A 2. világháborús emlékmű – szürke gránittömb, rajta arany betűkkel a település hősi halottjainak a nevével – a templom bejáratától nem messze található.
1991-ben kezdeményezte a Csemadok Nagymegyeri Szervezete a 2. világháború nagymegyeri hőseinek emlékére egy emlékmű fellállítását. A kezdeményezés hátására gyűjtés indult, aminek eredményeként az eredeti elképzelést módosítani kellett. Az emlékmű helyett emlékoszlopot készített Lipcsey György, dunaszerdahelyi szobrász. Az emlékoszlop tetején egy síró anyafej látható. Köralakú talpazatát a városi önkormányzat saját költségén biztosította. Az emlékoszlop ünnepélyes leleplezésére...
A református iskola előtt lévő parkban áll a 2. világháború református áldozatainak emlékműve, melyet közadakozásból állítottak 1991-ben. Az obeliszk alakú emlékművet fehér-márvány lemezek borítják, melyeken 40 név olvasható.
A 2. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából a háború garamkövesdi civil áldozatainak tiszteletére állíttatta az emlékművet Garamkövesd Önkormányzata, 2015. júniusában. Az avató ünnepségen Elzer János polgármester beszédében elmondta, falujuk nagyon megszenvedte a háború véres csatározásait, amely sok katonai és civil áldozatot követelt. A katonai áldozatoknak már van a templomban és a temetőben emlékműve, most a tizenhárom civil áldozat...
A Fő utcán, a református templom falánál, balra a bejárattól található a 2. világháborúban elesett és eltűnt marcelházai hősök emlékműve. Benn a templomban az 1. világháborúban elesett református hősök emléktábláját láthatjuk.
Az első világháborúban emlékműve mellé 1975-ben került újabb emlékmű – a 2. világháború harcterein elesettek emlékére, amelyet a hozzátartozók, a Zvazärm és a Vöröskereszt szervezetei emeltek.
A temető bejárata mellett, a jobb oldali falon, az urnafalon találjuk a 2. világháborúban elesett, vagy annak következtében elhunyt lakosok névsorát: Angyal Mihály, Androvics Péter, Babos József, Balogh Jeno, Bartal Gergely, Bognár Imre, Bognár István, Bognár László, Csölle Géza, Csölle Gyula, Csölle János, Deutsch Berta, Deutsch Gusztáv, Deutsch Mihály, Deutsch Miklós, Deutsch Sándor, Deutsch Vilmos,...
Az emlékművön látható névsor tanúsága szerint, Alsószeli lakosai közül a második világégésben 77-en adták életüket magyar hazájukért. A háború alatt a faluból 9 családot és egy egyedülálló személyt hurcoltak el zsidó vallása miatt.
A 20. század nagybalogi áldozatainak (a két világháborúban elesetteknek, a holokauszt áldozatainak, az elhurcoltaknak) emlékére állíttatta a község önkormányzata az emlékhelyet, 2005-ben.
Hetény első írásos említése 1075-ből való, melyet a CODEX DIPLOMATICUS ET EPISTOLARIS SLOVACIAE-ben találunk. Ezt a kódexet Pozsonyban adták ki. „A Vág mellett pedig adtam egy Santa nevű helységet, szántóföldet, legelővel és nyájassal, a Duna mellett nagy erdőt, vízhasználati joggal és saját határaikkal meghatározott negyven viziházat. Komáromhoz pedig három szántóföldnyi földet és a használati jogot...
Az egykori Enyed (Enyedpuszta) határában találjuk Közép-Európa egyik legismertebb szentje, a hidak szentje s a gyónási titok vértanúja, Nepomuki Szent János szobrát. A fundációs, azaz alapítványi szobrot már az 1846-os dunaszerdahelyi vizitáció is említi, állíttatója – a talapzatán található két címer okán – minden bizonnyal a helyi Pókateleki Kondé család és a balázsfai Orosz család lehetett, a...
Kelecsényi család Nyitra vármegyéből származik. Első ismert őse K. Tamás 1367-ben királyi ember. A családi leszármazás az 1585-ben élt Mátyástól vihető le. Idővel átszármazott Trencsén, Pozsony és Bars vármegyékbe. Tagjai közül Zsigmond (1768-1816) trencséni főszolgabiró; fia Gáspár, (1787 † 1858), ennek fia Rafael (sz. 1825) 1847-ben Nyitra vármegye tiszteletbeli aljegyzője, Bessén, Nagy- és Kis-Fajkürtön, Baracskán,...
„Az Óvárosnak e szépen arányolt tere, melynek közepén az 1896-ban ültetett, a második évezred politikai sikereinek arányos reményével bíztató milleniumi fa virul…” olvashatjuk Oltvay Tivadar tollából. A 18. század végén az eredetileg nem túlságosan vonzó tér kezdett átalakulni Pozsony egyik legszebb terévé. A déli oldalán Batthyány József hercegprímás felépíttette fényűző palotáját (1781, Heffele Menyhért), mely...
A templom falán 2012. szeptember 29-én emléktáblát helyeztek el a Beneš-dekrétumok által meghurcolt martosi magyarság emlékére. Az emléktáblán a Bírák könyvének 11,7 b verse olvasható: „Hiszen ti gyűlöltetek engem és kiűztetek apám házából”.
A Benyovszkyaknak a községben két sírboltja – mauzóleuma – volt. Az első a régi temetőben állt, melyet azonban már régebben felszámoltak. Ez volt a Benyovszky család régi sírhelye, melyet a XIX. század első felében építettek. Ez négyzet alapú, négy timpalommal és kupolával díszített klasszicisztikus stílusú épület volt. A mauzóleum belsejét igényesen oldották meg, stukkókkal, falsávokkal...
A családi sírboltot, Bittó István miniszterelnök sírhelyét a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával újították fel 2003-ban. Születésének 190. évfordulója alkalmából, 2012-ben emléktáblát avattak. Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa, 1822. május 3. – Budapest, Terézváros, 1903. március 7.) magyar politikus, miniszterelnök, valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag. Élete:...
A 14. század második harmadában már bizonyosan állt Bős (egykori) temploma. „Voltak valaha ennek a templomnak dicső és kiváló kegyurai, elsősorban bizonyos Margit, aki előkelő vérből származott. Ő emelte egykori romjaiból (a templomot), újjáépíttette és miután az idők viszontagságai következtében a hosszan tartó elhagyatottság folytán nem volt meg többé, hogy melyik szentnek a tiszteletére épült,...
A Keresztény Ifjúsági Közösségek családi táborában Szatmár Tibor, vágkirályfai fafaragó irányítása alatt a tábor résztvevői faragták, amelyet 2013-ban a helyi és a tallósi katolikus ifjúsági közösségek szerveztek.
A község legrégibb épülete a 13. századi korai gótikus stílusban épült református templom. A templom belsejében látható freskók a 14. század elején készültek. Az épületet nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították. A templom közelében áll a 18. századi faszerkezetű harangláb, amelynek a nagyharangja a 15-16. században készült. A közvetlen szomszédságában fából készült harangláb áll, amelyben a két...
