Az emlékművet az üldözöttek, a jog- és vagyonfosztottak, a csehországi kényszermunkára hurcoltak, szülőföldjükről elűzöttek emlékére állították 2014. március 2-án. A község központjában állított emlékmű előtt Bergendi Ferenc polgármester mondott avató beszédet. Az emlékművet egy emberpár, s a hozzá hasonló sorsú további 34 család és 31 további vágkirályfai magyar emlékének állíttatta a község. „Bergendi Mihály falunk...
Bese Elek (1831 – 1872), Madar 14. lelkipásztora Bese Elek (1855 – 1872) 17 évig volt Madar lelkipásztora. A madari gyülekezet az egyházkerülethez beadványt nyújtott be, amelyben Bese Elek urat, Madar lelkészét szeretnék leváltatni. „kéri mással fölváltani, mivel … folytonos betegsége miatt hangja gyenge, a vasárnapi közmunkát nem tilalmazza, megválasztásakor a választási okmányt sokan erőszakolva...
A nagymegyeri református vallású lakosság egyik jeles személyisége, a város szülötte, a Biblia-fordító Besnyei György. Születéséről és gyermekkoráról nincsenek pontos adataink. Születési évére 73. életévében tett említése alapján tudunk következtetni, hogy ez 1675-ben volt. A kor, amelyben élt, az erősödő ellenreformáció kora. A nagymegyeri gyülekezet is ebben az időszakban volt végveszélyben, hivatalos iratai megsemmisültek, köztük Besnyei...
1626. szeptember 28-án Bethlen Gábor fejedelem a Habsburgok elleni hadjárata során a falu mellett üt tábort. Ezen esemény emlékére emelték a keresztet.
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
A templom II. József türelmi rendeletét követően, a kor előírásait betartva, torony és harangok nélkül épült 1786-ban. 1826-ban klasszicista stílusban épült toronnyal bővült. A torony hozzáépítésével a templom új bejáratot kapott. Az eredeti, falazott előterű déli bejárat továbbra is fennmaradt. A templom késői barokk homlokzatú, hosszúkás előterének végében található az oszlopos oltár, melyet Czauczik József...
1764. október 21-én született Nagyabonyban Bihari János, akit a XIX. század legjelentősebb magyar muzsikusának és legnagyobb előadóművészének tartottak. 1827. Április 26-án hunyt el, Budapesten a ferencvárosi temetőben nyugszik. 1964.szeptember 13-án leplezték le szülőfalujában „A dal szép, a dal örök“ mottóval ellátott emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul a következő szöveg olvasható: „Ebben a faluban született 1764-ben...
Roma Muzsikusok Társulata Banyák István prímás, elnök vezetésével kezdte el újból rendezni a Bihari ünnepélyt. Bihari János halálának 180. évfordulójára állították a szobrot.
A Szent András temetőben legalább két tucat olyan síremlék van, amelyeket Rigele Alajos készített. Amellett, hogy szinte mindegyik kitűnő szobrászati munka, a legtöbbnek várostörténeti jelentősége is van, hiszen a síremlékek többségén Rigele elhelyezte az elhunyt portrédomborművét is. A kivételek közé tartozik a Blanarovits családnak állított síremlék, amelyet a Fájdalmas anya szobra díszít. A sírba először...
Az emléktáblát 2005-ben helyezték a községháza falára, ekkortól nevezik a község főterét Blaskovics József térnek. 2011-ben a község központjának revitalizációja során Európa Uniós pályázatból a falualapítási emlékművet emeltek. Ekkor helyezték át a községháza faláról az emlékmű jobb oldalára Blaskovics József emléktáblája is. Blaskovics József (* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága, Csehország....
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata 2004. december 2-án kétnyelvű bronz reliefes márvány emléktáblát helyezett el Bocskai István kassai tartózkodása emlékére (Fő utca 67). A domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezettkassai konferencia keretében leplezték le. Bocskai István (1557 Kolozsvár – 1606 Kassa) Erdély fejedelme, az 1606-os bécsi béke és a zsitvatoroki béke megszervezője. Székhelyét 1604-től haláláig...
Boda Miklós, Felsőszeli plébánosa. * 1873. Jaák (Ják, Vas megye). Ősrégi nemesi család sarja. 1898-ban szentelték pappá Esztergomban. Egy évig természetrajz-földrajz-szakos egyetemi hallgató volt Budapesten. Működött mint káplán Szentmihályfán, Balassagyarmaton, Egyházgellén és Tallóson. 1903-tól Felsőszeli plébánosa. A cseh zászló kitűzésének megtagadásáért és magyar hazafias dalok énekeltetéséért a csehek állandóan üldözték. A világháborúban a hadiözvegyek és...
Gömörmihályfalván született és itt is nyugszik Bodon Ábrahám (1810-1871) földbirtokos, reformkori országgyűlési képviselő, szerkesztő, műfordító. főügyész, református egyházmegyei főgondnok. Alsóbb iskoláit Sárospatakon, a jogot Losoncon végezte. Az országgyűlési ifjak csoportjában részt vett az 1840-es pozsonyi reform országgyűlésen. Itt barátkozott össze Kossuth Lajossal, akinek börtönbüntetése idején, 1842-1847 között Bodon vette át tőle a kézzel írt Országgyűlési...
Bodon Dezső (1929-1993), nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1970 és 1974 között. A Bátkai Állami Gazdaság elismert traktoristája volt. Mács József a Balog-völgyi óriás c. könyvében a következőt írja róla: „1961-ben érlelődött meg benne a gondolat, hogy a lovak farától átül a traktor nyergébe. Jelentkezett a traktorvezető-tanfolyamra.”
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lajos bettes síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács...
Bodon Lajos Rimaszombatban született 1891-ben. Tanulmányait a Losonci Általános Tanítóképző Intézetben végezte, kitűnő oklevelét 1911. június havában szerezte meg. A fiatal tanító 1911. október 4-én foglalta el hivatalát Nemesradnóton, az esperes október 5-én iktatta be hivatalába. Az első világháborúban fogságba került, addig Héthy György helyettesítette, majd hazajötte után kezdett el újra Nemesradnóton tanítani, egészen a...
A műkőből készült újabb központi temetőkereszten is egy színezett öntöttvas korpusz van. Dedikációja szerint: „Isten dicsőségére és a hívek lelki öröméért állíttatta BODZSÁR JÁNOSNÉ az 1968. évben.”
A gazdagabb lakosok közé tartozott. Kulcsodon a kisebb gazdasági udvarokban Bognár Lajos tulajdonában lévő motorral hajtott cséplőgéppel végezték a masinázást. Testvére Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig.
Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig. A kulcsodiak a 20. század elején már gőzgéppel masináztak, az 1930-as évek végén Bognár Péter és Gaál Dávid tulajdonosok átalakíttatták a gőzgépet magánjáróvá, így aztán Csémi Vince főgépész gyorsan megoldotta a cséplőgép helyváltoztatását.
A régi csalomjai nemesek közül a Bolgár család elhunyt tagjai a legnépesebbek. Valószínűleg egy családi sírboltban nyugszanak… Róluk az alábbiakat írják hont megye monográfiájában: az Inámi Bolgár család „ősrégi székely család, melynek egyik ága ősi idők óta élvezett nemesi jogainak megerősítéséül 1539-ben Inámba, az egykori Szobi és Werbőczy-féle birtokra, nyert új adományt János királytól. A...
A szürke kőkereszthez betonkorláttal és kovácsoltvas kerítéssel ellátott lépcsősor vezet. A kereszten sárgás színű Krisztus korpusz látható, fehér ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható.
Borsos Mihály 1910. május 6-án Ipolykiskeszin született. A papi hivatásra Komáromban és Nagyszombatban készült. Borsos Mihály plébános 1942-ben foglalta el a római katolikus papi helyét Nagyfödémesen (a helyi alapiskola az ő nevét viseli), ahol számos, a szegényeket és a magyarságot segítő akcióban vett részt, bátran kiállt az egyházüldözés idejében hitéért, nem torpant meg, s szembeszállt...
A kastély 1903-ban épült neoklasszicista stílusban, Boschán Samu birtokában. A 2009-ben az önkormányzat az omladozó kastélyt felújította. Litomericzky Nándor építész terveinek köszönhetően a kastély szebb, mint valaha volt, s kulturális, közösségi rendezvények színhelyéül szolgál.
A Bottka család síremléke, akik a falu egyik gazdag földesurai voltak. A világháború hősi halottai tiszteletére keresztet, emlékművet emeltett a Bottka család a temetőben, 1934-ben.
Bozsik Péter, Magyarbélen született 1918. június 27-én. Igazi falusi gyerek életét élte 4 fiú testvérével és olyan szülők szeretetében, akiktől az emberi munka megbecsülését és a hit igaz erejét kapta. Alapiskolái elvégzése után a pozsonyi kereskedelmi akadémiát látogatta. Tudását hivatali munkájában kamatoztatta. A 2. világháború Őt is utolérte, hét évre Orosz fogságba került Szibériába. A...
Néptáncos, szabadúszó koreográfus. 1958. június 20-án született Dunaszerdahelyen, 2013. november 22-én Dunaszerdahelyen halt meg. Fiatal korától a Szőttesben táncolt, 1986-tól Dunaszerdahelyen a Városi Művelődési Központ néptáncszakelőadója, és vezetője a Csallóközi Dal- és Táncegyüttesnek. Itt, ebben a munkakörben talált magára, tudatosan vállalta és folytatta tanítómesterének Quittner Jánosnak koreográfiai stílusát. Több évi izraeli kintlét után visszatért szülővárosába. Alkotó...
