A nép körében öregtemetőként élő területen találjuk, süttői márványból (közel a halottasházhoz, és a református temetőhöz). Korpusza és INRI-táblája rozsdás. Felirata nehezen ugyan, de olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTE ÉS ALAPITATTA ÖZVEGY SZABÓ ISTVÁNNÉ SZÜLETETT TRENCSIK MÁRIA 189I APRILIS 27. Az objektum környékét 2004 őszére kitisztították. Környezete emiatt is gondozottnak látszik, a nagykereszt könnyebben hozzáférhető. Talapzatát...
A világosbarna kőkereszten fehérre festett Krisztus korpusz látható, jobb kezénél a kereszt szára letörött, hiányzik. A talapzaton szív alakú keretben felirat olvasható.
A mai katolikus temető keleti széléhez kissé közel áll a homokkő objektum, dél felé néző korpusszal. A kereszt szára és a korpusz nagyon rossz állapotban van. Ez utóbbi jobb kezének egyik része még a száron egy dróttal, ennek másik része a válltól letörve. Ha eredeti a kézfej – és az ujjábrázolás, akkor minden bizonnyal Krisztus-áldás...
A temetőben nem messze a halottasháztól, a Tresztyánszky-kápolnához vezető úttól található egy INRI-feliratos vaskorpuszos feszület. Egyben Tarsi Rozi, Deák Rozi, Páldi Katalin sírhelye.
A temető nyugati részén, de a kerítésen kívül álló kápolna. Szecessziós stílusú, szürke téglaépület, harangtoronnyal, félköríves ajtaja, illetve ablakai vannak. A Gerhárt-család temetkezési helye, de nincs pontos információ arról, kik nyugszanak benne. A Gerhárt-család rokonságban állt a Beniczkyekkel is, akik a faluban voltak földbirtokosok, még a 18. században. A teteje romos állapotban van.
A kereszt korábban a Boldogfát Rétével összekötő út bal oldalán, félúton – a dombon – állt. A földeket szántó traktorok elől menekítették a templomkertbe. Korábban a „körösztig” szokták egymást kísérni a falubeliek, ha rétei vendégük volt.
Isten házának külső szakrális terében találhatjuk a XIX. századi templomkeresztet. A csipkézett szárvégű, INRI-feliratos homokkő kereszt egy magas oszlopfőn áll. Rajta fehér vaskorpusz látható, jobbra fordított Krisztus-fejjel, kék ágyéktakaróval. A talapzat oszlopán ez a dedikáció olvasható: Az Isten dicsőségére fölállíttatta Lukács Ferencz és Szalai Borbála 1889-ben.
A templomkertben klasszicista kőkereszt áll magas talapzaton. A keresztet 1776-ban állították Bódi Márton pap ajándékaként, Dávid Gáspár dékánért. A hívők hálájuk jeléül Bódit a kereszt mellé temették el.
A mai falu központjában, a Csábi-patak és a Keszihóci-patak összefolyásának közelében már a templomépítés előtt is állt a feszület, amely ma is látható. A Templomkerti vagy Czibula-kereszt dedikációja így szól: “Isten dicsőségére/ Czibula György/ álíttá/1871.” Az állíttató később alapítványt is tett az emlék fenntartása céljából. Az 1912-es Canonica visitatio jegyzi Czibula György 1875-ös keresztalapítványát. A...
A falu központjától Leszenye irányában, a templom szomszédságában állnak az egykori kastély romjai. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés. A tatár-török időkben épült kastélynak a 14. században a Terbegecz család volt a gazdája, de éltek itt Majthényiak, Plachyak, Würtzlerek, Okolicsányiak.
Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...
Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...
A Rozsnyói Híradó 1914. december 25-én megjelent számában olvashatjuk az alábbi tudósítást: „Timkó László halála. Szomorú az elmulás, de megváltás a halál, ha oly hosszu szenvedésnek végét jelenti, mint Timkó László helybeli kath. főgimnáziumi tanár esetében. Évek hosszú során át halódott testi és szellemi ereje, mígnem folyó hó 20-án megszabadult a kínszenvedéstől ez a jobb...
A XV. század híres magyar költője, históriás énekese, Tinódi Lantos Sebestyén a török elleni küzdelemben megsérült a bal karján, s arra kényszerült, hogy elhagyja a vitézi pályát. Előbb Török Bálint gyermekeinek a nevelője, íródeákja és udvari lantosa lett. Urának török fogságba jutása után egy ideig Verbőczi István udvarában tartózkodott, majd mint énekes költő bejárta a...
