Bánsághi Vince festőművész 1881. december 27-én Resicabánya [Románia] született. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911-1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban. Főleg lírai hangulatú tájképeket festett. Jelentősek oltárképei, egyéb templomi festményei (Kéménd, Szalka). 1960. március 26-án halt...
A környéken kitermelhető ásványkincsek kulcsszerepet játszottak mind a város alapításában, mind pedig annak középkori felemelkedésében. Amint az számos más, felvidéki bányavárosban (pl. Selmecen) is tapasztalható, a bányajáratok közvetlenül a település alatt is húzódnak. Rozsnyó főtere alatt is ma már nehezen felderíthető pince- és bányavágat-rendszer húzódik. Ebbe egykor több, középkori ház pincéjéből volt lejárat, így pl....
A 19. század elején a Baranyayak lettek Marcelháza földesurai, egészen 1945-ig. Egyebek mellett varrótanfolyamokat is szerveztek, ahol az asszonyok az azsúrozást tanulták meg. A sírket a katolikus temető közvetlen szomszédságában van, lekerített területen, ahol 3 sír található: Baranyai Lajos, Tahy Károlyné szül Baranyai Ilona és Lily sírja.
Báró Majthényi Antal valóságos sírja az altemplomban lehet, de még nem találták meg a bejáratát. A falba illesztett szürke márványlap arany betűkkel, arany kereszttel állít emléket. Fehér, arany csíkozású keret veszi körbe.
A templom falán található szürke márványlap állít emléket a templom építtetője egyik leszármazottjának. A márványlapon arany kereszt és arany felirat látható, aranyfüstös, fehér oszlopminta keretezi.
Báró Majthényi Lászlóné, született Báró Majthényi Natalie síremléke szürke márványból van, arany felirattal, aranyfüstös, fehér oszlopminta veszi körbe.
A magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal együtt dolgozva kiadja a Magyar Museumot, az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot. Irodalmi törekvéseinek jutalmaképpen Ferenc királytól 600 forintnyi nyugdíjat kapott és egykori tanítványa, Györkényi Pyber Benedekhez (sírja megtalálható adatbázisunkban) Komárom vármegye főjegyzője fiához költözött Virtre, ahol élete utolsó...
Baróti Szabó Dávid gipsz mellszobra az alapiskola melletti parkban áll. Gáspár Péter pozsonyi szobrászművész alkotását 1995. december 1-én avatták fel. Baróti Szabó Dávid költő a szomszédos településen, Virten halt meg.
Református templom már régebben is állt a községben, de erőszakkal kisajátították és átépítették katolikus templommá. A községben csak két lelkész tevékenykedett, 1725-ben Kisvárdai István, 1733-ig Óvári István, ezt követően Baracska a pozbai parókia filiáléja lett. A következő templomot csak 1785-ben építették egy kijelölt helyen, melynek nem volt tornya, hasonlóan mint a többi türelmi templomnak. Építésére...
A faluban 1716-ban sikerül a helyi református híveknek felépíteniük a parókiát, ekkor kerül az egyház székhelye Besére, de ebben az időben templomuk még nem volt. Az ellenreformáció alatt az egyház meggyengül, tagjainak száma megfogyatkozik, Besét a pozbai egyházközséghez csatolják, s a mai napig is ennek leányegyházaként működik. 1793-ban három besei család a református egyháznak ajándékozza...
A Barsi Múzeum Léván Nécsey József verebélyi polgármesternek köszönhetően alakult meg, aki 1927-ben a városnak adományozta gyűjteményét. Nécsey a múzeum részére adományozott Verebély környékéről és a Garam alsó folyásának mentéről származó régészeti leleteket, Bars vármegye északi részéről és Zólyom környékéről néprajzi tárgyakat, továbbá olasz, holland és spanyol festők képeit, értékes levéltari anyagot és kb. 1500...
Basternák László a legjelentősebb ógyallai politikus, aki 2003-2006 között a polgármesteri széket is betöltötte. Ezt megelőzően a képviselő testületben dolgozott, a Pénzügyi Bizottság elnökeként. Érdemei között tartjuk számon az ógyalla-bagotai ipari park létrehozását, 16 lakásos lakótömb létrehozását, a csatornahálózat bővítését, az Ógyallai Kulturális Napok városi rangra emelését, a fiatal tehetségek elismerését – közülük többen azóta...
Bátori-Schulcz Bódog (Körmöcbánya, 1804. január 4. – Garamkövesd, 1885. március 8.) honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tüntette ki magát. A Bátori nevet a harcok során katonáitól kapta, melyet hivatalosan is felvett. A szabadságharc után bátyja, Sulcz garamkövesdi plébános anyagi támogatása segítségével teljes visszavonultságban élt. A császáriak 1850-ben bebörtönözték, majd még kétszer...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpádné Bodon Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...
Bekő Mária népművelő, a település kulturális szereplője, amatőr színházi rendező volt. Az 1960-as évektől nyugdíjba vonulásáig a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának szervezőjeként tevékenykedett.
A kovácsoltvas fekete vaskereszten sárgára festett, fehér ágyékkötős Krisztus korpusz van, mögötte aranyszínűre festett fémnyalábok látszanak. A test alatt arany koszorúval körbevett fekete, fémlap látható. A kereszt és a talapzat találkozása csipkézett templombelsőt ábrázoló fémmunka, melyben aranyszínűre festett kelyhet tartó, rózsaszín ruhás alak látható. A szürke kőtalapzaton felirat olvasható, fekete betűkkel.
A Beleházi Bartal család újraalapítója Beleházi Bartal György, alispán, követ, jogtörténész ; Bartal György, az első világháborúban Piavénél elesett császári és királyi huszárkapitány valamint a család további tagjai nyugszanak a sírboltban.
Béle (más néven Nagybélle, szlovákul Jánošíkovo na Ostrove, korábban Malá Belá) Ekecstől 5 km-re nyugatra, az Alistálra vezető mellékút mentén fekszik, a Határ-kanálistól nyugatra. A puszta a második világháború előtt a Nyáry-grófok birtoka volt, majd 1945 után 35 terhelyi szlovák családot telepítettek ide. 1948-ban a nagymegyeri állami gazdaság része lett, ekkor a telepesek nagy része...
A templom kertjében áll, a bejárathoz képest a jobb oldalon. A felújitott sárga kőkereszten fehér kő Krisztus függ. Feje fölött fehér INRI felirat látható. Talapzatán Fehér Mária fej dombormű látható, alatta felirat fekete táblán.
Mindannyian tudjuk, hogy a mai napig nem történt meg Esterházy rehabilitációja, és csak az utóbbi években mertek neki méltó emlékhelyet állítani országszerte. A Bényi Kézművesház Egyesület régóta foglalkozik a Bényi Pálfy kastélyba a 2. világháború alatt befogadott Lengyel menekültekkel. És itt jött a képbe Esterházy János is, aki a háttérből segítette menekülésüket és itteni létüket...
Bereck József 1945. március 9-én született a dunaszerdahelyi járásbeli Albár községben. Középfokú tanulmányait a dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végezte. 1963-ban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója volt 1966-ig. 1971-ben került a Csallóköz – Žitný ostrov járási, majd regionális hetilaphoz, ahol kitartott. 1973-tól a lap főszerkesztőjeként, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. Szépírói munkássága jelentős, 1974...
A tündérek nyomában termett aranyat hamar megtalálta a honfoglaló magyar is. Ősfoglalkozásként hozta magával az aranymosás, vagy ahogy a Csallóközben mondták, az aranyászat mesterségét, alighanem a Don melléki őshazából, s valószínűleg az őshaza szomszédságában lakó alánoktól tanulta el. Tőlük ismerte meg az aranyat és az aranymosás fortélyait is. Ez a kissé romantikusnak tűnő, de igen...
