Léva főterén az ún. Kálvin-udvar sarkán található egy kicsiny 33×29 cm-es Baross Gábor dombormű. Baross Gábor 1857 és 1861 között Léván, az ún. kisgimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd 1891 nyarán hivatalos látogatást tett Léván, meglátogatta egykori iskoláját, a piarista gimnáziumot is. Diákkori lakhelye falán, a Zöldkert utcában emléktábla emlékezett rá. 1999. május 9-től a Kálvin-udvar...
Baross Jusztin (* 1857. II. 26., Pruzsina – † 1913. III. 18., Trencsén) politikus. Édesapja bellusi Baross Antal (1819–1894), járásbíró, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Natália Mária Teodóra (1825–1916) volt. Baross Gábornak (1848–1892) a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítójának öccse. Középiskoláit Trencsénben és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Bp.-en és Pozsonyban végezte (1878). 1878-tól a Trencsén...
Baumann István (1864 – 1911) órásmestert a múlt századfordulón régiségkereskedőként és műgyűjtőként is számon tartották. A síremléken eredetileg relief is volt, amely bizonyára az elhunytat ábrázolta. A síremlék a temető II. szektorában található.
A feltárásokat végző szlovák régészek szerint már 896 előtt is emelkedett ezen a helyen egy fából készült morva erődítmény, de ennek még semmiféle nyomát nem sikerült fellelniük. A nagy valószínűséggel a XII. században felépített, és várispánság székhelyéül szolgáló Beckó első, napjainkig fennmaradt írásos említése csak Anonymus történetírótól maradt fenn, aki 1205 után írt róla. A...
Bercsényi Miklós 1704 és 1708 között több alkalommal megfordult Érsekújváron. A ferences rendház falán, emeletnyi magasságban látható tábla Tóth András (1858-1929) debreceni szobrász alkotása. Az emléktáblát az első világháború után eltávolították, 1939-ben került vissza a helyére.
Bethlenfalvy Ernő (* Késmárk, 1880. február 12. – † Hunfalva, 1955. június 18. ) Közgazdász, természetbúvár, szakíró Noha Késmárkon született, élete jelentős részét Hunfalván töltötte, ahol birtokai voltak (1945-ben magyar származása miatt ezeket „államosították”). A Tátra állatvilágának kutatója volt, és mint természetvédő sokat fáradozott a Tátrai Nemzeti Park létrehozása érdekében is. Cikkeit magyar, német és...
1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy középiskolai osztály elvégzése után 1913-ban a monarchia elit iskolájába, a tengerészeti kadétiskolába vonult be. A világháború alatt számos hősi csatában helytállt, bátorságát három magas kitüntetéssel jutalmazták. A szerencsétlen sorsú Szent István csatahajó katasztrófájakor lélekjelenlétével mentette meg számos tengerészbajtársa életét. Családja, barátai körében mindig szeretett visszaemlékezni a tengerészetre, bizonyítva, hogy a...
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya...
Blattny Tibor (1883-1969) Kassán született, 1900-1903 között volt erdészhallgató Selmecen. 1905-ben államvizsgázott, s 1906-tól 1916-ig, Fekete Lajos haláláig, annak munkatársa volt az egész országra kiterjedő növény földrajzi térképezésben. A trianoni döntés után a csehszlovák államerdészet szolgálatába került, 1945-ben vonult nyugalomba. Hazánk florisztikai növényföldrajzával kapcsolatos szakirodalmi tevékenysége jelentős. Fekete Lajossal írt közös könyvük, „Az erdészeti jelentőségű...
Bodon Barna kollát, földműves, őrvezető. A világháború kitörésekor, 1914. augusztus 25-én vonult be a 25. királyi gyalogezredhez Losoncra. 1914 októberétől az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, 1915. március 22-én sebesülten orosz fogságba került. A fogságból 1916. október 10-én érkezett haza. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Nemesradnóton a későbbiekben ő rendelkezett kerékpárral, s mint „halottkém” (olyan...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lina és Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...
Boleman István, dezséri Boleman János lévai földbirtokos, gyógyszerész és nemes Braunmüller Mária tíz gyermeke közül ötödikként, 1843. március 22-én Léván látta meg a napvilágot. 1852 és 1856 között a lévai piarista kisgimnázium diákja volt, majd a nagygimnáziumot Selmecbányán és Pozsonyban végezte. 1865-ben Bécsben szerzett orvosi diplomát. 1875-től Vihnyén lett fürdőorvos. 1873-ban Pozsonyban feleségül vette özvegy...
Pap János Bomb és Ferencz 1570. november 23-án nyertek czímeres nemeslevelet Miksa királytól, mely 1574-ben hirdettetett ki. A család Galántáról származik, honnan előnevét is veszi. A családnak fiágban magvaszakadt. Utolsó tagja Bomb Angéla, aki Frideczky Barnabáshoz ment nőül (Frideczky Barnabás (1813-1887) adótáros, 1848/49-es nemzetőr őrnagy), Galántán lakik. Czímer: ezüsttel és veressel vágva, felül három (1:2)...
A település létrejöttében és fejlődésében a Hont-Pázmány nemzetségnek volt jelentős szerepe. 1127-31 körül Benedek-rendi kolostort alapított Lampert, a nemzetség ismert tagja. 1181-ben az apátságot átvették a premontreiek. megépítették a Szent István tiszteletére szentelt apátsági templomot és az egész kolostor együttest. A kolostor és a templom, valamint a falu sorsa egymással összekapcsolódva alakult. A 15. században...
Branszky Vendel 1844. november 10-én született Rozsnyón, ugyancsak Rozsnyón halt meg 1915. szeptember 29-én. Sírja a város köztemetőjének 8. szektorában található. A Rozsnyói Hiradó 1915. október 3. számában olvashatjuk az alábbi gyászjelentést: „Branszky Vendel halála. Az igaz részvét hangján kell hirtadnunk a tekintélyes és általánosan tisztelt Branszky Vendel nyug. bányatanácsos, vasgyári főtanácsos szept. 29-én bekövetkezett...
Az 1848 őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó, legjelentősebb magyar honvéd erő, az ún. Feldunai Hadtest, mely ekkor Görgey Artúr parancsnoksága alatt állt, parancsot kapott arra, hogy csatlakozzon a Tiszántúlra visszavonult többi honvéd alakulathoz. Ez a manőver...
Brolly Tivadar Pozsony polgármestere, született Horpácson 1852. október 17-én. Miután Budapesten ügyvédi vizsgáot tett, Pozsonyban telepedett le, mint gyakorló ügyvéd. Ily minőségben lépett a város szolgálatába, és másodaljegyző, majd az 1884. évi tisztujítás alkalmával főjegyző lett. Érdemei elismeréséül őfelsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1900. évi április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri...
A révkomáromi Biztosító Társság több éven át igazgatója, ügyvéd. Felesége Fogthüy Erzsébet, vejei Konkoly Thege Balázs táblabíró, Bögellői Kossár Ferencz Komárom város kapitánya.
Conlegner Károly (Érsekújvár, 1812. október 18. – Néver, 1892. december 21.) számtan- és könyvviteltanár, a műegyetem rektora, közgazdász, gazdasági író, királyi tanácsos. Apja Conlegner Nándor kereskedő és később városi tanácsos volt. A gimnáziumot Nagyszombatban végezte 1826-ban, felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetem kereskedelmi tanfolyamán végezte. Ezután egy bécsi nagykereskedésben nyert alkalmazást; később hazatért, és apja üzletét...
Csabay Pál lelkész. 1917-ben tartotta vitéz Koós Győző hadnagy hősi halott temetési szertartását. Balogra Csabay Pál lelkész idejében került a tanítói állásba Szűcs Ilona, a későbbi Tamás Aladárné, a Balogvölgy tanító nénije. Sírját és a sírkert körüli vaskerítést Sasák Attila akkor ott szolgáló lelkész újította fel.
A selmecbányai temetők egyikében, a Piarikapuval szembeni Frauenberi-temető 463. számú parcellájában pihen Cseh Lajos bányatanácsos, akadémiai tanár, a selmeci bányaigazgatóság geológiai osztályának vezetője. Síremléke a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temetőkápolna közelében található. Szentkatolnai Cseh Lajos a Baranya megyei Battinán (más források szerint Kiskőszegen) született 1840. szeptember 29-én. Pozsonyban érettségizett a főreáliskolában, majd 1860–63-ban a selmeci...
Csejte vára Csejte településétől messzebb, ÉNy-i irányban, egy kopár magaslaton helyezkednek el a nagy kiterjedésű kővár falai. Az idevezető jelzett turistaösvényen először a magas fallal övezett várkapu nyílásához jutunk el. Bal kéz felé ágyúlőrések sora jelzi, hogy a XVI. század folyamán a földesúri család igyekezett korszerűsíteni a lakóhelyéül szolgáló erősséget. A hosszú falszoros lassan emelkedik...
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Cserny Károly (1837-1909), filológus, 1867 óta a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium tanára, címzetes igazgató. Legjobb latin stilisztáink egyike. Pozsonyban megjelent munkái: De Cicerone causarum patrono. De M. T. Ciceronis oratione pro Murena habita. Tirocinium poeticum, szótárral. Latin stilusgyakorlatok a gimnáziumok számára 3 részben. (Dávid Istvánnal együtt.)
