A zsigárdi római katolikus hívek által állított kereszt a falu szélén a Pered irányába vezető út mellett található. A megcsonkított korpuszú kereszt 1931-ben készült.Read More
Útmenti kőkép Az 1847-es egyházlátogatáskor már öt szobor állt Vágán. A templom bejárata előtt egy kőkereszt (1793-ból) meg a Nepomuki Szent János szobra (1797-ből). Továbbá volt a faluban Szentháromság-szobor, Vágszerdahely (1899-től hivatalosan Alsószerdahely, szlovákul: Dolná Streda) és a Vága határán fakereszt, valamint a fogadalmi emlékként felállított Szent Flórián-szobor (1827-ből). A mátyusföldi község népi vallásosságához tartozó...Read More
Valesius Antal János (1666-1758), a komáromi református egyházmegye esperese, a cseh protestánsok első püspöke Magyarországon. 1712 óta református lelkészként tevékenykedett több helyen (Rétén, Ekelen, Csallóközaranyoson, Nemesócsán). Debrecenben fiatalokat oktatott, és tanulmányaik után pappá szentelte őket. A püspöki cím használata miatt 1740. szeptember 20-án a komáromi erődben bebörtönözték. 1741-ben Mária Terézia rendelete alapján szabadult. 1745. március...Read More
Vargha Károly lelkészsége alatt, az első templom (1798-1800) lebontása után 1930-ban épült az új jókai református templom. 48 éven át hirdette Isten igéjét.Read More
Dr. Vas Antal tanár, irodalmár, muzeológus és helytörténész neve nem szerepel sem a Magyar Életrajzi Lexikon 1969-es kötetében, sem a szlovákiai magyar lexikonokban. A Szlovák Biográfiai Szótárban (SBS VI., 1994. 240. l.) és Szinnyei lexikonában (1914. 954. l.) viszont jegyzik őt. A Selmeci Királyi Katolikus Főgimnázium egykori pedagógusa 1851. május 1-jén született Baján. A gimnáziumot...Read More
Végh Mihály református lelkész, Vajda Júlia férje. Vajda Júlia, Csokonai Vitéz Mihály plátói szerelme, akihez a költő a Lilla verseket írta. Júliát első férje halála után gyorsan hozzáadták a nála jóval idősebb Végh Mihályhoz, akivel a házasság boldogtalan volt.Read More
Veress János (plébános Kőhidgyarmaton 1846. márc. 22 – 1859. okt. 15.). 1797. aug. 9-én született. Hittudományi tanulmányait a Mariánumban végezte, de végül az esztergomi felsőfokú iskolán fejezte be. 1822. márc. 17-én történt felszentelése után Zsemléren káplán. 1846. márc. 22-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol 1859. okt. 15-én bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. A kistati temetőben található sírkövén Neress...Read More
Wahlner Geyza Árpád; Vahlner (Betlér, Gömör és Kishont vármegye, 1864. márc. 26. – Rozsnyó, 1943. máj. 20.) plébános, hittanár. Az egri főegyházmegyében 1887. VI. 19-én pappá szentelik, 1890: átlépve a rozsnyói egyházmegyébe, Rozsnyón káplán, 1891–1916: a rozsnyói premontrei gimnázium és időszakonként az evangélikus gimnázium hittanára, 1910: a gimnáziumi Mária Kongregáció vezetője, 1925–26: nyugdíjazásáig a reálgimnázium...Read More
Wámossy István megírta a A thury-szakállasi ref. egyház múltjának rövid ismertetése című értekezést. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.Read More
Wickenburg kriptában három sír található:Gróf Wickenburg Ödönné Zalabéri Horváth Stefánia (1830-1921); Gróf Wickenburg Márk (1864-1924), császári és királyi kamarás, valamint felesége Gróf Wickenburg Márkné, Szapáry Eszter grófnő (1885-1944) sírjai.Read More
A temető felső részén található síremlék Würtzler Vilmos gyógyszerészé, aki 1847-ben Pest minden egészségügyi és kémiai vizsgálatáért felelt, valamit az 1848/49-es szabadságharc idején a Pest-budai Gyógyszerészek Társaságának elnökeként Klauzál Gábor miniszterhez nyújtott beadványt, hogy rendezzék a gyógyszerészek ügyeit. Terbegeci birtokán hunyt el. A sötét szürke kősíremlék felső részén címer látható.Read More
Putnokon (Gömör megye) született 1808. jan. 9-én Záborszky Lajos és Sziklay (Schmidt) Júlia fiaként. Magyar, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1831 – zászlós, majd hadnagy, 1842 – főhadnagy a 60. Wasa gyalogezredben. Ezrede rozsnyói hadfogadó fiókjának parancsnoka. 1843 – felesége dobai Székely Zsuzsanna (meghalt Lőcse, 1888.), két gyermek apja. 1848. aug. 16 –...Read More
Sopronban született. A gimnáziumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a teológiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. július 27-én. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. október 20-án zámolyi plébános lett, 1879-ben alesperes, 1882-ben Esztergom-vízivárosi plébános; 1888. február 12-én a nagyszombati, 1889. december 20-án a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. Álnevei: Zámolyi, melyet írói név gyanánt...Read More
A falu egyik legszebb épületét, a zárdát, 1889-ben Kálnoky Adél grófnő, Waldstein János gróf özvegye, Sabran-Pontevès francia herceg felesége építtette. A Nepomuki Szent János (előkertjében az ő kőszobra áll) nevét viselő kolostor, leányiskola és óvoda kapott benne helyet, ahova Szent Vince rendi kedves nővéreket (kalapos nővérek, jellegzetes fehér kalapjuk után) hozattak. A kedves nővérek a...Read More
Závori Sándor (1799-1875) néptanító volt Nagykeszin, aki minden vagyonát a helyi lakosok művelődésére áldozta. Gyermekei: Dr. Závory Sándor orvosdoktor (1842-1920) és Závory Elek református lelkész (1833-1900). A sírban nejével, Oroszi Zsuzsannával (1799 – 1882) nyugosznak.Read More
A Földvárat a honfoglalás korában (vélhetően már előtte is) használták, később a királyi rendeletnek megfelelően átépítették kővárrá. A várat Anonymus is említi Gesztájában. A krónikások sokat foglalkoztak a földvárral, szerintük itt fogadta Árpád Zalán, bolgár fejedelem követeit. A hatalmas földvárat a Bodrog vize fogta körül. Alaprajza: 500 méter kerületű szabálytalan alakú kör, melynek bejárata a...Read More
Pártázatos, romos téglakerítés mögött árnyas, ősöreg fák védenek hatalmas, hófehér, angol gótikus stílusú várkastélyt. 1841 és 1844 közt, röpke három év alatt épült át az eredetileg barokk udvarház, s lett így az első magyarországi Tudor-stílusú főúri kastély. Az anglomán tervezés oka a megrendelő, gróf Zichy-Ferraris Emánuel (1808-1877), azaz Zichy Manó gróf felesége, az angol Lady...Read More
A mintegy 20 méter magas emlékművet 1896. augusztus 30-án avatták fel a Nyitra városa melletti Zobor-hegyen. Az avatáson részt vett Perczel Dezső belügyminiszter, a misét tartó Bende Imre nyitrai püspök, Thúróczy Vilmos főispán és Craus István alispán. Az emlékművet Berczik Gyula tervezte. A csúcsos obeliszk négy oldalán egy-egy kőből faragott, leeresztett szárnyú, a négy világtáj...Read More
Lőcsei Zsedényi Ede (szül. Pfannschmidt Ede, Lőcse, 1804. március 21. – Budapest, 1879. február 20.) politikus, országgyűlési követ, majd képviselő, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Cipszer családba született, egyik őse még német birodalmi nemesként települt át Magyarországra, az egykori Szepes vármegye területére, ahol hamar a megye egyik legtekintélyesebb protestáns családja lettek. Őse 1649-ben III. Ferdinándtól lőcsei előnévvel...Read More
