Léva középkori erősségét Léva város belterületén kereshetjük fel, messziről csak a felsővár sziklatömbje emelkedik ki a környező lakótelepi háztömbök közül. A D-i oldalon épült, egykori fahíd helyén napjainkban már egy hosszú kőhíd íveli át a régen feltöltött széles vizesárok helyét. Az 1558-as esztendőben Dobó István, az egri hős, kapta meg Lévát, ő kezdte el építtetni...
A fakereszt felső részén íves átkötés látható, a Krisztus korpusz sárgás színű, világoskék ágyékkötővel. Feje lehajtott, rajta töviskoszorú, felette INRI felirat. A szobor lábai térdből letörtek.
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van,...
A település környékén a második világháborúban elesett kilenc ismeretlen katona sírja. A sírt azok gondozzák, akiknek rokonaik estek el a világháborúban.
A faluház udvarán a millenneumi ünnepségek emlékművét találjuk. A honfoglalás emlékére Búcs község lakossága emeltette 1899-ben rózsaszín márványból. Az obeliszk elülső oldalán felirat volt, amelyet azonban kivéstek, nyilván az első Csehszlovák Köztársaság idejében. Helyi hagyomány szerint ez Erzsébet, a népszerű Sziszi császámő tragikus halálának emlékműve volt. 1896. április 12-én a milleneumi ünnepségek alkalmával húsz hársfát...
Nagymegyeren 1920. május 16-án Lepicz János plébános és Tóth László tanító alapította a Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet. A szervezetnek a harmincas években 140 tagja volt. A katolikus ifjúság kulturális életének szervezői voltak a harmincas években, Hencz Pál tanító vezetésével. Ekkor épült a Legényegylet otthona is. Az épületben ma a városi könyvtár található. Külső falán van...
A templom az 1750-es években épült barokk stílusban, 1908-ban átépítették. Azóta többször újították, javították. A legutóbbi komolyabb renoválására az 1997-1999-es években került sor.
1999-ben cserélte le a község a köztemetőben álló, mára eléggé megrongálódott egykori temetői nagykeresztet. Ma a templom dalának oldalához állítva látható. Félő, hogy rövidesen tönkremegy.
Az első gombai nemesi rezidencia a Gombay család erődítménykastélya volt, amelyet a korabeli okiratok is említenek (1364). Nem ismerjük az alakját, sem a helyet, ahol állt. A 17. század 60-as éveiben Szelepcsényi György érsek építtetett a községben erődfallal körbevett reneszánsz kastélyt. A sarkokon tornyokkal megerősített négy erődfallal körbevett négyzet alakú udvaron állt a lakásként szolgáló...
2003-ban, be kellett zárni a lekenyei kisiskolát, ráadásul óvoda sincs a faluban. Az iskola épületében a nyugdíjasklub működik, az evangélikus templom mögötti egykori óvodában pedig helytörténeti szobát rendeztek be, amelyet egy szövőszék ural, és a régi paraszti élet sok más tárgyi emléke tölti meg a falatnyi helytörténeti házat.
A kereszt eredete, helyi nevének – Vérösköröszt, ill. Vöröskép – magyarázata bizonytalan. 1803-ban emelte a falu Anton Reindl segítségével. Lehetséges, hogy nevére az azóta kicserélt keresztje utalhatott, amely helyén az 1980-ban öntött Megfeszített Krisztus és a Szűzanya látható. Maga a kereszt kis dombon áll, nem messze áll tőle a Kiserdő, ahol régebben temető állt.
A temető még az 1960-as években téglakerítéssel volt körülvéve, amelyet az évek során széthordtak, a sírokat megrongálták. A felvételek 2010-ben készültek.
1944 novemberében az orosz katonák hadizsákmányként elvittek a Szent László templomból két díszes lobogót. Az egyik a Mezőkövesdi Kath. Egyh. Énekkar 1908, a másik a Katholikus Olvasókör zászlója volt. A II. világháború idején Balyo Ödön rimaszécsi lakos a vasútnál teljesített szolgálatot Slávikovón, tehát a szomszédos Orávkán, magyar neve Kacagópuszt, erre vonultak a katonák. Özv. Balyo...
A Galamija-parcellával szemben, a Roth-parcellán is áll egy vaskorpuszos szürke műkő kereszt, amelyet Isten dicsőségére özvegy Juhász Istvánné szül. Deák Rozália állíttatott, 1867-ben.
Somorja város külterületén fekszik ma Sámot település, mely egykor pozsonyi várjobbágyok lakhelyeként önálló faluként szerepelt az iratokban (1238). Ma pár százas lélekszámú alvó település, melynek határában áll az Árpád-kori Szent Margit-templom. A legkorábbi fennmaradt hivatalos dokumentumok, melyek tanúságot tesznek létezéséről, 1260 körüli évek környékére helyezik e román stílusú templom megszületését. Alátámasztja ezt az 1978-as régészeti...
„Az öreg temető a nagyabonyi országút mentén fekszik. Már annyira tele van sírhalmokkal, hogy már alig lehet benne temetkezni” – írja a sikabonyi krónika 1955-ben. A feledés homályából már csak az egykori vizitációkból, a 18., 19. és 20. századi katonai térképek lapjairól és leírásaiból, illetve a sikabonyi krónikából lép elénk ennek a régi temetőnek az...
A Szabó Gyula út és az Erdei utca elágazásánál, a néhai sikabonyi határban néhány négyzetméteres, vaskerítéssel körbekerített területen emeltek a Fájdalmas Szűzanyának szobrot. A kereszt alatt Mária ölében tartja a keresztről levett Krisztust. A szobor talapzatán a 2002-ben odahelyezett fekete márványtáblán a következő feliratot találjuk: „Ó fájdalmas szent Szűz Anyánk Hozzád sóhajt drága hazánk. Forrón...
Dunaszerdahely egykori egyik elődtelepülésén, Kistejedben, a Kistejedi utca elején található az egyik ház kertjében, kis vasráccsal elkerítve a Szeplőtelen Szűz szobra – sajnos, mára meglehetősen elhanyagolt állapotban.
A Szliacky-féle Mária Szíve-barlang a templom közelében, a Házaskai-temetőbe vezető úttal szemben, a 272. sz. ház előtti kiskertben áll. Képszekrényszerű szakrális építmény, melyet Szliacky András és felesége állíttatott körülbelül negyven évvel ezelőtt. Körbemenetkor régebben itt is megálltak a hívek. A vasból készült téglalap alakú szekrényt egy magas betontalapzaton helyezték el. A szekrény két oldalának és...
A tejfalusi zsidó hitközség a Felső-Csallóköz legrégibb Mózes-vallású gyülekezete. Már az 1700-as években létezett, a rabbinátus központja volt, volt saját iskolája, s anyakönyvet is vezetett. Anyakönyvi kerületéhez 27 település tartozott, melynek hívői a tejfalusi zsinagógát látogatták, s az itteni temetőben hantolták el halottaikat. Tejfalu lakosságának száma 1828-ban 1021 volt, ebből az izraelita vallásúak száma 422,...
A Nagymegyeri Szent Miklós templom mellett épült fel 1902-ben. Építettetője a csicsói grófnő Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés volt, aki az iskolát és a templomot meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére készítette. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő apácarendre bízta. A leányiskola, a...
Magyarország vármegyéi és városai: A teljes „Borovszky” című monográfiában a következőket olvashatjuk a zsélyi birtok és a kastély történetéről: „Balassa Imre hűtlensége következtében a divényi uradalom a magyar koronára szállott és Lipót király 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta. Az adománylevélben Zsély is bennfoglaltatván, ez alapon a Zichy család visszaváltotta azt a gróf Koháryaktól. A divényi uradalmat...
A faluban megtaláljuk még a népi építészet szép emlékét, a nyeregtetős, a sátortetős, a kontyfedeles és a deszkaoromzatos házakat az oszlopos tornáccal, a tipikus padlásfeljárókkal. Közülük néhányat jó érzékkel felújítottak. … A házak legtöbbje régen nem két- és háromosztatú volt; építési anyaguk – mint már említettük is – a vályog és a kő. A tetőt...
