„Amikor a XIX. Század közepén a Pusztatemplom romossá vált, s a mellette lévő temető is betelt, a falu halottait a mai templomtól északnyugatra fekvő Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra. A dombon lévő régi sírkertbe már csak a nemesek temetkeztek tovább, … Időközben, mivel nagyobbodott a település, és mivel sok áldozata volt az olyan betegségeknek mint a...
Az Endrődy János Alapiskola épületét 1912-ben kezdték el építeni, de 1916-ra fejezték be, akkor nyílt meg az iskola és akkor foglaltak helyet elsőként diákok az iskolapadokban. Az épület homlokzatán a magyar címer és a királyi korona látható, a Felvidéken egyedüliként. Az Endrődy János Alapiskola és Óvoda 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János...
A temető előtt, a bejárattól balra látható kereszt. Világos szürke kőből, fémkerítéssel övezve, rajta felfelé néző, fehér Krisztus korpusz látható, felette fehér festett INRI felirattal. A talapzaton fehér tábla.
A sírkert első sírjában Erdélyi Pál földbirtokos, Erdélyi Pál református lelkész, felesége Erdélyi Pálné szül. Szigethy Terézia, Erdélyi Zsuzsanna és férje Rácz Lajos nyugszanak. Erdélyi Pál (1904 – 1991) lelkész 1933-tól szolgált Felsőgelléren. A második sírban Erdélyi István földbirtokos, Erdélyi Palika nyugszanak. A harmadik sírban N.t. Erdélyi Pál, a Komáromi ref. ker. Egyházmegye esperese, ógyalla-bagotai református...
Erdélyi János költő, drámaíró, népköltészeti gyűjtő, Nagykapos szülötte, emlékének és hagyatékának megőrzése céljából 1965-ben az Erdélyi-unokák, Dobozyné Erdélyi Zsuzsanna és Törökné Erdélyi Ilona, áldozatos munkájából megszületett az Erdélyi János Múzeum, mely a nagykaposi kultúrházban kapott helyet. 2003-ban létrejött a nagykaposi Magyar Közösségi Ház és ezzel egyidejűleg új otthonra talált az Erdélyi János Múzeum is. 2016-ig...
Az 1814-ben született költő, filozófus és néprajzkutató tiszteletére a városban már 1894-ben emléktáblát avattak. 1964-ben megszületett az ötlet, hogy a költő halálának 100. évfordulójára szobrot állítanak a város híres szülöttjének, amely 1968-ban valósult meg. Ez idő óta minden alkalommal a szobor előtt emlékeznek meg Erdélyi Jánosról és tevékenységéről születése napján, április 1-én. A szobornak az...
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...
„Boldog emlékű Erzsébet királyné emlékére a szeretet, az ország minden részén egymásután állítja a szobrokat. Eperjesen október 27-én leplezték le szép ünnepélylyel a Stróbl Alajos által készített bronz mellszobrot, mely gránit alapon áll. Az Eperjes szépítését előmozdító egyesület állította a tüzér-kaszárnya előtt levő parkban. Ghillány József egyesületi elnök beszédet mondott, mely után Podhorányi Bálint polgármester...
A szállót Popper Ármin báró (podhragyi) (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg,...
2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...
A felvidéki magyar közösség egykori politikai vezetőjére emlékező, a dunaszerdahelyi városi művelődési központ melletti épület falán elhelyezett, Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta domborművet a Pázmaneum Polgári Társulás és az Esterházy János Társulás készíttette. A Fő utcai épülten elhelyezett emlékművet 2011. október 6-án avatták fel.
Esterházy János felvidéki magyar mártírsorsú politikus és publicista nagy tiszteletben áll e községben. Valószínűleg egykor itt is járt, de a falun biztos, hogy átutazott körútjai során… 2012-ben készült a templom előtt a Csemadok és az önkormányzat kezdeményezésére, támogatására az a téglalap alakú szürke kőoszlop, melyen elhelyezték az Oláh Szilveszter alkotta bronz reliefet, amely Esterházy portréját...
A bronz domborművet és az emléktáblát a Stardust szálloda bejáratánál leplezték le 2016. november 25-én, amelyen Esterházy János hitvallása olvasható – „Nyíltan és bátran vallom a tételt, hogy nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Az emlékhely a Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Esterházy...
Huszonöt év telt el azóta, hogy első alkalommal szerették volna elhelyezni a szenci lourdesi Szűz Mária szobor mellett Esterházy János emlékét őrző táblát. Akkor a politikai körülmények ezt nem engedték meg, 2019. június 12-én végre sikerült felszentelni az emléktáblát. A szenci Szűz Mária-szobornál többször imádkozott Esterházy János, akkor is a rabszállító kocsiban itt imádkozott, mikor...
Az egykor fallal körülvett Óvárostól délre, a Duna-parti Koronázási domb tér és a felső rakpart sarkán álló, 1870-ben épült, négy szintes Esterházy-palota. Az \”U\” alaprajzú épület koncepciója a bécsi udvari építész, Joseph Emanuel Fischer von Erlach hatását tükrözi, de az épület konkrét tervezője A. Huter volt. A térre néző, kilenc tengelyes homlokzat közepén nyílik a...
„Az evangélikus haranglábat 1846-ban építették a Béke utcában, eredetileg fából 1929-ben pedig kőből. Ez egy négyszögletű karcsú gúlatetős építmény. Ennek a felekezetnek külön kis temetője is van a faluban.” „Előtte egy kis faállványon állt a harang a Bérczes család földterületén. Később itt építették meg az evangélikus haranglábat, amely hátoldalán a repedésekből következtetni lehet arra, hogy...
Tiba 1927-ben lett közigazgatásilag Lekenyéhez csatolva. A kis falu a 13. század második felében keletkezett, nevét alapítójától, Tiba nemestől kapta. A faluban játszó- és emlékpark, panzió és egy evangélikus harangláb is van, amelynek falán Tibay Ferencnek, a falu alapítója leszármazottjának emléktáblája látható. A harangláb előtt egy felújított kocsi jelképezi a múltat, Kozsár Károly ajándékaként, tetőt is emeltek fölé.
A világossárga evangélikus templom neoklasszicista stílusban épült a 19. század közepén. Tornya hagymakupolás, az épület oldalán található, alatta is van bejárat a templomban. Legutóbb 2010-ben esett át felújításon.
Pölhös Vince írja községi krónikájában, hogy az evangelikus templom ógörög stílusban épült 1933-ban szeretetadományokból Raab Vilmos lelkész és Czibulya Mihály templomgondnok idejében. Valójában a gyülekezet ekkor vette meg Mihályné Benkó Erzsébettől a telket, melyen egy cseh építész tervei alapján, Kiss Vince helybeli kőművesmester vezetésével megkezdték a templom építését, amit 1934-ben fejeztek be. Az év október...
Az evangélikus templom 1786–1790-es években épült, torony nélküli csúcsszerű főhomlokzattal az ún. „toleráns“ típusba tartozik. Bejárata nem lehetett az utca felől, első években még orgonája sem volt, harangtornyát csak 1830-ban építették meg. 1856-1861 közötti években neoklasszicista stílusban építették át és tornyot emeltek hozzá. A teplomban elhelyezett emléktáblába az egyház jótevőinek neveit vésték. A háborúban megrongálódott tornyát...
Evangélikus temploma 1956-ban épült. 2014-ben a salétromos belső falakat lekaparták, újravakoltatták, lefestették. A templom homlokzatát is megújították, lefestették.
A neogótikus stílusban épült templom átvészelte a két világháborút, de a kommunista pártállam idején állaga annyira leromlott, hogy a kilencvenes évektől napjainkig állandó felújítás alatt állt. A felújítás megszervezésében oroszlánrésze volt az egyház jelenlegi lelkipásztorának, Rusznyák Dezsőnek, aki mintegy húsz éve teljesít lelkészi szolgálatot Sajógömörön. A rendszerváltás után anyagi segítséget kapott a gyülekezet a hívektől,...
A templom belső díszítése 85 év után teljes egészében lett felújítva a Budapesti Evangélikus Püspöki Hivatal, a sajógömöri hívek és a stuttgarti magyar testvérgyülekezet adományaiból, Rusznyák Dezső lelkész szolgálati ideje alatt, 2004–2005-ben.
