Szabó László galántai szobrászművész alkotása a Vágkirályfai Magyar Tannyelvű Alapiskola épülete előtt kapott helyet. Leleplezésére 2006. szeptember 9-én került sor. Janics Kálmán (* 1912. dec. 29. Vágkirályfa, † 2003. aug. 20. Vágkirályfa) történész, politikus, orvos. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931), orvosi diplomáját a pozsonyi egyetemen szerezte meg (1937). 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban...
Dr. Mag Gyula 1932. szeptemberében született, 2016. március 14-én halt meg. Az 1968-as konszolidáció során, a bodrogközi Bélyi Alapiskola igazgatói tisztsége után került Dunaszerdahelyre. 1976. október 1-jétől huszonkét évig állt a Csallóközi Múzeum élén. A Csemadok országos elnökségének, a Központi Bizottságának évtizedeken át volt tagja. Dunaszerdahelyre kerültével a Csemadok járási elnökségének tagjaként tevékenykedett, a városi...
Mohi Rezső szakmai pályafutásának javát, harminc esztendőt Tatabánya szolgálatában töltötte, ahol üzemvezető, majd műszaki igazgató, később 1945. máj. 27 – 1948. ápr. 30., a szénbányászat államosítása után, a tatabányai kerület bányaigazgató volt. Mindig is mondogatta: a Felvidék után Tatabánya a hazája. Nevéhez fűződik egy szabadalom, az iszaptömedékeléshez új gátolási eljárás kidolgozása, de további 46 közleménye...
Puss Sándor felvidéki jezsuita szerzetes a Pázmány Emlékház létrehozására öt évig keresett egy alkalmas helyet, ahol többek közt Pázmány Péter emlékszobát is létre kívánt hozni. Korábban sem Nagyszombatban nem járt sikerrel, sem a komáromi, Szent Andrásról elnevezett jezsuita templomban, ahol szintén méltó helyet találhattak volna. Már majdnem feladta, hogy az álom egyszer valóra válik, amikor...
Tamás Aladár (1905-1955) Uzapanyiton született 1905-ben. Szűk Gyula református lelkész keresztelte meg. Alapfokú iskoláit Uzapanyiton végezte, a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban érettségizett 1923-ban. 1937-ben házasságot kötött Szűcs Ilona tanítónővel (a Balogvölgy tanító nénije). Az állatorvosi egyetemet Brünnben végezte. Katonaság után a következő helyeken dolgozott: 1929-1938 állatorvos a rimaszombati járásban 1939-1940 állatorvos Técsőn (Kárpátalja) 1940-1942 járási...
Dr. Vargha Dezső görzsönyi és teveli (Kőhidgyarmaton 1892. márc. 23 – 1915.) Egyházi személy, gimnáziumi tanár, író, szentszéki jegyző, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskolai tanulmányait Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte, ahol teológiai doktorátusi címet szerzett. 1885. szeptember 30-án szentelték pappá, s mint a hittudományok doktora, káplánként szolgált Patakon...
A Draskóczy család Turóc megye egyik legősibb családja. A család alapító őse Dvor fia Drask volt. Dvor másik fiát Mikolának hívták. Drask várjobbágyként IV.Béla király alatt katonai szolgálatot teljesített. A tatárjárás idején (1241-ben a muhi csatában) tanúsított vitézsége elismeréséül 1242-ben IV. Bélától nemességet,és ezzel járó földbirtokot nyert Turócszentmárton mellett. Ezt a tényt az 1931-ben összeállított...
Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, akadémikus, a rendszerezett zoológia és zoogeográfia egyetemi professzora, entomológus, Kossuth-díjas magyar tudós, a Baradla-barlang állatvilágának kutatója. 2015. november 28-án Nagysalló közössége ünnepélyes keretek közt leplezte le a községi hivatal falán elhelyezett emléktáblát, melyet a helyi Csemadok készíttetett Dudich Endre Kossuth-díjas magyar...
Deresken (mai Szlovákia) született 1949. november 11-én. Bacskai Bélánál, Szabó Gyulánál tanult magánúton (1961-1967), 1967-1968 között a Pozsonyi Iparművészeti Középiskolát látogatta, majd a prágai Képzőművészeti Egyetemen végzett 1979-ben, prof. František Jiroudeknél. Művészi kifejezési módját elsősorban a tájképfestésben találta meg, a gömöri táj festőjeként tartják nyilván. Egész életében ragaszkodott közvetlen szülőföldjéhez, de a hétköznapjait intenzíven, nagyon...
Szlovákiai magyar író, irodalom- és színikritikus, publicista. Gömörhorkán született 1951. április 12-én. A gömörhorkai és pelsőci általános iskola elvégzése után, 1966–1970 között a kassai Középfokú Gépészeti Ipariskola diákja volt. Egyetemi tanulmányait 1974–1980 között végezte el a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Könyvtártudományi Tanszékének levelező hallgatójaként. Közben, 1970–1976 között, mint technikus dolgozott a gömörhorkai Gömöri Cellulóz-...
A templomkertben 1992. május 25-én leplezték le az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét. Szürkemárványból készült, az obeliszk két oldalára egy-egy tábla van erősítve, rajtuk az áldozatok nevei.
A szoborcsoport 1739-ből származik. A kastélyról a 19. században készült metszetek alapján 1880-ban még a csapóhíd szélénél állt. Később áthelyezték az út mellé, és az idők során jelentősen megsérült. A restaurált szoborcsoport ma a temetőben található.
Az eredeti éberhardi templom, amelyről 1390-ben történt említés, valamikor a 16. vagy 17. században „tűnt el”. Ezután a kastély kápolnájában tartották a községi istentiszteleteket. Az Apponyi család eredeti, neogótikus temetkezési kápolnáját, amely 1872-ben épült a temető mögötti magaslaton, csak 1950-ben alakították át, s így lett belőle Szent György vértanú temploma. Ez vakolatlan téglából épült teremtemplom...
ÉDES GERGELY (1763 – 1847), reformátos prédikátor, a felvilágosodás jeles költőjánek emléktáblája, aki ebben a templomban részesült a keresztség szentségében.
Családja régi Borsod megyei református papi dinasztiából ered, de valószínűleg az abaúji Egresből származhattak, amikor II. Ferdinándtól a Galambos név mellé megkapják az Egresi, ill. Egressy nevet is a nemesi rang velejárójaként 1639-ben. Apai nagyapja és dédapja is ismert református lelkész volt, amint apja (Pál, szül. 1770-ben) is erre a pályára lépett. Apai nagybátyja (Samu)...
A temető bejáratától pár lépésre található egyszerű fémkereszt. A fehér Krisztus korpusz korábban a falu közepén álló fa harangláb előtti fakereszten függött. miután a harangláb és a kereszt is tönkrement, a korpusz új keresztre került és jelenleg a temetőben áll.
Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből. Elek Barna nagyon szerette a labdarúgást. A focisták cipőit gyakran és nagy szeretettel javította...
Az 1946-48-ban a faluból kitelepítettek emlékére készítette a szobrot Lukács János szepsi szobrász. A menekülő édesanyát a kislányával ábrázolta, amint a szomorú anya visszanéz az elhagyott szülőföldjére, a falujára a visszatérés reményében.
A falu közepén, a községháza mellett található szobor és márványtábla. Jobbra néző, leeresztett kezében fegyvert tartó katonát ábrázol. A talapzaton pedig kétnyelvű márványtáblán olvasható az I.és II. világháborúban elesett helyi lakosok névsora.
A falu felső részén található szürke kő emlékmű, láncos-oszlopos kerítéssel, fekete márványtáblával állít emléket az első és második világháborúban elesett ipolykérieknek. Az emlékműhöz három lépcső vezet fel.
Lukanényén háborús emlékműből kettő is van. Az első világháborús emlékművet már 1923-ban felállították a faluban. Ez ma is áll a templom alatt, a községbe vezető út bal oldalán. A terméskőből emelt szakrális kisemlék nemcsak Nénye, hanem az egykori filiális községek hősi halottainak is emléket állít; az ő nevük is felkerült a fehér márványtáblára. Szép gesztusa...
