Léva középkori erősségét Léva város belterületén kereshetjük fel, messziről csak a felsővár sziklatömbje emelkedik ki a környező lakótelepi háztömbök közül. A D-i oldalon épült, egykori fahíd helyén napjainkban már egy hosszú kőhíd íveli át a régen feltöltött széles vizesárok helyét. Az 1558-as esztendőben Dobó István, az egri hős, kapta meg Lévát, ő kezdte el építtetni...Read More
A fakereszt felső részén íves átkötés látható, a Krisztus korpusz sárgás színű, világoskék ágyékkötővel. Feje lehajtott, rajta töviskoszorú, felette INRI felirat. A szobor lábai térdből letörtek.Read More
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van,...Read More
A település környékén a második világháborúban elesett kilenc ismeretlen katona sírja. A sírt azok gondozzák, akiknek rokonaik estek el a világháborúban.Read More
A faluház udvarán a millenneumi ünnepségek emlékművét találjuk. A honfoglalás emlékére Búcs község lakossága emeltette 1899-ben rózsaszín márványból. Az obeliszk elülső oldalán felirat volt, amelyet azonban kivéstek, nyilván az első Csehszlovák Köztársaság idejében. Helyi hagyomány szerint ez Erzsébet, a népszerű Sziszi császámő tragikus halálának emlékműve volt. 1896. április 12-én a milleneumi ünnepségek alkalmával húsz hársfát...Read More
Nagymegyeren 1920. május 16-án Lepicz János plébános és Tóth László tanító alapította a Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet. A szervezetnek a harmincas években 140 tagja volt. A katolikus ifjúság kulturális életének szervezői voltak a harmincas években, Hencz Pál tanító vezetésével. Ekkor épült a Legényegylet otthona is. Az épületben ma a városi könyvtár található. Külső falán van...Read More
A templom az 1750-es években épült barokk stílusban, 1908-ban átépítették. Azóta többször újították, javították. A legutóbbi komolyabb renoválására az 1997-1999-es években került sor.Read More
1999-ben cserélte le a község a köztemetőben álló, mára eléggé megrongálódott egykori temetői nagykeresztet. Ma a templom dalának oldalához állítva látható. Félő, hogy rövidesen tönkremegy.Read More
Az első gombai nemesi rezidencia a Gombay család erődítménykastélya volt, amelyet a korabeli okiratok is említenek (1364). Nem ismerjük az alakját, sem a helyet, ahol állt. A 17. század 60-as éveiben Szelepcsényi György érsek építtetett a községben erődfallal körbevett reneszánsz kastélyt. A sarkokon tornyokkal megerősített négy erődfallal körbevett négyzet alakú udvaron állt a lakásként szolgáló...Read More
2003-ban, be kellett zárni a lekenyei kisiskolát, ráadásul óvoda sincs a faluban. Az iskola épületében a nyugdíjasklub működik, az evangélikus templom mögötti egykori óvodában pedig helytörténeti szobát rendeztek be, amelyet egy szövőszék ural, és a régi paraszti élet sok más tárgyi emléke tölti meg a falatnyi helytörténeti házat.Read More
A kereszt eredete, helyi nevének – Vérösköröszt, ill. Vöröskép – magyarázata bizonytalan. 1803-ban emelte a falu Anton Reindl segítségével. Lehetséges, hogy nevére az azóta kicserélt keresztje utalhatott, amely helyén az 1980-ban öntött Megfeszített Krisztus és a Szűzanya látható. Maga a kereszt kis dombon áll, nem messze áll tőle a Kiserdő, ahol régebben temető állt.Read More
A temető még az 1960-as években téglakerítéssel volt körülvéve, amelyet az évek során széthordtak, a sírokat megrongálták. A felvételek 2010-ben készültek.Read More
1944 novemberében az orosz katonák hadizsákmányként elvittek a Szent László templomból két díszes lobogót. Az egyik a Mezőkövesdi Kath. Egyh. Énekkar 1908, a másik a Katholikus Olvasókör zászlója volt. A II. világháború idején Balyo Ödön rimaszécsi lakos a vasútnál teljesített szolgálatot Slávikovón, tehát a szomszédos Orávkán, magyar neve Kacagópuszt, erre vonultak a katonák. Özv. Balyo...Read More
A Galamija-parcellával szemben, a Roth-parcellán is áll egy vaskorpuszos szürke műkő kereszt, amelyet Isten dicsőségére özvegy Juhász Istvánné szül. Deák Rozália állíttatott, 1867-ben.Read More
Somorja város külterületén fekszik ma Sámot település, mely egykor pozsonyi várjobbágyok lakhelyeként önálló faluként szerepelt az iratokban (1238). Ma pár százas lélekszámú alvó település, melynek határában áll az Árpád-kori Szent Margit-templom. A legkorábbi fennmaradt hivatalos dokumentumok, melyek tanúságot tesznek létezéséről, 1260 körüli évek környékére helyezik e román stílusú templom megszületését. Alátámasztja ezt az 1978-as régészeti...Read More
„Az öreg temető a nagyabonyi országút mentén fekszik. Már annyira tele van sírhalmokkal, hogy már alig lehet benne temetkezni” – írja a sikabonyi krónika 1955-ben. A feledés homályából már csak az egykori vizitációkból, a 18., 19. és 20. századi katonai térképek lapjairól és leírásaiból, illetve a sikabonyi krónikából lép elénk ennek a régi temetőnek az...Read More
A Szabó Gyula út és az Erdei utca elágazásánál, a néhai sikabonyi határban néhány négyzetméteres, vaskerítéssel körbekerített területen emeltek a Fájdalmas Szűzanyának szobrot. A kereszt alatt Mária ölében tartja a keresztről levett Krisztust. A szobor talapzatán a 2002-ben odahelyezett fekete márványtáblán a következő feliratot találjuk: „Ó fájdalmas szent Szűz Anyánk Hozzád sóhajt drága hazánk. Forrón...Read More
Dunaszerdahely egykori egyik elődtelepülésén, Kistejedben, a Kistejedi utca elején található az egyik ház kertjében, kis vasráccsal elkerítve a Szeplőtelen Szűz szobra – sajnos, mára meglehetősen elhanyagolt állapotban.Read More
A Szliacky-féle Mária Szíve-barlang a templom közelében, a Házaskai-temetőbe vezető úttal szemben, a 272. sz. ház előtti kiskertben áll. Képszekrényszerű szakrális építmény, melyet Szliacky András és felesége állíttatott körülbelül negyven évvel ezelőtt. Körbemenetkor régebben itt is megálltak a hívek. A vasból készült téglalap alakú szekrényt egy magas betontalapzaton helyezték el. A szekrény két oldalának és...Read More
A tejfalusi zsidó hitközség a Felső-Csallóköz legrégibb Mózes-vallású gyülekezete. Már az 1700-as években létezett, a rabbinátus központja volt, volt saját iskolája, s anyakönyvet is vezetett. Anyakönyvi kerületéhez 27 település tartozott, melynek hívői a tejfalusi zsinagógát látogatták, s az itteni temetőben hantolták el halottaikat. Tejfalu lakosságának száma 1828-ban 1021 volt, ebből az izraelita vallásúak száma 422,...Read More
A Nagymegyeri Szent Miklós templom mellett épült fel 1902-ben. Építettetője a csicsói grófnő Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés volt, aki az iskolát és a templomot meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére készítette. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő apácarendre bízta. A leányiskola, a...Read More
Magyarország vármegyéi és városai: A teljes „Borovszky” című monográfiában a következőket olvashatjuk a zsélyi birtok és a kastély történetéről: „Balassa Imre hűtlensége következtében a divényi uradalom a magyar koronára szállott és Lipót király 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta. Az adománylevélben Zsély is bennfoglaltatván, ez alapon a Zichy család visszaváltotta azt a gróf Koháryaktól. A divényi uradalmat...Read More
A faluban megtaláljuk még a népi építészet szép emlékét, a nyeregtetős, a sátortetős, a kontyfedeles és a deszkaoromzatos házakat az oszlopos tornáccal, a tipikus padlásfeljárókkal. Közülük néhányat jó érzékkel felújítottak. … A házak legtöbbje régen nem két- és háromosztatú volt; építési anyaguk – mint már említettük is – a vályog és a kő. A tetőt...Read More
