A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
A falu központjában álló, ikonográfiai szempontból ritkának mondható, későbarokk jellegű, puha kőből faragott, színezett felületű szoborcsoport. Az egyszerű, párkányokkal díszített, négyzet alapú hasáb alakú talapzaton három, egymásnak háttal forduló, egész alakos, mintegy fél életnagyságú szobor áll. Az alakok a 18-19. század kedvelt, köztéri alkotásokon gyakran megjelenő szentek: Nepomuki Szent János, Szent Vendel és Szent Flórián....
A két község, Magyar- és Németszőgyén egyesítésének legfőbb támogatója Csongrády Gyula helybéli jegyző volt. Ő javasolta közös névnek Szőgyént. Csongrády 1915. októberében, 64 éves korában nyugállományba vonult, ezt követően Kőhídgyarmatra költözött, ahol Piroska nevű leányának férje, az ugyancsak szőgyéni születésű Sipos István jegyzősködött. Kőhídgyarmaton húnyt el. A Prágai Magyar Hírlap korabeli száma is beszámolt a...
Leányiskolai tanár, szül. 1859. november 24. Pozsonyban. Tanulmányainak végeztével több évig nevelő volt Esterházy István gróf családjánál. 1884. szeptembere óta a pozsonyi állami felsőbb leányiskolának r. tanáraként dolgozott. Dach János síremlékét Christian Ludwig tervei alapján Rigele Alajos foglalta kőbe 1930-ban. A sír a temető III/4-es szektora északnyugati oldalán található. Cikkei: Az alkotmánytan tanítása a népiskolában...
1850-ben született Pozsonyban és itt is halt meg 1919-ben. Dobrovits Mihály Pozsony városi főbiró fia. Bécsben tanult és 1875 óta orvosdoktor. Az egyetemes orvostan doktora, a pozsonyi állami kórház főorvosa, az ágostai evangélikus teológiai akadémia tb. tanára, a pozsonyi városi közegészségügyi bizottság elnöke, a pozsonyi liczeum tanácsának elnöke, több tudományos egyesület tagja (pozsonyi orvos-természettudományi egyesület),...
Dóka László 1837-ben a pozsonyi járásban főszolgabiró volt. A nemességet Dóka András és Ferencz nyerte III. Károly királytól 1714-ben. Czimerök – mit ekkor kaptak – kék mezőben zöld tér fölött álló grif, első jobb lábaival egy szőlőtőkét tart, melyen két fürt vörös szőlő függ. A paizs fölötti sisak koronájából szintén grif emelkedik ki, kivont kardot...
Dr. Csáky Károly orvos, az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) helyi képviselője, Gnézda (1885), Podolin (1892-1914-). Az MKE központi választmányi tagja (1895, -1903-). Fiát, Jenőt az első világégésben vesztette el.
Dr. Czagány Szilárd liptóújvári királyi járásbírósági jegyzőt trsztenai királyi járásbírósági albíróvá 1909-ben nevezték ki. Életútjának 1915-ben 36 éves korában az 1. világháború vetett véget.
dr. Nécsey Mihály ügyvéd, majd Verebély közjegyzője és a városi testület, elöljáróság tagja. Nécsey Mihály tíz esztendővel volt fiatalabb bátyjánál (Nécsey Józsefnél), 1852-ben született Oszlányban. Gyermekkoráról, ifjúságáról nagyon keveset tudunk, a lényeg azonban az, hogy a jogi doktorátus megszerzésében bátyja úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta. A diploma megszerzése után dr. Nécsey Mihály különböző helyeken dolgozott:...
Dr. Neogrády Lajos (1860. augusztus 31. Sztracena – 1924. augusztus 8. Lőcse) Szepes megye alispánja. Az MKE központi választmány tagja, Lőcse (1908-1913.), tiszteletbeli elnöke (1918). Az MTSZ Idegenforgalmi bizottság tagja (1917-). Dr. Neogrády Lajos teste felesége, Sváby Vilma családtagjai közös sírjában nyugszik.
Ortvay Tivadar (Orthmayr) 1843-ban született Csiklovabányán, Krassó-Szörény vármegyében. Apja Orthmayr Károly kincstári réz- és vashámorok és a bányák tiszttartója volt. A német származású családot Mária Terézia telepítette le a Temesi Bánságban. A Temesvári Piarista Gimnázium elvégzését követően teológiai tanulmányokat végzett a temesvári papnevelő intézetben. 1870-ig segédlelkészi és hitoktatói szolgálatot végzett a csanádi egyházmegye több településén....
… Dr. Polnisch Arthur, ki a kórház létesítése óta (1900. év október) nagy tudásával, önfeláldozó munkásságával a szenvedő és a kórházban gyógyulást kereső betegek körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, 1913. december 31-ével főorvosi állásáról lemondott. Az egyházközség dr. Polnisch Arthur főorvos lemondását nagy sajnálattal vette tudomásul s mélyen átérzett háláját fejezte ki odaadó, fáradtságot nem ismerő...
Dr. Polony Béla A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének komaromi és érsekújvári egyesitett fiókja alakuló közgyűlést tartott Komáromban a Jókai Egyesület kultúrházában. A közgyűlésen megjelent Orsós Ferenc egyetemi tanár, a MONÉ országos elnökének vezetésével, valamint Komárom-vármegye és a város küldöttsége. Ügyvezető igazgatójává dr. Polony Bélát választották meg. Mezey János dr, elnöki székfoglalója után Polony Béla dr....
Róth Samu (Ménhárd, 1851. december 18. – Lőcse, 1889. november 17.) tanár, a Magas-Tátra kutatója, turista, író. Atyja mészáros volt Ménhárdon, ahol elemi iskolai tanulmányait is végezte. Innen 1863-ban a késmárki líceumba került; itt érettségizett 1871-ben. 20 éves korában Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet 1874. július 26-án és már...
Schmid Hugó sebészorvos 1852-ben Gödöllőn született, 1912-ben Pozsonyban halt meg. Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Előbb Budapesten dolgozott, majd 1885-től Pozsonyban az „országos sebészeti kórosztály” főorvosa. Több orvosi tankönyv szerzője, szakfolyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. A síremléket (mely a temető keleti és az északi kerítésszárnyainak találkozásánál található) Kühmayer Róbert (1883-1972) alkotta 1913-ban.
A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Dr. Stech Lajos orvos is, aki életének 82-ik évében hunyt el Rozsnyón.
Stuller Gyula (Vizsoly, 1847. május 22. – Besztercebánya, 1908. december 17.) orvosdoktor, magyar királyi bányafőorvos. Atyja a gróf Keglevichék gazdatisztje volt. Középiskoláit Miskolcon és Rozsnyón, orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol 1875-ben nyert orvosdoktori oklevelet és azon évben Borsod-Mezőkeresztesen telepedett le. 1876-ban tiszteletbeli járásorvosnak nevezték ki, 1878-ban ugyanott körorvosnak választották, 1883-ban a pénzügyminiszter bányakerületi...
Wolff Gerő (1864 – 1942), jogi doktor, a pozsonyi kereskedelmi és ipari kamarának titkára 1898 óta. Nemzetiségi szempontból hazafias missziót teljesít és a határszéli vármegyében az ipar és kereskedelem magyarosításának és a hazai ipari és kereskedelmi érdekek támogatásának szóban és írásban lelkes szószólója. Egyik kiváló érdeme, hogy az odajövetele idejében a különféle közgazdasági érdekekképviselői között...
Draskovits János (trakostyáni báró), horvátországi bán, a lovasság vezére, Draskovits Gáspár fia. Hadi pályáját Erdődy Tamás horvát bán alatt kezdette a törökök ellen viselt háborúkban; győzelmet nyert 1589-ben Pozsegánál Scanderbeg és 1591-ben Kapronczánál Hassan pasa ellen. Eszéket az ostrom alól 1592-ben fölmentette; ez évben bárói rangot nyert, 1596-ban pedig tárnokmester lett. 1597-ben Petrinát mentette föl...
Edl Tivadar (1805-1882) Pozsony egykori meghatározó személyisége volt. A város politikai, gazdasági, kulturális életében egyaránt vezető szerepet játszott. Nevéhez kötődik az Első Pozsonyi Takarékpénztár, a Pozsonyi Önkéntes Tűzoltóegylet, a Pozsonyi Torna Egylet alapitása. A Pozsonyi Ipari és kereskedelmi kamarának elnöke, valamit több egyéb vállalkozás tulajdonosa, királyi tanácsos, kiváló zongorista hírében állt. Oszlopos tagja volt a...
A település a bányavárosok felé vezető fontos útvonalon alakult ki. Első okleveles említése 1245-ből való, az ipolysági premontrei apátság birtoka volt, illetve az apátság birtokolta az itt szedett útvámot. A vámjogból következik, hogy a középkorban mezővárosi rangja is lehetett. Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 13. század közepén épült késő román...
A gellei zsidóság története egyidős a csallóközi zsidóság történetével és annak kezdetei a 18. század elejére nyúlnak vissza. A helyi összeírások már 1710-ben említik Isaác Salamon kereskedőt és egy 1715-ös írás pedig Herschl Marcus nevét említi, akik feltehetőleg családjaikkal éltek a község területén. Az 1848-as összeírásban hét – feltehetőleg – zsidó származású személy, illetve család...
