Aixinger László (Pozsony, 1883. augusztus 8. – Pozsony, 1944. március 22.) jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd a csehszlovák államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-től pártigazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója lett. Jelentős szereplője volt a pozsonyi kulturális életnek. A Bartók Béla Dalegylet...
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky...
A síremléket Anton Keusch (Keusch Antal) építésznek, építőmesternek állították. Felül babérkoszorú keretben egy Keusch-ot ábrázoló reliefet látunk. A síremlék alsó részén egy gyászoló nőalak az 1884-1886 között épült pozsonyi Városi Színház tervrajzát tartja. A színházat Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészirodája (Atelier Fellner & Helmer) tervezte, az építéssel Anton Keusch-ot bízták meg. A síremlék jelzett...
A szobor síremlék eredetileg a református temetőben állt. Sonkoly Barnabás testvére készíttette, akit Putnokra telepítettek. A sírhely új tulajdonosa a szeméttelepre dobta ki a szobrot, amelyet Kiss György vitetett a „kinti” temetőbe, a jelenlegi helyére.
A Tribecs hegység oldalán állnak Appony várának romjai, melyet a 13. században Csák Péter kezdett el építtetni. Huszita csapatok 1430-ban elfoglalták. A 16-17. században többször felújították a török védelmi vonal részeként. Az Apponyiak között zajló tulajdonosi viták miatt a várat elhagyták, és 1645-től a vár alatti kastélyba költöztek a tulajdonosok. A legenda szerint Appony várura...
Nagymegyer város nevét a honfoglaló magyar törzs, Megyerről kapta amelynek vezére Árpád fejedelem volt. Ennek emlékére állíttatta a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és a Nagymegyeri Városi Önkormányzat, a település első írásbeli említésének 740. évfordulója alkalmából. A szobor ünnepélyes leleleplezésére 2008. október 25-én került sor, a Kárpát-medencei Megyer települések találkozója alkalmából. A fából faragott szobrot Nagy Géza...
Árpádházi Szent Erzsébet tisztelete Pozsonyban egyaránt megnyilvánul a neki szentelt templomokban, a róla elnevezett egyetemben és az őt ábrázoló szobrokban. Rigele Alajos Szent Erzsébet szobra az egykori Prépostlak (jelenleg papi szeminárium) udvarán áll. Erzsébetet két hozzá forduló gyermekkel látjuk, közülük az egyiket köpenyével óvón betakarja. A bal karjával tartott kosár a kenyércsodára utal. Szent Erzsébet...
A ferences templom előtt álló kereszt eredetileg a közeli Szent András temetőben állt. A talapzaton lévő, 1808-ra (1888-ra ?) datált felirat arra az áthelyezésre utal, amikor a keresztet (a temetőn belül) a sírhelyről a temetőkápolna fala mellé helyezték át. Bizonyára a német nyelvű felirat is 1808-ból való. Itt az elhunyt neve „Joh. Jos. Az”-ként szerepel....
Az egy emeletes, szimmetriára törekvő, barokk alkotás a telek északi szélén, utcafronton áll, az utca ívét követő, többször tört tengelyű alaprajzzal. Az épület egyik legszebb része a gazdagon díszített, későbarokk stílusú Szent Kereszt-kápolna. Vörös és fehér márványból készült oltárán nagy méretű festmény ábrázolja Krisztus keresztre feszítését. Ortvay Tivadar szerint a Kórház „utca alsó végén van...
A két világháború hőseinek emlékművét 1992-ben egészítették ki a kitelepítettek emléktáblájával, elképzelhetően a benkepatonyi emléktáblával egy időben.
Rétét Németgurabbal összekötő út mellett még ma is látható az 1938 decemberétől 1945 áprílisáig kishatárforgalmat lebonyolító átkelő sorompójának csonkja. Áll a helyőrségnek szállást adó épület is, amely ma iskolaként funkcionál. 1938. október 6-án Zsolnán a szlovák pártok bejelentették Szlovákia autonómiáját, így létrejött a szlovák kormány, amelynek elnöke Jozef Tiso lett. 1938. október 9-én Komáromban megkezdődtek...
„Tornallyay kisasszonynak / titkot őrző ajakát /, vad tatár gyilkos kardoddal / örökre elnémítád” – ez a ma már csak nehezen olvasható felirat a tornaljai gyermekotthon, a néhai Tornallyay-kastély kertjének eldugott zugában áll, s egy 774 évvel ezelőtti eseménynek, egy önfeláldozó lány helytállásának állít emléket. Az ajakatlan kisasszony A helyiek közül jó néhányan ismerik azt...
Alsópél klasszicista kastélya a 19. század közepén létesült. A kastélyt gróf Hunyady Ferenc építtette, egyesek szerint annak udvar felőli részét még a Bercsényi család emeltette a 17. század végén. A jobb napokat is látott épületben ma szórakozóhely és raktár található.
Siket József (1904) egykori adatközlőm a község temetőjével, temetőivel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: “A temetőt majdnem a legmagasabb hegy alá tették, mer szeginység vót, szeginy vót a falu, köllött lent a hely másra. Rás-hegynek, Nemesódalnak, Temetőoldalnak is mondták azt a részt. A halottnak kelet felé kellett néznyi, nem a falu felé. Egyik részen katolikusok,...
A csehszlovák nemzetállam kiépítésének eszköze, a földreform és kolonizáció Arad-pusztán 1923-ban történik, Ullmann báró nagybirtokának szétparcellázásával. A Kisújfalui Augsburgi Evangélikus Egyházközséget 1926-27-ben a Romániából és a volt Jugoszláviából áttelepült szlovákok hozták létre Juraj Botík tanító úr vezetésével, aki egyben a gyülekezet kántora is volt, de ha kellett az igehirdetést is vállalta. Havi egy alkalommal tarthattak...
A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is Fábry János osztályában.
Rimaszombat, egykori gömöri megyeszékhely esetében az 1914-1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszatérés után vált aktuálissá, a szándék az Emlékmű Bizottság megalakításában is megnyilvánult. Az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896-1967), helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára. Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét...
Az 1904-ben készíttette elődeik számára is családi kriptájukat Ollétejedben ollétejedi Ollé Bence, Pozsony vármegye volt főszolgabírája, magyar állami anyakönyvi felügyelő miniszteri biztos, és neje, kulcsárkarcsai Kulcsár Eleonóra.
A falu déli végén az egykori Földműves Szövetkezett udvarán áll a Bágyi féle kereszt. Ezen az úton járhattak valamikor Gyiva és Libád felé a helyi lakosok. Ezt a kőből készített keresztet, 1905-ben özvegy Bágyi Máténé szül. Morvai Borbála állíttatta. Valamikor a keresztjáró napokon itt is megálltak imádkozni.
A települést a hagyomány szerint a garamszentbenedeki bencések alapították. 1156-ban bányaterület néven említik. 1317-ben Károly Róberttől bányaszabadalmat kapott, 1345-ben szabad királyi bányaváros lett. Zsigmond idején fallal is körülvették. Szent Miklós-temploma még a 13. században épült, gótikus stílusban való igen jelentős átalakítással nyerte el mai alakját. Az egyenes záródású szentélyt eredetileg síkmennyezetes hajó követte. A templomnak...
„Az inámi főút jobb oldalán, ahol valamikor az Ipolybalogra vezető földút kezdődött, áll egy XIX. század eleji, betonalapzatú szürkemárvány-kereszt, színezett vaskorpusszal. A keresztszárak díszítettek, a felső részén INRI felirattal. Az alsó részén egy korpusz nélküli keresztalakzat, egy létra és egy lándzsa látható. Régebben a keresztet egy léckerítés vette körül.” Siket Gergely és neje Böjtös Mári...
A diákok tanulmányi vadászaton voltak, amikor az egyikük fegyvere elsült és halálra sebezte a társát. A fiatal ember öngyilkos lett. E sírnál játszódott le 1875-ben az akadémiai ifjúsági élet egyik legjelentősebb eseménye. November elsején, mindenszentek napján a magyar érzelmű hallgatók Vörös Ferencet, a schachtisták nyílt ellenfelét bízta meg az Erdélyi Olvasókör elhalt tagtársuk, Barabás Dániel...
Bárdossy Géza, Rozsnyó egyházmegyei kath. pap, főgimnáziumi tanár. Irodalomtörténeti, nyelvészeti értekezéseket, egyházi és ünnepi beszédeket írt. Több értekezése a rozsnyói kath. főgimnázium értesítőjében jelent meg. Bárdossy Géza földi maradványai a főbejárattól balra található egyháziakat rejtő közös sírboltban nyugszanak.
