Az 1848-49-es Szabadságharc Füleki résztvevőinek emlékművét 2008. október 6-án adták át ünnepélyes keretek között. Az emlékművet, melyet a Koháry Polgári Társulás állított, Csáky Pál, az MKP országos elnöke leplezte le. Az ünnepség alatt a Felvidéki Lovas Bandérium állt díszőrséget. A fülekiek saját honvédeiken kívül emlékeztek a szabadságharc pozsonyi mártírjaira és az aradi vértanúkra is. Ünnepi...
Barna Antal és Lux Matild sírhelye mellett 1999-ben kopjafát állítottak, ahol minden év március 15-én koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartanak az 1848/49-es szabadságharc tiszteletére.
Az 1848-as forradalom emlékkopjafáját (Kúr Sándor hősi halált halt tanyi honvéd emlékére) 2005. március 13-án állította a helyi Csemadok-alapszervezet, Zsapka Károly alkotása.
Az emlékoszlopot 2002-ben állíttatta a község az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 3 tardoskeddi vértanújának, Bugyik Józsefnek, Tóth Józsefnek és Drexler Ferencnek tiszteletére, akiket 1849. július 23-án végeztek ki a pozsonyi Szamár hegyen. Az emlékművet a tardoskeddi Ivanics Ervin készítette.
1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Izsap lepülésről hárman: Beke Ferencz tizedes, Kovács János honvéd és Rédly József főhadnagy harcolt a magyar haza védelméért Kossuth Lajos seregében. Emlékükre az Izsapi IQUS Polgári Társaság 2013. március 24-én kopjafát állíttatott az izsapi temetőben.
A Vámbéry téren, a település egyik központi helyén álló, majdhogynem öt méter magas 1848/49-es emlékmű az egykori polgári forradalom és szabadságharc eseményei előtt tiszteleg – évről évre itt rendezik a városi 1848/49-es emlékünnepségeket. Lipcsey György szobrászművész alkotását – amelyen a szabadságharc lángjaival körülölelt talapzat fölötti oszlopon egy összezárt szárnyú, csonka gúla formájú, fekete gránitból készült...
A köztemetőbe belépve jobbra fordulva, a temető fala mellett található az öntöttvas kerítéssel védett sírkert, ahol egy óriási sziklát helyeztek az elesett honvédek sírjára. A pajzsszerű, öntöttvas táblát a kőtömb alsó részére erősítették. Az 1849-es Téli Hadjárat több csatája zajlott le a történelmi Szepesség területén, amelyek emlékére az utókor több emlékművet emelt. Ezek közül a...
1849. április 20-án, a dicsőséges tavaszi hadjárat során Kőhidgyarmat határában ütközet zajlott a magyar honvédsereg és az osztrák császári csapatok között. A Gáspár András honvéd tábornok vezette, mintegy 10 000 főből álló VII. hadtest itt verte szét és futamította meg Franz Wyss generális 2500 főből álló elit dandárját. A fényes győzelemmel végződött ütközetben fontos szerepet...
Az emlékművet 1997-ben állíttatta a falu önkormányzata. Az emlékmű mellett, a katolikus templom első, külső falán található a kitelepítettek emléktáblája.
A római katolikus temetőben található emlékművet az 1849. június 20-i csatában elesett hősök tiszteletére állította fel az alsó csallóközi járás közönsége. A honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából újabb felirattal gazdagodott.
Az emléktáblát az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékére állította a Csemadok Komáromi Területi Választmánya, 2009-ben. „Komárom 1994“ Történelmi léptékű eseményre került sor 1994. január 8-án a magyar szellemiség fellegvárában, Révkomáromban. Itt gyűltek össze a magyar nemzeti közösség által lakott községek – falvak és városok – polgármesterei, az önkormányzatok képviselői, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők...
A 19. században épült klasszicista stílusban. 1608-tól szervezett református egyház volt a községben. Mivel templomukat a Bebekek elkobozták 1672-ben (Herkó páter), misére ezért Zsarnóra és 1760-tól Szádelőbe jártak. 1850-es években iskola házat építettek, mely 1948-ig működött. 1896-ban a hívek adományai alapján két év alatt építették fel a jelenlegi református templomot. Utoljára 1996-ban renoválták.
A harangok nem ismernek határokat” című projekt (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) keretén belül a terényi ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön és Apátújfalu Önkormányzata együttműködéséből jött létre a modern faluközpont. A patak vízügyi szabályozásával, duzzasztó építésével hoztak létre egy szigetet, melyre az önkormányzat épületétől vezet egy emelkedő sétány. A...
Apátújfalu vallásos élete az 1920-as évek közepén, a templomépítés után még nagyobb lendületet vett. Mint Pintér Zoltán, a falu egykori papja írta: “A két szegény település, Apáti és Újfalu lakói zömmel katolikusok voltak hajdan is, ám templom egyik helyen sem állt. A hívek így még Trianon után is Leszenyére jártak istentiszteletekre.” 2007-ig Lukanénye filiája volt,...
Sulyánszky Euszták az aradi vértanúk gyóntatását követően az imregi ferences kolostorba vonult vissza, ahol egy piciny szobában élte életét és védte a vértanúk által közölt információkat 1875. december 7-én bekövetkezett haláláig.
A régi Komáromnak több mint másfél évszázadig nem létezett az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő köztéri emlékműve – pedig mint a szabadságharc fontos erődítménye, és mint hozzá kötődő későbbi aradi vértanúkat gyászoló város, rászolgált erre. Az 1911-ben alakult, 1945-ben feloszlatott, majd 2000-ben újraindított Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a kétezres évek elején határozta el a...
A dunaszerdahelyi katolikus gyerekek 1932-re a tanévet már a közadakozásból felépített új katolikus iskolában kezdték meg a Temetősoron. A templom mellett álló többszáz éves iskolában ezzel egyidőben egészségügyi okok miatt beszüntették az oktatást. „Az új iskola szükségessége év-év után kitűnik – írták 1935-ben. – A nagyterem át lett alakítva két tanteremmé, így most 8 tanteremben...
Szent-Ivány-kastély. Minden bizonnyal Gömör megye legidősebb településeinek egyike. Neve török eredetű. Vára egyes vélemények szerint már a honfoglalás korában létezett. A középkorban és a korai újkorban az ország legjelentősebb nemesi családai rendelkeztek itt birtokkal: Máiássy, Perényi, Szapolyay, Wesselényi, Csáky. A falu legjelentősebb épületének számító, téglalap alaprajzú, egy emeletes, manzárd tetős, zsindellyel fedett kastély egy korábbi...
Párkányban az 1994-ben felavatott a két világháború áldozatainak állított köztéri emlékmű (fekete gránittal borított, nagyméretű kaput formázó) őrzi a helyi zsidó áldozatok emlékét is.
A főutca mentén a Ján Amos Komensky utca és az SNP utca sarkán áll a II. világháborúban elesett nagysallói, kissallói és hölvényi lakosok emlékműve. Az emlékmű egy lebombázott ház helyére került. A fekete gránit emlékmű három obeliszkből áll. A középső részt már korábban, 2006. augusztus 20-án leleplezték, a község első írásos említésének 850. évfordulója alkalmával, és...
A katolikus templom bejáratának belső bal oldali falán az 1. világháború, a jobb oldalán az 1. és 2. világháború márványtábláin a háborúkban elesett garamkövesdi hősök neveit vésték fel: 34 nevet az első- és 14 nevet a 2. világháborúból.
