„A helyi múzeum megalakításának gondolata az avar kori temető feltárásával kapcsolatban jelent meg először. A sok feltárt anyag és a Nyitrai archeológiai intézet munkatársainak ígérete buzdította az akkori lelkes zsélyieket a múlt század 70-es éveiben. Csakhogy mire elkészült a két megfelelő helyiség, a helyi vezetők rájöttek, hogy ott inkább a forradalmi tradíciók szobáját rendezik be,...Read More
„Áll még Zsély községében a családi ház (220-as h. sz.), melyben hosszú időn át a költő szülei laktak. Ide járt haza gyakran az édesanyja szeretett gyermeke. Időnként itt dolgozott és alkotott, itt találkozott barátaival, rokonaival és ismerőseivel. Itt töltötte utolsó éveit, beteg napjait is. a házat nagyrészben maga az édesapja építette; alakította a telket kellemessé,...Read More
Szencen a lakosság mintegy egynegyede zsidó volt, a háború és a deportálások után azonban csak töredékük tért vissza a városba. Ennek egyenes következményeként temetőjük is romlásnak indult, talán csak a (mára már részben elbontott) magas téglafal és az isteni gondviselés óvta meg a pusztulástól. Reménykedjünk, hogy a jövőben javul a temető helyzete és nem esik...Read More
A zsinagógát 1825-ben építették. Stílusjegyei alapján valószínűsíthető, hogy Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Kisbér, 1932. július 8.) munkája. 1904-ben újították fel, ekkor nyerte el jelenlegi formáját, szecessziós és orientális elemeket vegyítve. A környéken egyedüliként állt a zsidóság szolgálatában, egészen 1948-ig. 1953-tól már csupán magtárként, majd vegyi anyagok raktáraként szolgált, telente pedig fenyőfákat tároltak...Read More
A 18. században emelt, a Sasvári Pietát mintázó Fájdalmas, megkoronázott Szűzet az ugyancsak megkoronázott halott Krisztussal ábrázoló szobrát az Amade család egyik tagja, Amade Tádé gróf felesége emeltette, akinek a nevét a talapzaton is olvashatjuk: „Nyáry Ignatia Heva Bedek et Berencs”. A szépen megformázott értékes szobor talapzatán a több latin nyelvű szöveg mellett a híres...Read More
