Az emlékművet Csiliznyárad Önkormányzatta készíttette a magyar állam kialakításának 1000. évfordulója alkalmából 2001-ben. Alkotója a dunaszerdahelyi Lipcsey György volt. Nagysága 250x 165 cm, anyaga tégla, illetve réz és pléh. Oldalán látható a falu címere, illetve egy 100x 40 cm nagyságú életfa reliefje.
A Csiliznyáradi temető központjában áll a Csiliznyáradi Önkormányzat által 2014-ben felújított temetői nagykereszt. Ennek eredeti, kőböl készült formáját 1958-ban készíttette Sebő Benedek és felesége Sebő Erzsébet.
Az útmenti kereszt a Doghel nevű falurészben áll, ahol az út Szap (jobbra), illetve Balony irányába (balra) kanyarodik. A keresztet 1886-ban nemes Puha Sándor és felesége Miklós Anna állíttatta. E keresztet körülállva tartották az őszi litániát, a templom elkészitése előtt, a csiliznyáradiak. Az időközben megrongálódott egyházi műemléket a Csiliznyáradi Önkormányzat felújíttotta.
AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel.
A Csemadok komáromi szervezete és a PRO PATRIA 2000 Alap állíttatta 2005-ben a költő emlékére. A felvilágosodás legnagyobb magyar költője, komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.
Csomós István (1909-1983) gondnoka volt a helyi református gyülekezetnek. Az egyházi krónikát is vezette. Volt rá példa, mikor Nt. Lenkey Lajos lelkész beteg volt, hogy a prédikációt megtartotta a templomban.
Csontos Vilmos (* 1908. október 11. Garamsalló, † 2000. szeptember 12. Zalaba), költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második világháború idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben...
„Gácsnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy világhírű hely legyen … az idegenforgalom az, ami sok pénzt hozhatna, hiszen annyi látnivaló van itt: ősi várkastély, park, halastó, fácános vadkert, posztógyár, kitűnő ivóvíz, jó levegő, enyhe éghajlat…” – írta egyebek mellett Kosztka Tivadar, gácsi patikus 1885-ben a Losoncz és Vidéke c. lapban. Az utóbb Csontváry néven elhíresült...
Csontváry Kosztka Tivadar a helyi patikában dolgozott (1879-80). Itt érte a „földöntúli sugallat”, mely nyomán lett festőzsenivé. Mellszobrát 1994. március 29-én leplezték le a Tél-utcai Szepesi Művészek Képtárában. Ekkor a szlovák nacionalista sajtó magyarellenes, hisztéria-tűzijátékot indított a világhírű mester ellen. Az 50 centiméter magas bronz mellszobor a Kerényi Jenő szobrászművész által alkotott és a budapesti...
A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal. Eredetileg a Csorba család háza volt, s a 19. század második felében épült. A 19. század végén vette meg a község.
Csótó Dezső (1895-1967) nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1955 és 1959 között. A síremléken ugyan nem szerepel, de az anyakönyv szerint felesége Szarvas Rozália 1983-ban hunyt el.
Kuntapolcai Czékus István evangélikus lelkész, a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke 1871-től haláláig. Az emléktáblát kegyelettel állíttatta a hálás gömörpanyiti egyházközösség a reformáció 500. emlékév alkalmával.
Czike Pál (1756-1834) nagymegyeri református lelkész és felesége Végh Julianna felújított sírköve. Czike Pál Litterati Ács István tiszteletes után 1801-1834 között, 33 évig volt a gyülekezet lelkésze.
Czóbel István (Ottó, Albert, Imre) Anarcson született 1847. szeptember 18-án. Tanulmányait Pozsonyban és Zürichben végzi, jogot és gazdaságtant hallgat, diplomát a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerez, 1876-ban. A 70-es évek közepétől kapcsolódik be otthon a gazdasági felelős nehéz szerepébe – kevés sikerrel. 1887-ben esküdött meg báró Mednyánszky Margittal (1858-1937): a házasság meghozta a még megmaradt kb....
Mednyánszky Ede és Szirmai Mária Anna lánya, a festőművész László húga. Beczkón született, gyerekkorát itt és a nagyőri kastélyban töltötte. Visszaemlékezéseiben mindig nagy szeretettel ír erről, a szeretett bátyjával töltött időszakról. Amikor atyjuk meghal (1895), László (aki az anyagiakkal nem tudott bánni, s nem is nagyon érdekelték az ilyesféle földi hívságok) a nagyőri birtokot húgára...
(* 1964. okt. 9. Dobfenek, † 2016. ápr. 20. Magyarbél) Alapiskolába Almágyba, majd Ajnácskőre járt. A füleki gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett újságírói szakon oklevelet.Az egyetem elvégzése után az Új Ifjúság munkatársa lett. 1991-1999 között az Ifi majd a Heti Ifi főszerkesztője volt, később a Mai Lap munkatársaként dolgozott. 2000-től volt a Pátria...
DANCZI LAJOS 1925.07.16. – 2008.06.08. Kürt község önkormányzata a község statútumának 35 számú paragrafusa értelmében, valamint a 7/990611 határozat alapján KÜRT KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA címet adományozza főtisztelendő DANCZI LAJOS vágai plébános úrnak, községünk jó hírnevének öregbítéséért, a szlovákiai magyar népi és egyházi kultúra területén végzett széles körű gyűjtőmunkájáért, kitartó, áldásos papi tevékenységéért. Kürt, 1999. június 27.
1849. március 24-én Beniczky Lajos honvéd őrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot, a csata egyetlen magyar áldozatát a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leleplezték a honvéd emlékművet, ugyanakkor fehér márvány sírkővel jelölték meg Debrődi János sírhelyét. Eredetileg öntött vasoszlopok által tartott vastag...
Dénes György költő, műfordító, szerkesztő 1923-ban született a gömöri Pelsőc községben. A 2. világháború után újrainduló (cseh)szlovákiai magyar irodalom jeles képviselője, az úgynevezett alapozó nemzedékhez sorolják. 1948 után neki jelent meg először verseskötete 1951-ben. Több mint húsz önálló kötete látott napvilágot, számos antológiában megjelent, általában versekkel, ritkábban prózával. A (cseh)szlovákiai magyar gyermekirodalom fejlesztésében nagy szerepe...
Az emlékművet 1996-ban, a nagymegyeri deportált és kitelepített lakosság első talalkozója alkalmából leplezték le. A hontalanság korában, 1945-48 között 539 személyt (köztük 83 gyermeket) deportáltak Csehországba és 205 családot telepítettek Magyarországra. A célállomások közé tartozott Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13 család), Elek (8 család), Csorvás (3 család), Mezőberény (6 család), Magócs (2 család), Újkígyós (1...
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette és Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt. Dessewffy Arisztid az Abaúj vármegyei Ósvacsákányban (Cakanovce) született, nemesi család sarjaként. Tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. 20 évig szolgált a...
Dicskei Dillesz István verebélyi postamesterként tevékenykedett. „Verebélyen volt a vármegye legrégibb postahelye, melynek kézbesítő kerülete Körmöczbányától, Aranyos-Maróton, Surányon és az érsek-újvári vonalon át egész Bajcs pusztáig terjedt. A posta-regále akkoriban a dicskei Dillesz családé volt, mely elsőnek vezette be az országban a magyar nyelvű postai nyomtatványokat. Ismeretes ugyanis, hogy akkoriban a posta-regalisták a saját költségükre...
Dobóruszka Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt Római Katolikus Templomát a Dobó család építtette 1500 körül. A templom 1797-ben, az akkori átépítéskor kapta mai formáját, így lett kéthajós az épület. Itt temették el Dobó Istvánt, az egri várvédő kapitányt 1572-ben. Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a szentélyben. A ma is itt látható síremlék...
Királyhelmecen született 1930. október 28-án. A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950–1951-ben Királyhelmecen tanít. 1951-től 1955-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola hallgatója magyar–történelem–polgári nevelés szakon. 1955–1960-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegéde. 1956–1958-ban a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállal az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968-ig az Irodalmi Szemle...
A katolikus templom falán látható az az emléktábla, melyet a helyi önkormányzat készíttetett a falu híres szülöttének emlékére 2000-ben. Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). 1884. augusztus 1-jén lépett be a Szent Benedek-rendbe, 1887-ben egyszerű, 1890-ben...
Dr. Genersich Antal (az érdeklődők jelentős hányadának nyelvi igényeit figyelmen kívül hagyó) szigorúan egynyelvű emléktábláját a Fő téren található 51-es házon találhatjuk meg. A szöveg tanúsága szerint itt élt fiatal korában Dr. Genersich Antal, a híres magyar patológus, a Kolozsvári és a Budapesti Egyetem rektora. A táblát 2010. szeptember 30-án állította Késmárk Városa és a...
