A Balog menti falu névadója a Goroni családbeli Dúl, akit 1378-ban említenek. A Kisfaludy család birtokolta. Zsíp társegyháza volt. Temploma nincs. A harangláb négyszögletes, vasszerkezetre erősített palaborítás, négyszögletes gúla tetején gyűrűs gomb. Belsejében 2 harang van. Az egyik bronz, füles fakoronás harang. Hat egyszerű füle van. Nehezen hozzáférhető helyen van, csak néhány szó, mondattöredék olvasható....
Hariss József (1868–1943) Kemence, Gúta, Szőgyén, Bese plébánosa, a Verebélyi Espereskerület espereshelyettese. Hariss József barsbesei munkálkodása idején épült Pozba Szentkút kápolnája. Az ott látható emléktábla tanúsága szerint: „… A Hétfájdalmú szent szűzanya tiszteletére épült a hívő nép áldozatából Hariss József esperes plébános lelkipásztorkodása idején 1914 évben.”
Harkai Schiller Károly jogi doktor, ügyvéd, Schiller Sámuel (ág. ev. predikátor) fia, 1829. jan. 26. nyert jogi doktori oklevelet. Meghalt 1868. február 18. Pozsonyban 67 éves korában. Értekezése «Az elidősítésről». Munkája: Opfer der Bruderliebe. Zur Vermählungsfeier des Herrn Joh. Mich. Ehnl mit Fräulen Therese Schiller. Oedenburg, 1824.
„A 19. század 2. felében épülhetett a Jánosháza felé vezető út mentén álló határi kereszt. A falazott talapzaton álló kereszt ma megrongált állapotban van. A talapzat elülső részébe egy beépített kőtábla van, melynek latin nyelvű felirata (RENOVATA 1946 IN MEMORIAM GOUD NOSTER PAGUS INTACTUS EVADIT E BELLO MUNDANO SECUNDO) a következőképpen értelmezhető: Javíttatott 1946-ban annak...
A klasszicista Haydn-kastélyt a 19. sz. közepén építették, Haydn Károly földbirtokos, ügyvéd tulajdona. A második világháború után a kastélyban iskola működött.
Újabb kori, repedezett szürkés műkő a Házaskai temető központi keresztje. A betontalapzaton álló egylépcsős téglalap alakú oszlopon fehér márványtábla ezzel a felirattal: „Én vagyok a Föltámadás / és az élet / 1972”. Az oszlopfő további két, négyzet alakú lépcsőjén állt az INRI feliratos, egyenes szárvégű műkő kereszt. Az öntöttvas korpusz eredetileg ezüstözött, ma fehérre festett,...
Eperjes, 1869 — Pozsony, 1907. Festő. A budapesti Mintarajziskolában fejlesztette művészi készségeit. Budapesten, majd Pozsonyban működött. Naturalista jellegű portrékat festett. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet középiskolai és középfokú ipariskolai tárgyból 1892-ben szerzett.
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Ottó Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta. Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen...
Kereszteltek könyve – Dubnica nad Váhom 1730 – 1876 /könyv 799 oldal/ 139-ik oldal 26.-ika Született: 1802. Augusztus 26-án Dubnica, Antonius, Josephus Szülők: Dr. Héda Ferdinandus és Dr. Okruteczky Rosalia. Keresztszülők: PD. Machata Joannes és PD. Novotni Anna. Keresztelő pap: Dr. Revettinus. Halottak könyve – Illésháza: 1853 – 1882 Inv. č. 786 (104 oldal) 27-ik oldal,...
Heim Nárcisz, vármegyei aljegyző, a magyar királyi 13. Honvéd Gyalogezred népfelkelő hadnagya 1915. június 1-én, az északi harctéren, a Visztula töltésén, Przewloka mellett hősi halált halt. Arról, akinek az emlékkövet állították és halálának körülményeiről a síremlék felirata tartalmaz pontos információkat: „Pozsony vármegye közönsége igaz kegyelete jeléül állítá ezen emlékkövet az északi harctéren a Visztula töltésén...
A Hősök terén található szakrális kisemlék, a város egyik legrégibb egyházi szobra, hiszen 1806-ban készült. A szobrot 1938-an restauralták Binka Miklós segitségével. A szobrot vaskerítés veszi körül.
Petőpusztán található, klasszicista stílusban épült kúria. Jelenleg holland tulajdonosa van, turisztikai célokra használná. Állagmegőrzése folyik, a belső festett padlózatot renoválják. Látható a sokszögletes hátsó rész a háromszögletű tetőrésszel. Az ablakok félköríve az egykori eleganciáját mutatja. Külsejét most vakolatlan nyerstégla borítja.
Szerelmi vallomás és tragédia, egy fájdalomtól sújtott apa és férj panaszát hirdeti: Tízhavi legboldogabb házasságának legszebb álmaival hőn szeretett nőm, Hizsa Józsefné 1886. 8. 5. – 1910. 9. 10. és fia, József 1910. 9. 2. – 1910. 9. 7.” Az anya boldog volt, életet adott, belehalt, a fiú egy hét múlva követte az anyját.
Hlavacsek Ágoston, orvos-doktor, szakolczai nyitramegyei származású. Czikkei a Magyarhoni Természetbúvárban (1857. Tünemények az állatországból. Első megjelenés Lőcse vidékén 1856-56., Rovatos átnézete az 1853, 1855 és 1856-iki növényfejlődésnek Lőcse vidékén. Időjárástani észleletek, Visszapillantás az 1856. meteorologiai év Iefolyására Lőcsén, A hüllők, madarak és rovarok első jelenése Lőcsén 1857-ben). Munkája: Coffea. Specimen inaug. medica. Budae, 1839.)
Hlavacsek Mihály 1803. július 17-én született Szakolcán. Az evangélikus líceum elvégzése után jogot tanult a pozsonyi Királyi Akadémián, teológiát Halléban, matematikát és fizikát Göttingenben. Tanított Debrecenben, Lőcsén és Eperjesen, ahol 1854-74 között az evangélikus kollégium rektora volt. Már Pozsonyban, líceumi tanulmányai alatt elnöke lett a Szlovák Nyelvi és Irodalmi Társaságnak. Ezt a társaságot Lőcsén is...
Az eklézsia 1892-ben új iskolát építtetett, amelybe már hat évig jártak a tanulók. Hodossy Vince 1892-től végezte a kántortanítói munkát, akkor a tanköteles gyermekek száma 60-70 között mozgott. A sírban Csontos Jolán (1871 – 1899), a tanító neje és fia Vince (1894 – 1908) nyugszanak. Az első két kép már a felújított síremléket ábrázolja.
Bese Gabriella elmondása szerint a főút építése – bővítése – során több sírhelyet beljebb helyeztek át, így a Hollósy és Magyary-Kossa családok sírjait is. A sírkertben négy sír található: 1. RUTTKAY MÁRTONNÉ született HOLLÓSY AMÁLIA (1826-1862) és férje RUTTKAY MÁRTON (1826-1873) sírja. Hollósy Amália 1857-ben kötött házasságot Ruttkay Mártonnal, utána Nagylélpusztán éltek. 2. HOLLÓSY FILEP JÁNOS...
„A lebontott harangtorony előtti részen, a fő téren, homokkő-kereszt áll öntöttvas polikrómozott korpusszal, amelyet Isten dicsőségére állíttattak… Talapzatán nyíllal átlőtt szívet és létrát ábrázoló domborművek vannak.”
A nyitrai 14. honvéd gyalogezred hősi halált halt katonáinak emlékére állítandó szoborpályázatot Finta Sándor nyerte meg. A gipszmintákat már 1916-ban elkészítette, az első változaton a halott honvéd hátrahanyatló fején sapka van, a másikon már nincs, és Jézusnak a katonát tartó keze is drámaibb hangsúlyt kapott a kompozícióban. Finta nemcsak szobrai gondos kivitelezésére figyelt, hanem azt...
Rigele Alajos munkája a II. szektor délnyugati oldalán található. A domborművön a fiatalon elhunyt lányt Jézus veszi magához. A relief ábrázolta képen szülei búcsúznak tőle. Édesanyja még a kezét fogja, mellette az apa áll magába roskadva.
A hősök emlékműve egy műkő alkotás. Magasabb középső részét egy kereszt díszíti, a két alacsonyabb szárnyon pedig egy-egy fekete-márvány emléktábla látható az elesett hősök nevével. A tábla felett sisakdísz van puskával és karddal, lent pedig egy pálmaág.
Varbó felé vezető út jobb oldalán található vaskorpuszos kereszt, a I. világháborúban elesett kériek tiszteletére. A szürke betonkereszten fejét lefelé hajtó Jézus test látható, fémből. A korpusz igen rozsdás, az időjárás nyomait viseli magán. Zöld, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzatán a felirat nehezen olvasható.
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Béla síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
A terület, ahol a későbbi település létrejött, a Hont-Pázmány nemzetség tulajdonában volt. Első okleveles említése 1266-ból való, de a Szent Egyed-templomot már 1254-ben említik. A település neve is a templom patrocíniumából származik Szentegyüd alakban, bár Szentilia néven is említik. Az Ilija név magyar változata, az Illés csak a 19. századtól használatos. Az első templomépületet a...
