedző, a sportág jelentős szlovákiai alakja. Vívóiskolájában számos kitűnő sportoló nevelkedett. A Szlovák Vívó Szövetség második elnöke, a somorjai vívómozgalom megalapítója, hosszú éven keresztül válogatott és edzője (in memoriam): A szlovák vívómozgalomban elvégzett munkáért, edzőségért díjat kapta.
A Magyarország történetében jelentős szerepet játszó Forgách család klasszicista stílusban, 1845-47. között épült, egy emeletes palotája a műemléki belváros tengelyét jelentő kassai Fő utca déli végén áll. Homlokzatának meghatározó elemei az enyhén előreugró, timpanonos középrizaliton találhatóak: vörös kőből faragott, dór fejezetű oszlopok, illetve az általuk tartott, nagy méretű, vas korlátú erkély. Építtetői gróf Forgách Kálmán...
A Komáromi Líceum és Tanítóképző Intézet diákja, a második világháborúban, Németországban munkaszolgálatos, a háború befejeztével angol hadifogságba esett. 1946-ban sikerült a fogságból hazajutnia, de sajnos tanulmányait nem folytathatta. Mint csehszlovákiai menekült, Magyarországra szökött, ahol tanulmányait a Pápai Állami Tanítóképző Intézetben folytatta. 1948-ban visszatért szülőföldjére, ahol fáradságot nem ismerve – hozzálátott az eddig csak szlovák iskolák...
Forró Róbert labdarúgó emlékműve A Vágai Sport Club (szlovákul: Športový Klub Váhovce) vezetősége 2000-ben egy ankétot hirdetett meg a sportkedvelő közönség körében. Arra kérték a község csapatának a szurkolóit, hogy a község területén elhelyezett szavazóurnákba dobják be az általuk legjobbnak tartott, a XX. században játszott tizenegy vágai focistának a névsorát. A legtöbb szavazatot a legendás 10-es...
Forró Róbert * 1953. december 20., Vága – † 2000. március 15., Pozsony / labdarúgó, edző Vágán, egyszerű szülők (apja Forró Dániel, anyja Szabó Teréz) második gyermekeként látta meg a napvilágot. A család további két gyermeke az elsőszülött Milan (1951) és Veronika (1956). Iskolai tanulmányait anyanyelvén a Vágai Kilencéves Alapiskolában kezdte, amely magyar tanulóinak létszáma...
Esterházy János Károly (1777–1834) és hitvese, Festetich Rozina nagy rajongója és támogatója volt a kultúrának. Jelentősen hozzájárultak a Garam menti település gazdasági és kulturális fellendüléséhez. De támogatták a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, az ipolysági vármegyeháza építését, és részt vállaltak a Magyar Tudományos Akadémia alapításában is. Zselízen is lényegében az összes értéket képviselő objektum hozzájuk köthető....
Frölich Dávid (Késmárk, 1595. – Lőcse, 1648. ápr. 24.) Geográfus, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus volt, aki jelentékeny fizikai ismeretekkel is rendelkezett. Magányos alakja e századnak, korát sok szempontból megelőzte. Tanítványa, követője nem volt, és az utókor még sokkal mostohábban bánt vele, mint Honterus Jánossal, a tudós nyomdásszal és tanítómesterrel, akinek műveivel legalább a szorgalmas filológusok...
Füleken valamikor régen volt református gyülekezet, az idők folyamán templomostól együtt eltűnt. A ma itt élő reformátusok úgy gondolták, hogy szükségük van egy gyülekezeti helyre. Szép példája az összefogásnak a XVI.-XVII.századi protestáns hagyományok újjászületése, a 2002. november 10-én felszentelt új református templom. Minden közadakozásból, közös munkával készült. A Bellényből a majdnem összedőlt református templom tégláit...
A füleki zsidókról a középkorból csak szórványos adatok maradtak fenn, ezek szerint kereskedelemmel foglalkoztak. Füleken a zsidó hitközséget – Chevra Kadischa Szent Társaság – 1820-ban alapították. Az eredeti lakosok között olyan jellemző nevűek voltak mint: Lázár, Kohn, Büchler, Lemberger, Kaufmann, Fischer, Mintz és Boger. Az ortodox zsidó egyház anyakönyvét 1867-től vezették, az előző korszakból a...
Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...
Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...
