Az emléktábla a prépostlak falán látható. A betűk aranyozása teljes egészében eltűnt, ezért nagyon nehezen olvasható a szöveg. Örömünkre szolgálhat viszont, hogy egyáltalán a helyén van a tábla. Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író,...
Északnyugat-délkeleti tájolású szimmetriatengelyű, zárt udvaros, összetett alaprajzú épület. Fő szárnya az északnyugati részen található, egyemeletes reprezentatív épület, amelyhez két végén csatlakoznak a gazdasági épületek, hozzávetőlegesen patkó alakban zárva a belső udvart. Teljes kiterjedése kifejezetten nagy, udvarával együtt meghaladja az egy hektárt. A mai épület helyén egy 17. századi reneszánsz kastély állt, ám annak az alaprajzi...
A kényelmes lakásul szolgáló főnemesi rezidenciát a XVI. századi végvár falaira építették, míg a XIII. századi korai kővár alapjait a kastély udvarán hozták napvilágra a kutató régészek. Bár a történészek még vitatkoznak a semptei várispánság keletkezési idején, de valószínűleg ezt is István király alapította meg, mint a felvidéki területeket a Ny-i támadások ellen védelmező várispánságok...
Esterházy Miklós már 1617-ben, amikor Zselízt Pál fivérének adományozta, fontolgatta, hogy kastélyt épít itt. A török invázió és a rossz anyagi helyzet miatt az építkezést elhalasztották 1720-ig. Rezidenciaként először 1789-ben említik, „domusresidentionalisként”, azaz kúriaként. Az egyszintes, terjedelmes barokk építményt, a 18. század végén klasszicista stílusban átépítették és bővítették. Az eredeti barokk terv alapján egy négyszárnyas...
Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. A kovácsoltvas kerítéssel övezett, sokszög alapú, neogótikus és eklektikus stílusú épületet cseréppel fedték. Építtetője gróf Esterházy János Károly (1775-1834) volt, aki egyébként Galántán nyugszik, de végrendelete szerint szívét a családi kriptában helyezték nyugalomra. Belső terében összesen 11 darab sírbolt elhelyezésére alkalmas üreget alakítottak ki....
Az 1948-ban kitelepítettek helyére beköltöző magyarországi evangélikus hitű szlovákok az 1949-ben elkezdett építkezésben vályogtéglából emeltek imaházat, melyet az 1965-ös árvíz lerombolt. Az árvízkárosultak segélyalapjából és a hívők gyűjtéséből nyert pénzen új evangélikus imaházat építettek egyszerű téglalap alapon, az ormos homlokzatra ráépített tornyocskával, amely sátortetővel fedett. Mivel a Magyarországról áttelepült evangélikus hívek már zömmel kihaltak, s...
Fabriczy Sámuel (Poprád, 1791. március 18. – Lőcse, 1858. március 18.) ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Fabriczy Kornél művészettörténész apja. Fabriczy András evangélikus lelkész és Ab hortis Augustini Klára fia volt. Első oktatását a poprádi evangélikus iskolában nyerte, ahol a latin és magyar nyelvet is megtanulta; a szintaxisból 1803-ban kilépvén,...
A Pieta olasz kifejezés magyar nyelvben szánalmat jelent. A kereszről levett Jézus édesanyja, Szűz Mária karjaiban. A szobrot 1847-ben állíttatta Sebő Ferencz.A csiliznyáradi templom elkészítése előtt ennél a szobornál tartották a csiliznyáradi katolikusok a május esti litániákat.A szobor a templomkertben áll.
Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és...
Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő sírja. Farbaky István, a jeles feltaláló és szakíró,a kiváló iskolaszervező és főiskolai tanár 1836. augusztus 15-én született Nyíregyházán. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában végezte. 1850-ben Eperjesre került, ahol érettségit szerzett. 1854–58 között a selmeci akadémián bányászatot és kohászatot tanult....
A kisebb neogótikus, téglalap alapú poligonális záródású építményt Fekete bárónő emeltette 1903-ban. A homlokzatot törtpárkányos ablakok tagolják, körben rusztikus burkolatsáv fut. Az épület falait pillérek támasztják. A főhomlokzat háromszögletű timpanonban végződik a Fekete család nemesi címerével.
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...
A magyar erdészeti irodalom kezdete tulajdonképpen 1862-ig nyúlik vissza, amikor Wagner Károly szerkesztésében megjelent az Erdészeti Lapok első száma. 1867-ben aztán a selmeci katedrán is „felcsendült a várva várt magyar nyelv édes hangja”. A tanerőkről ugyancsak Wagner Károly gondoskodott. Beosztottjaitól a szakmai felkészültségen és az előadói képességeken kívül megkívánta a magyar nyelv tökéletes ismeretét, valamint...
A temetőkert közepe táján találjuk a feketemárvány-obeliszket, amelyen a következő felirat olvasható: Itt nyugszik / Felicides / Lajos / nyug. kir. telekkönyvvezető / negyvennyolczas honvéd / 1826–1909. / Áldás hamvaira! / Feigler
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében Tornalja nagyközség polgármesterének és családjának kriptája elhanyagolt állapotban van. Egyetlen lányuk, Ilonka szülés közben halt meg, emlékére táblát helyeztek el a kripta falára.
A Kamaraház után a Fleming-ház következik, mely a 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. Ebben az épületben verték 1598-tól másfél éven át a „körmöci aranyakat”. A pénzverdét ugyan nem sikerült a városban megtartani, de Selmec gazdagsága még évszázadokig ragyogott az Aranyutcában.
Fritz Wowy 1917 nyarán a Görz-i (ma: Gorizia, Olaszország) légi csatában esett el. A síremléken egy kiterjesztett szárnyú madár hátán álló ifjút látunk. Mezítelen testén nyitott, lobogó köpenyt visel, kezében a dicsőség koszorúját tartja. A síremléket Rigele Alajos pozsonyi szobrász készítette 1919-ben. Síremlékének felirata: „Fritz Wowy K.u.K Fliegeroberleutnant gefallen im 22. Lebensjahre am 3. Juni 1917...
Sirak község központjában áll az egykori Fuchsleitner-féle malom. A mára eléggé elhanyagolt épületet kőből építették, tetőszerkezete és az első oldalán egy hozzátoldott épületrész deszkából készült.
A füleki vár egy 65 méter magas, É-i oldalán igen meredeken emelkedő vulkáni kúpra épült meg a XIII. század első felében. Három részre tagolható: alsó, középső és felső várra. Az alsóvár a síkság fölé emelkedő alacsony dombra épült meg a XVII. században. Mély árok és korszerű, új-olasz bástyák védelmezték a területét. Itt álltak az őrség...
