A csalári temető bejáratától néhány lépésnyire álló emlékmű. A három osztatú fehér kő építmény közepén fekete márvány kereszt látható, bal oldalon az I. világháború, jobbról a II. világháború csalári hőseinek névsora látható. A két tábla felett fémből készült virágábrázolás. Körülötte láncos-oszlopos kerítés.
A tallósi kastélyban 1763-ban nyílt meg az első magyar állami árvaház. A „királyi árvaház“ alapítólevelét Mária Terézia adta ki 1763. júl. 18-án Bécsben, miután Esterházy Ferenc főkancellár a Tallóson levő kastélyát a hozzátartozó épületekkel örökös alapítványként felajánlotta erre a célra. A kancellár ezenkívül még 10.000 forint tőkét is letett az árvaház céljára. Nemsokkal később a Feketevíz...
Az első világháború áldozatainak emlékművét egy volt Mária-képoszlopon helyezték el. A Szűz Mária képoszlopot az 1831-es kolerajárvány idejében, hálaadásként emeltette a község katolikussága, Borcsányi Imre plébánossága alatt, 1833-ban.
Az új temető központi kőkeresztjét öntvény korpusszal 1934-ben állíttatta a Bottka család. A kereszt Komáromi Viktor komáromi kőfaragó munkája. A kereszt talapzatának oldalára az I. világháború 38 áldozatának nevét vésték. A község a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően felújíttatta. tőbb szöveg kellene: lehetne meríteni a kereszt feliratából is.
A katolikus templom udvarában található az első világháború katolikus áldozatainak emlékműve. Az obeliszk formájú emlékmű tetején angyal található, 1931-ben készítette az érsekújvári Feller kőfaragó.
Az emlékmű szépen rendezett környezetben, a község Főterén áll. A község 1931-ben a háborúban elesett, 131 peredi áldozat emlékére építtette. Az emlékmű Mack Lajos pozsonyi szobrász alkotása.
A madari ref. egyház azon hősi halottainak állíttatták 1924-ben, kik az 1914-18 évi világháborúban ezer éves hazánkért, árva nemzetünkért életüket áldozták.
A kamocsai önkormányzat jóvoltából 2004. augusztus 28-án a II. falunapra került kialakításra a községi hivatal udvarán „az emlékezés parkja“, amely a községben született és munkálkodó irodalmároknak hivatott emléket állítani. 2004-ben a kőbálványokra két gránittábla került megörökítendő a „kamocsai Andersen“ Lukács Pál (1803-1873) nevelő és Baranyay József (Géza) (1876-1952) író, könyvtáros emlékét. 2006-ban a IV. falunapra...
A református egyházközséget a településen a 17. század közepétől említik a krónikák. Legrégibb relikviája az aranyozott úrvacsorai kehely 1720-ból. A 19. században népes gyülekezet élt itt, lelkészlakot és tanítói lakot tartott fenn, önálló iskolája volt. A templom terméskőből épült 1785-ben, kb. 600 férőhellyel, melyet Laky Antal szentelt fel. A második világháborúban, 1944. december 20-án, a...
A Csemadok alakuló közgyűlésén 1949. március 5-én Érsekújvárból hárman vettek részt. Az alakuló ülést követően már március 10-én hozzáfogtak a Csemadok-alapszervezet megalapításához. Március 13-án 50 meghívott jelenlétében bejelentették az alakuló ülés időpontját. Ez 1949. március 20-án volt az akkori Sokol-házban, ahol mintegy ötszázan jöttek össze. Elnöknek Tatarik Emil nyugalmazott tanítót választották, akinek szobra van a...
1905-ben neogótikus stílusban építették. 1905. augusztus 15-én szentelték fel. 1978-ig az „Erős vár a mi Istenünk” – Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az 1978-as felújításkor ezt eltávolították, ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható.
Az emlékmű az elhurcolt zsidó lakosságnak állít emléket. 1944. július 13-án az újvári zsidóságot koncentrációs táborba szállították. A 4800 zsidóból 4386 halt meg Auschwitzban. Az emlékmű a Klein Ernő parkban áll a zsinagóga mellett. „…Ez nem más, mint a tűzből megmentett maradék” – olvasható négy nyelven az emlékművön. Szilágyi Tibor szobrászművész alkotását 2008-ban avatták fel.
Az újkori Felső-Magyarország fontos, erődített városának számító Érsekújvárba zsidók csak 1840 után költözhettek. Ezelőtt csak kereskedhettek, vásárokon vehettek részt, de éjszakára nem szállhattak meg a falakon belül. A 19. század második fele itt is a zsidóság jelentős számbeli gyarapodásának időszaka volt. Érsekújvárott két zsinagóga volt,az egyik 1859-ben épült, a nem sokkal korábban megépült budapesti Dohány...
1740-ben a várost pestisjárvány sújtotta. Annak reményében, hogy csakhamar elmúlik a veszély, a Szentháromságnak emeltek szobrot. Olyan kultúrtörténeti műemlék ez tehát, amely a város történelméhez kapcsolódik, 1749-ben fejezték be építését. Művészi barokk szoborcsoportról van szó, amelyet rokokó elemek díszítenek, s amely a korabeli közterület-díszítő szobrászművészet színvonaláról ad képet. Több mint valószínű, ismeretlen olasz mesterek munkája....
Esterházy József szép terveit Galánta családi jelentőségének visszaadására és az utódlásra a mostoha sors keresztülhúzta: leányai, Mária (1827–1833) és Gizella (1837–1852) még gyermekként járványos betegségeknek estek áldozatul, Géza (1834–1870) fia pedig fiatalon, alig 36 évesen utód nélkül költözött el az árnyékvilágból. József gróf 1879. január 1-én hunyt el, s felesége, Barthodeiszky Róza (1795–1879) ugyanebben az...
A katolikus templom közelében áll az EU-csatlakozás emlékére 2005-ben állított fa emlékkereszt. Állíttatta a Szüllő Géza Polgári Társulás és a Rákóczi Szövetség Perbetei szervezete 2005-ben.
Az első és második világháború sok áldozatot követelt. Az ő emléküket őrzi az 1993-ban a ravatalozó mellett közadakozásból felállított emlékmű. Itt olvashatjuk a falu minden háborús áldozatának nevét, de emléket állít azoknak az ismeretleneknek is, akik a háborúban a faluban vesztették életüket és itt lettek eltemetve. Az emlékművet egy emelt térre építették. Két falból áll....
…A nánai – szerény kivitelű – emlékmű 1939-ben készült az 1. világháborúban elesettek és azon 10 fiatal emlékére, akiket 1919-ben a falut megszálló cseh légiósok lőttek le ártatlanul. A II. világháború újabb áldozatokat szedett. Ezek neveit 1952-ben a Csemadok helyi szervezete vésette a márványba. Akkor s utána még néhány alkalommal az alapszervezet megkoszorúzta, viselte gondját...
A falu főterén található alkotás, fehér márványoszlop, három fehér lépcső vezet fel hozzá. Az egyik oldalon, fekete táblán az I. világháborúban, vele ellentétes oldalon a II. világháborúban elesett óvári lakosok neve olvasható, arany betűkkel. A községi hivatal felé néző oldalon, kis ezüst feszület látható. Az egész tér fém kerítéssel övezett.
A katolikus templom főhajójának falán találjuk az 1936-ban az I. világégés helyi hősi halottjaira emlékező, arany betűkkel teleírt, vörösmárvány táblát.
A református iskola előtt lévő parkban áll az I. világháború református és zsidó áldozatainak emlékműve, melyet az 1920-as években az érsekújvári Stern kőfaragó készített. A négyszögletű talapzatból, melyre az áldozatok neve van vésve, egy magas oszlop emelkedik ki, tetején turulmadárral, amelyet később eltávolítottak. A közelmúltban Török András komáromi kovácsmester munkájaként visszaállították.
A templom melletti parkban található az ötlépcsős, lánckerítéssel körülvett talpazaton álló, téglalap alakú, nyers kockakövekből épült emlékoszlop. Tetején egy kettős kereszttel ellátott hármashalom-alakzat látható. Az oszlop egyik oldalán nagyméretű fekete márványtáblán olvasható a huszonnyolc viski katona neve, akik az emléktábla szerint is „Hősök voltak, a hazáért haltak”. A visszacsatolás után az emlékmű töltötte be az országzászló-tartó...
A falu evangélikus templomának parkja előtt található az I. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű felső részén két keresztbe helyezett kard látható ágak ölelésében. A felirat alatti domborművön egy sisakos katona látható az ágyú mellett, bal kezében zászló, jobb kezében kard. Lábainál egy sebesült katona fekszik. A dombormű alatti márványtáblán 30 százdi lakos neve olvasható,...
