Bátorleszi lakossága az 1914-1918 évi világháború hősi halottainak emlékére állítatta. Felújítatta az önkormányzat 2016-ban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, 2018-ban.
Az egylépcsős, szürke gránitkőből emelt feszület díszes oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére állíttatta Bartal Pál 1922. évben”. Eredetileg feltételezhetően nem ez a szöveg állt az oszlopon, hisz felfedezhetők rajta egy régebbi írás nyomai is, Sajnos ez már nem olvasható – talán „és a világháborúban elesett hősök emlékére” – D. E. megjegyzése. A díszes oszlopfőn...
A viski templomról több forrásmunkában találunk adatokat. Fábián János egyháztörténész például így írt róla: „A viski templomot a jámbor hívek építtették, mikor, annak sehol semmi nyoma. Az 1779-iki egyházi látogatás csak megújítását említi, ami 1700-ban történt, a mint a szentegyház akkori felirata is bizonyítja. /…/ E szentegyház azonban már a fenérintett egyházi látogatáskor dűlőfélben volt,...
A betonalapzatra helyezett oszlop fekete márvány tábláján az „Isten dicsőségére/ ezt a keresztet állítatta/A.M./1968/Dicsértessék az Úr/Jézus Krisztus” felirat olvasható. A műkőből készült, felfelé keskenyülő oszlopfőn áll az egyenes szárvégű, INRI feliratos kereszt. Rajta ágyéktakaróval ellátott ezüstözött vaskorpusz függ. Krisztus töviskoszorús feje jobb felé fordított, lábszárai, illetve lábfejei egymás mellett, kezei a testhez közel, függőlegesen vannak...
1880-ban alakult meg Léván a lévai kisdedóvó és leányiskola, a zárdaiskola, melyben a Páli Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek végezték oktatató nevelő munkájukat egészen 1945-ig. 1946-ban a piaristák volt kolostorába a Tesitel rend költözött, akik rövid idő alatt a hívek segítségével felújították a Szent József templomot. De nem működhettek sokáig Léván, mert 1950. április...
A faluban vagy határában található szakrális helyek és emlékek közül a legfontosabb a temető. A templomos települések temetkezési helye Szent László rendelete óta („Ha valaki halottait nem az egyház mellé temeti, tizenkét napig kenyéren és vízen vezekeljen”) a templom közelében volt. Csak így lehetett elérni, hogy a halottakat már ne pogány módra temessék. Csütörtök első...
A kolozsnémai Őrangyaloknak szentelt római katolikus templom 1884-ben épült. A templom építése alkalmával egy régi, kolostorszerű nagyobb épület alapfalaira bukkantak.
2020. november 12-én, az Összetartozás Baráti Társaság, a Kondé Miklós Polgári Társulása vírusjárvány miatt avatta fel az Összetartozás emlékművét, Az emlékmű megálmodói: Csörgei László, Hencze Attila, Ibolya Olivér, Kiss András, Patassy Sándor, Zalaba Zoltán, Zirig Ferenc. 1945. március 15-én a dunaszerdahelyiek még megemlékezést tartottak előtte. Akkor utoljára. A cseh katonaság nem sokkal ezután lerombolta az...
A helyi nemes Udvarnoki család jóvoltából 1804-ben készült el a korpaszögi falurészből kivezető „Baits Erdeje” melletti út mentén álló kereszt. A kereszt gondozói ma a legközelebbi házak lakói. Az ő anyagi összefogásukkal 1970-ben vaskerítés készült köréje.
A mai temető központi, díszített szárú, barna vaskorpuszos, fehér műkő keresztjét a dedikáció szerint „Isten / dicsőségére állíták / Molnár György / és neje / Petrovics Lídia” 1905-ben. Az elbeszélők szerint nekik volt egy „hibás gyerekük”, s mikor az meghalt, akkor emeltették a keresztet.
A népviseletes babák gyűjteményét (negyvenegy község népviseletének bemutatása babákon) – mely már Európa több városában óriási sikert aratott és eddig 231 alkalommal került bemutatásra – Szobiné Kerekes Eszter „álmodta meg” és férjével, néhai Szobi Kálmánnal szervezték. Most a Kerekes család szülőházát Szobiné Kerekes Eszter és testvére, Kerekes András ajánlotta fel múzeumi célra. A legfőbb támogatójuk...
Halálának 20. évfordulója alkalmából, 2000 novemerében, a helyi művelődési ház falán avatták fel Bacskai Béla festőművész emléktábláját. Fodor Zoltán polgármester már korábban, halálának tizedik évfordulója alkalmából is kezdeményezte a márványtábla elhelyezését. Állami támogatást is kaptak volna rá, terve mégsem sikerült. „Akkor a kulturális minisztérium egyetlen módosítással jóváhagyta a tábla eredeti kétnyelvű szövegét – mondta Fodor...
A füleki gyári munkásból lett festőművész, Szabó Gyula tanítványa, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola végzettje, a hazai – nógrádi gömöri – tájak és emberek festője, Persén született, ott is halt meg. Szülőházában, egy jellegzetes hosszú parasztházban rendezte be műtermét, ott alkotta festményei – elsősorban akvarelljei – és grafikái nagy részét. A helyi kultúrház termét monumentális falfestménye...
A Szent Anna római katolikus templom Bagota település (1971 előtt önálló község, azóta Ógyalla városrésze) egyetlen temploma. A templom gondnokságát 1945-ig az Ordódy család férfi tagjai viselték. A 18. században épült barokk stílusban, majd később klasszicista stílusban átalakították. A templom bejárata feletti toronyrészen vörös mészkőből készült tábla található a következő felirattal: D.O.M. IN HONOREM S.ANNAE...
Az 1848-49-iki honvéd, volt országgyűlési képviselő sírkövének túloldalán a 2000-ben Mislai László által felrótt Emlékezünk szöveg olvasható. „BALÁSHÁZY JÓZSEF, a régi idők tiszteletreméltó nesztora, 1848-49-iki honvéd, volt országgyűlési képviselő, elhunyt Király-Helmeczen, 93 éves korában, s temetésén Zemplén megye küldöttségileg képviseltette magát. Az öreg ur 1848-ban főszolgabíró volt Biharmegyében; 1849-ben választották képviselővé s résztvett a debreczeni...
Balassa Géza (1914. III. 10. Felsőbaka – 1994. II. 20. Pozsony) 1914. március 10-én született Felsőbakán (Hont vármegye). Apja Gusztáv Adolf, zólyomlipcsei születésű evangélikus falusi kántortanító. Édesanyja a ceglédi református Okos Teréz. Körmöcbányán 1933-ban leérettségizett. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi evangélikus teológián kezdte meg (1933/34), majd a pozsonyi Állami Pedagógiai Akadémiára iratkozott be, ahol 1935-ben népiskolai,...
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság kezdeményezésére, több emlékünnepélyre került sor. Október 16-án, Balassi születése 440. évfordulóján, a család ősi fészke, a kékkői várrom mellé épített, múzeumként látogatható barokk kastély udvarán Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Vladimír Siváček, a vármúzeum igazgatója leplezte le...
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság, Balassi emlékének méltó megünneplése iránti kezdeményezését szlovák és magyar állami szervek is felkarolták. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a pozsonyi Magyar Intézet igazgatónője, Sunyovszky Szilvia. Így kerülhetett sor június 15-én a központi emlékünnepélyre a szülőhelyen, a múzeumként szolgáló zólyomi várban,...
A szürke kőkereszten hasonló színű, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fehér színű Madonna fej, valamint szürke márványtáblán felirat található. A keresztet zöldre festett vaskerítés övezi.
Balog Rudolf (1923-1999) egyszerű cigány családban született. A kőműves szakmát tanulta ki. A hegedű megismerése, a zene szeretete György Anton, azaz a Toncsi bandájában ragadt rá, ahol sokáig muzsikált. Később saját bandát alapított, ill. a meglévőnek ő lett a prímása. Lakodalmakon, bálokban muzsikáltak, nemcsak a szülőfaluban. „Rudko, a prímás” messze földön híres volt.
Balony községben túlnyomórész római katolikus lakosság él. Ennek tudható be, hogy a faluban két útmenti kereszt is található. A régebbi fakeresztnek készítési évét nem ismerjük.
Balony község határában található útmenti keresztet, az ún. Zsemlye-keresztet 1868. május 3-án állíttatta Zsemlye Péter és felesége Sebő Borbála. Érdekessége, hogy készítője ugyanaz a győri kőfaragó, Réthi Ferenc volt, aki Csiliznyáradon készítette Színi Sebő Alajos sírját.
