Ipolykiskeszi nagyon régóta lakott hely. Neve törzsnévi eredetű, a település tehát a 10. században keletkezett. Első okleveles említése 1248-ból való. Korán magánföldesúri birtok lett, ám 1439-től az esztergomi káptalan birtoka. Első temploma vagy a 12. század végén, vagy a 13. század elején épült körtemplom, építtetője a falu birtokosa, védőszentje Szent Mihály arkangyal. A körtemplomot erőd...
Ipolyság első írásos említése 1237-ből maradt fenn, „Saag” alakban említi egy oklevél, melyben IV. Béla birtokainak egy részét az esztergomi káptalannak ajándékozta. A „ság” régi magyar szó, jelentése „domb”. A már említett év környékén épült a premontrei kanonokrend kolostora, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Márton bán vezetésével. A bán – mivel nem volt örököse – vagyonát...
A Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület Közgyűlésének jegyzőkönyve alapján Iván Bélát, a pozsonyi líceum helyettes tanárát, ugyanoda rendes tanárnak nevezik ki, 1910. június 24-én. Az egyházkerület 1912 évi augusztusi Pozsonyban megtartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve a következőket rögzíti: „A lýceum tanári testületében a folyó iskolai évben is változás állott be. Mindnyájunk igaz fájdalmára és szomorúságára 1911. évi szeptember...
Iványi Királyfiakarcsai István (plébános Kőhidgyarmaton 1842 – 1846. febr. 3.) Nemesi családból származott. Szelőczén született 1793. júl. 6-án. Teológiai tanulmányait az esztergomi Szent István szemináriumban végezte. 1842. dec. 9-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol a székesfőkáptalan költségén új plébániát építtetett. Itt hunyt el 1846. febr. 3-án. Működött még Bars vármegyében, Esztergomban, volt verebélyi és szent-györgyi táblabíró és...
A templom talajában, a szószéktől számított harmadik padsor alatt található kőtábla jelzi Janik György és felesége, Kovács Erzsébet nyughelyét. A halottak anyakönyve bizonyítékul szolgál arra, hogy mindketten abban az évben hunytak el, György 64 éves korában. Janik György valószínűleg a falu első embere volt, akit feleségével együtt az újonnan felépült templom talajában helyeztek örök nyugalomra.
A falu közepén található kápolna, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, könyvvel a kezében, A sárga színű kápolnácska barokkos stílusú, barna, kovácsoltvas kerítés övezi. Az ablakkeret is barna, a tetején és a homlokzaton is kereszt látható. Talapzatán felirat olvasható.
„Újvároska, Nyitra m. 1819. dec. 1. J. István földbirtokos és Pratser Teréz fia. Magyar, evang. A magyaróvári gazdasági akadémián végez. Gazdasági gyakornok. Nőtlen. (1852- felesége Zelenay Mária, meghalt Csejte, 1900.) 1848 októberében beáll az Érsekújváron alakuló 16. honvédzászlóaljhoz. 1849. febr. (16.) – hadnagy, márc. (16.) – főhadnagy, zászlóaljával Nagyvárad helyőrségét adja. Máj. 19 (1.) –...
Jetting Károly neve magyar Robinsonként ismeretes. Született 1730. szept. 13. Pozsonyban, hol atyja lakatosmesterséget űzött; 15 éves volt, mikor szülei a gymnasiumba küldték, hogy az V. osztályt végezte, mikor atyja meghalt, anyja pedig Bécsbe költözött rokonaihoz, hol Jetting ügyvédi irodában dolgozott, mint írnok. Gazdáját megkárosítván és ellene elkövetett csintettei miatt kénytelen volt Bécset elhagyni; ekkor...
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
Julius Schmidt (Schmidt Gyula) bornagykereskedő volt, aki mindennapi foglalkozása mellett társadalmi tisztségeket is vállalt (a poszonyi Orvos-természettudományi Egyesület tagja, 1904). A századforduló környékén tagja volt a város képviselő-testületének és az evangélikus egyházközség vezetőségének is. Rigele Alajos a múlt század első harmadában számos tehetős pozsonyi polgárnak készített síremléket. A portrédomborművet vagy portrészobrot tartalmazó síremlékekből akár egy...
Justi Henrik síremlékét 1970-ben a szomszédos főút szélesítésekor elbontották, alacsony kerítéssel védett sírja a temető jobb oldali részében található az V./1-es szektorban. Az elhunyt kilétéről csak egy a földre helyezett kőlapra vésett „Justi” név, valamint a sír kerítésére feldrótozott, az eredeti síremléket ábrázoló fotó tanúskodik. „Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami...
Kahlich Vince erdőmérnök (1833-1881) 1871. júlitus 1-jétől az 1881. évben bekövetkezett haláláig magyar királyi erdész a besztercebányai magyar királyi jószág és erdőigazgatóságnál. Kahlich Vince elhanyagolt sírja a Felső evangélikus temetőben, Péch Antal sírhelye mellett található.
„A Temető utcai sarki kereszt a 33. sz. ház előtt áll. Felirata szerint 1825-ben állíttatta bizonyos K.K. (Kajtor K.) zsélyi lakos. Ez is szürke kőből készült öntöttvas korpusszal, szárai nem egyenes záródásúak, hanem hármas domborulattal díszítették. Eredetileg a Wilheim kocsma előtt volt, ahonnan a 19. század végén helyezték át.” Kajtor Katalin állíttatta, a radványi kocsma...
A plébániai alapítólevelekben egyek közt olvashatunk arról, hogy Lipthay Julianna, a neves szécsénkei család tagja az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében 50 forintot hagyott a szécsénkei kálváriának rendben tartására. A második világháború után… bozót nőtte be. Néhány éve az önkormányzat támogatásával kitisztították a három kereszt környékét, s a faluból elszármazott Deák László vállalkozó felújította Krisztus...
Kámory (Kurp) Sámuel, ág. ev. líceumi tanár, orientalista és bibliafordító, szül. Bakabányán, 1830-ban. Tanult Selmeczbányán, teológiát végzett Pozsonyban, a hol később két évig segédtanárként működött. Ez idő alatt főleg a görög és latin nyelvvel foglalkozott. 1853-ban külföldre ment és Halléban, majd Göttingában gyarapította teológiai és nyelvészeti ismereteit. A leghíresebb orientalistákat hallgatta és a héberen kivül...
Rigele Alajos alkotása a Szent András temető védett értékeinek listáján Kampfmüller Károly síremlékeként szerepel (III/3-as szektor), de nem csak ő, hanem felesége, gyermekként meghalt lánya és sógornője, Wollmann Elma is itt van eltemetve. Wollmann Elmát (1856-1929) a magyar pedagógiatörténet is számon tartja. A pozsonyi állami felsőbb leányiskola igazgatója volt, tankönyveket írt és szerkesztett, majd ő...
A falu északi részén, a Haraszti felé vezető főút mentén (jobb és baloldalán) látható egy-egy kápolnácska. A bal oldali képoszlopot Cseri Vince készíttette. Ez valamivel kisebb; üvegezett ovális vasajtaja mögött egy korpuszos vasfeszület áll. Egykor a Fájdalmas Szív szobra volt benne.
A Kassai-kereszt a falu nyugati részén, a Nagycsalomjára vezető főút jobb oldalán áll. Egykor Cseri-család állíttatta a földjük szélén, de később, mivel házasság útján a terület a Kassaiaké lett, a keresztet is róluk nevezték el. Az INRI-feliratos, díszes kovácsoltvas kereszt egy homokkő talapzaton áll. A legömbölyített szárvégű feszület korpusza ezüstözött vas, alatta ugyancsak ezüstözött babérkoszorú...
Kail (később Keill) Antal Szül. 1832. jan. 4., evang. Diák. Nőtlen. (Felesége 1868- Kail Ilona.) Őrmester a 63. honvédzászlóaljban, 1849. máj. 4. (1.) – hadnagy, a kolozsvári hadmegye szilágysomlyói kerületének parancsnoka. A világosi fegyverletételi jegyzéken főhadnagyként szerepel. 1867. és 1890. a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Huszonhét éven át Szepes megye alispánja, ill. főjegyzője volt. Meghalt...
