Emlékhelyek a Felvidéken

jó, karbantartott
1951 bejegyzés

Brányik Sándor református lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

Brányik Sándor (Vízkelet, 1910. március 2. – Csilizpatas, 1980. augusztus 14.) református lelkipásztor. 1928-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a losonci Református Teológiai Akadémián tanult tovább. Előbb Búcson lett segédlelkész, majd a második világháború alatt 1945-ig Eperjesen volt lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1951–1955 között Hardicsán szolgált. 1956–1980 között Csilizpatas lelkésze volt. A második világháború idején Zsolnán és másutt zsidók százait keresztelte ki és mentette meg...

Budai László sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek)

Budai László, a jókai folklórcsoport oszlopos tagja volt. Az újhelyjókai születésű Budai László, a jókai Malmos Hagyományőrző Folklórcsoport táncos 1987-ben megkapta a „Csemadok Kiváló Népművésze” díjat. 2004-ben a Népművészet Mestere-díjjal tüntette ki dr. Hiller István, akkori nemzeti kulturális miniszter. A folklórcsoportnak az 1978-as Tavaszi szél… jelentette az első országos szereplést. Megalakulásuk tizedik évfordulóján Jókai lakodalom...

Budatin vára (épület, építmény) (Zsolna [Žilina])

Budatin. A Vág és a Kisucza összefolyásától keletre, kb. 250 méterre, sík térségen található Budetin vára. A Balassák ősei, Zólyomi Mikó és Detre, vagy fiaik emelhettek lakótornyot a földnyelvre a 13. század második felében. A torony egy fontos út mentén, gázló közelében épült, vámszedőhelyként is szolgált. 1300 körül Csák Máté foglalta el, halála után Zólyomi...

Bugány Miklós lelkész, gályarab emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Gömörpanyit [Gemerská Panica])

Bugány Miklós gömörpanyiti evangélikus lelkész emlékére állították, ki hitéért 1675-ben gályarabságot szenvedett.

Bulcsú vezér lovasszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Búcs [Búč])

A községi hivatal parkjában található Bulcsú vezér lovasszobrát, amely Nagy János szobrászművész alkotása, 1997. szeptember 21-én leplezték le. A vezér lehetett a falu nevének adományozója.

Büszkeségpont, 56-os Emlékszoba a Magyar Közösségi Házban (történelmi) (Nagykapos [Veľké Kapušany])

január 15, 2018
Az 56-os emlékszoba kialakításának célja az volt, hogy hozzájáruljunk a nemzeti összetartozás erősítéséhez az Ung-vidéken és méltó emléket állítsunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek. Az emlékszobában elhelyezett tablók, interaktív eszközök és berendezések hozzájárulnak a szabadságharc történéseinek megismeréséhez. Az emlékszoba elsősorban a régió általános iskolás és középiskolás diákjainak szolgál, akiknek közelebb hozzuk a történelem azon...

Buzitai malom (épület, építmény) (Buzita [Buzica])

Buzita figyelemre méltó építménye a malom. Eredetileg a Krasznikvajdai Szentimrey család 1811-ben felépített magtára volt. 1920-ban Máthé Károly vette meg, s 1922-ben gőzmalommá alakította át, melynek motorját először fa-, majd széntüzelés hajtotta. A malom gépi berendezését a kassai Polednyák Károly cég készítette. Teljesítménye óránként 4 q volt. Őröltek itt jó minőségű gabonát és darát egészen...

Caraffa által kivégeztetett vértanúk emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Eperjes [Prešov])

Eperjes neve összefonódott a magyar történelem egyik legszomorúbb emlékével, a Caraffa tábornok által 1687-ben felállított vértörvényszék kegyetlen vérengzésével. A megtorlás politikai hátterét a Habsburg dinasztia terjeszkedési szándéka adta. A török elleni háború győzelmes kimenetele már biztosnak látszott, a felszabadult területeken azonban bizonyos függetlenségi törekvések jelentkeztek. Thököly híveinek megbüntetésének és a térség megfélemlítésének feladatával I. Lipót...

Chalupeczky József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Ógyalla [Hurbanovo])

Chalupeczky József nagyanyja bábaasszony volt Ógyallán, nagyapja pedig Konkoly-Thege Miklósról mesélt történetet. Ezért vonzódhatott a település története iránt, számos érdekességet lejegyzett, képeslapokat gyűjtött, az 1990-es években önkormányzati képviselő. Egy tájház létrehozásának gondolatával is foglalkozott, a Konkoly-kápolna felújításakor aktívan kivette részét a munkálatoknál. Régi egyházi dokumentumok megtisztításával is foglalkozott (amelyek mára valószínűleg elvesztek). Különféle kutatásokat is...

Cházár András emlékszoba (épület, építmény) (Jólész [Jovice])

Az 1990-ben alakult a Cházár András alapítvány Cházár András szülőházát felújította és katolikus templommá alakította át. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a...

Cházár András kopjafa (szobor, emlékmű, emléktábla) (Jólész [Jovice])

A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az...

Cházár András mellszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Jólész [Jovice])

A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az utókor csaknem elfeledte. Végrendelete...

Cházár András szülőháza és emléktáblája (épület, építmény, szobor, emlékmű, emléktábla) (Jólész [Jovice])

Jólész legismertebb épülete. Valószínűleg a Cházár család építtette a nemesi oklevéllel járó birtokok hasznából, mivel nagyobb mint a többi lakóház. Az egész telek nagyságát kinyomozni ma már elég nehéz, mert a hozzáépült kultúrház is nagy helyet foglal el és a kertek is más portához tartoznak. Az épület homlokzata az Alsó utcára néz, maga a ház az udvar hosszában...

Cigány-árki kereszt (szakrális kisemlék) (Ipolyszécsényke, Szécsényke [Sečianky])

Szürke ívelt szárú kőkereszt, melyen ezüst Krisztus korpusz látható. Talapzata henger alakú, betonból készült.

Ciganyec kereszt (szakrális kisemlék) (Bart [Bruty])

A Szőgyén felé vezető út mellé az 1900-as évek elején állítottak egy fakeresztet (Ciganyec kereszt), melyet később, 1971-ben Bréda Márton és neje felújíttatott. Beton keresztre cserélték az eredeti korpusszal. A felirat felett egy szív domborműve látható. Keresztjáró napon megálltak itt imádkozni.

Csábi római katolikus templom (épület, építmény) (Csáb [Čebovce])

A késő barokk stílusú templomot Szűz Mária Szent Neve tiszteletére építették a 18. század második felében, 1768-ban szentelték fel. Rózsaszínűre festett, tornyos. A temetődombon áll a falu felett. A bejárat felett latin nyelvű tábla, melyen a templom felépítésével kapcsolatban áll szöveg. A tábla mellett, két növény mintájú kőfaragvány látható. Az 1883-ban készült főoltárképen a trónon...

Csábi temetőkereszt (szakrális kisemlék) (Csáb [Čebovce])

A temető közepén álló szürke kőkereszt, melyen ezüstre festett Krisztus korpusz látható, valamint az alsó részén porcelánból Mária-fej.

Csábi templomkereszt (szakrális kisemlék) (Csáb [Čebovce])

A csábi római katolikus templom előtt álló kőkereszt. Fehér színű kőkereszt, rajta fehér ágyékkötős Krisztus korpusz. Talapzata fehér, sárgás kerettel, rajta szürke márványtábla, felirattal.

Csáky-kastély (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Pozsony tőszomszédságában fekvő Főréven gróf Csáky Jenő minden bizonnyal a család régi úrilakját is felhasználva építtette új kastélyát. A terveket – majd’ három éves munkával – egy pozsonyi építész, építési vállalkozó, Kittler Ferdinánd készítette, a kivitelezést a Kittler és Gratzl-cég végezte 1899-1902-ben. A kastély minden belső részletét, beleértve a stukkó-, a fa- és a...

Csalári római katolikus templom (épület, építmény) (Csalár [Čeláre])

A falu határában, dombon magasodik a település fölé, meredek lépcsősor vezet fel oda. Barokk-klasszicista stílusban épült, tornya három részre tagolódik. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Falában Szentiványi Ráfael emléktábláját olvashatjuk, a fekete márványtáblát Orosch János, pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel. A homlokzaton látható még egy fehér kőkereszt a falban, rajta Sztraczinszky Pál neve áll, 1797-ben elhunyt...

Csécsy kastély Ipolybélen (épület, építmény) (Ipolybél, Bél [Bielovce])

A XIX. század elején épült kéttornyú, neogótikus kastélyt Csécsy Nagy Miklós építtette, melyet a későbbiekben még tulajdonoltak a Borsányi, Terginya, Simonyi és Csillag-Gyöngyösi családok. Az államosítás után mezőgazdasági iskolának adott helyet az épület, amely iskola gondozta a kastélyhoz tartozó hét-nyolcszáz hektárnyi földterületet is. Idővel a létesítményben művelődési ház működött. A szépen felújított kastély jelenleg egy...

Cséfalvay Alajos sírkeresztje (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

Cséfalvai Cséfalvay Alajos nyugalmazott volt cs. kir. lovassági százados és 1848–49-ik évi honvéd őrnagy, a szabadságharcz kiváló bajnoka, a társadalmi élet jeles férfia f. hó 26-án, estéli 8 órakor, élete 90-ik évében, szélhüdés következtében Pozsonyban elhunyt. A 90 éves üreg ur délelőtt még a „Toldy kör”-ben a polgári házasságról vitatkozott honvédtársaival, egész délután jó kedvű...

Csekes Béla református lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szap [Sap])

1881. december 4-én Búcson, született. A budapesti teológia első évfolyamának elvégzése után dr. Robertson kanadai superintendens felszólítására Kanadába ment, ahol Torontóban és Auburnban folytatta tanulmányait. Oklevelét 1904-ben Auburnban szerezte meg. Kanadában misszionárius volt a magyar telepeken, majd lelkész az Egyesült Államokban. Megszervezte a buffaloi egyházat, a Franklin Furnace egyházat, az Ashtabula-Conneaut-Fairport-i egyházakat. Mint a Konvent...

Cselkó József és Kurcz Béla plébánosok sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagymácséd [Veľká Mača])

Cselkó József a jótékonykodásáról volt híres, amiért a galántai főszolgabíró ünnepélyes keretek között Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Egy héttel később meghalt. Kurcz Béla Szőgyénben született, 1945 októberében költözött Nagymácsédra. A deportálás éveiben próbált lelki erőt önteni a jogfosztott magyarságba, de mindenekelőtt az 578 kitoloncolt mácsédiba. 1991-ben hunyt el, s csaknem az egész falu elkísérte...

Cséplő Ferenc nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

Cséplő Ferenc hamvai szülei és öccse mellett nyugszanak a rétei református temetőben. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál az Érsekújvár és Vidékében, a Fáklyában, a Hétben, az Új Szóban és szinte valamennyi fontosabb szlovákiai magyar sajtótermékben. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben Patria-díjat Kiss László...

Cseri István esperes emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagymegyer [Veľký Meder])

Cseri István esperes 1944-48 között volt Nagymegyer római katolikus esperes plébánosa. 1947-ben meglátogatta  a Csehorszába deportált nagymegyeri magyar családokat, hogy lelkivigaszt nyújtson nekik. A hatalom mindezt 1948-ban megtorolta és büntetésként 1948. október 19-én kitelepítette Magyarországra, Budapestre került, ahol a Krisztus Király templom plébánosa lett. Állandó kapcsolatott tartott fenn itthon maradt, s Magyarországra telepített híveivel. Az...

Cserko Albert és neje sírkertje (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsővámos [Horné Mýto])

Az idősebb felsővámosi lakosok elmondása alapján a falunak két temetője volt. Az Öregdombi út melletti temetőbe utoljára 1950-ben temettek. Az Öregdombi temetőt sokáig egy fából készült sírkereszt szimbolizálta. A jelenlegi temető magántulajdont képező terület volt, amelyet a lakosok adományaiból egy gazdától vásárolták meg, és alakították át temetővé. A temető egy része Cserkó Albert tulajdona volt,...

Csiba Ferenc plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Bős [Gabčíkovo])

Csiba Ferenc dr. bölcs. dr. fil. dr. teol. plébános (1883. jan. 21 – 1946 jan. 31.) A Pozsony megyei Solymoskarcsán született. Középiskoláját Esztergomban, teológiai tanulmányait Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban végezte 1902-1909 között, 1909-ben filozófiai és teológiai doktorátust szerzett. Pappá szentelték 1908. október 28-án. 1909-ben káplán Esztergom–Vízivárosban, 1910-ben hitoktató Komáromban, 1911-ben hittanár Budapest I. kerületében. 1912-ben...
1 15 16 17 18 19 66