A pásztorok védelmezőjeként tisztelt Szent Vendel útmenti szobrát 1938-ban állították a Kertek alja utca és a Hársfa utca sarkán. Az alak pásztorruhában, imára kulcsolt kézzel van ábrázolva, fején kalap, vállán köpeny, kanászkürt és tarisznya, kezében hosszú szárú juhászkampó, lábánál borjú. Az objektum minden bizonnyal hétezer csehszlovák koronába került (ezer koronát a hívek, ötszáz koronát a...
A szobrot az 1811-es évi nagy marhavész után emelték hálából, újonnan emelték 1892-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.
„A főút mentén, ma már épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félköríves ablakkal, két támpillérrel körbefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kis harangtorony alatt egy csúcsíves ablak, alatta pedig egy timpanon látható. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette...
A Szentháromság-szobortól nem messze, ugyancsak az egyik ház kertjében látjuk Szent Vendel szobrát. A homokkőből készült szobor egy magasabb talapzaton áll, s horganyfedél díszíti. A nehezen olvasható dedikáció szerint a pásztorok védőszentjének emlékét 1908-ban emelték, majd 1951-ben felújították. A klasszicista jellegű, népies kőszobor azonban régebbi alkotás lehet. Vendelt itt kezét összefogva, oldalán pásztortáskával, lábán báránnyal...
A Szent Vid kápolna Oroszvár legrégibb szakrális műemléke. A kastély déli parkjának déli részén található, közvetlenül a főút mellett. A templom első emlékei a késő római korba nyúlnak vissza. Napjaink temploma 1613-ban épült reneszánsz stílusban, az eredeti 1208-ból származó római templom helyén. Erről tanúskodik a templom falán található latin kő felirat. Az idők folyamán a...
Pozsonypüspöki lakosságát gyakran tizedelték járványok. Többször is pusztított a pestis, utoljára 1714-15-ben. Emlékét őrzi a fogadalomból állított Szentháromság szobor a falu központjában.
A templom mögött, körülbelül fél méter magas mesterséges dombon áll ez a klasszicista stílusú emlékmű, amellyel 1831-ben Gúta város lakossága a sok áldozatot követelő, veszedelmes kolera járványnak állított emléket. Nyolcszög alakban feketére festett, de már eléggé megkopott kovácsoltvas kerítés veszi körül, amelyről hiányzik a kapu. A kerítést az észak-nyugati oldalon megrongálták, elgörbítették. A kapu helyétől...
A Tótgyarmat felé vezető főút mentén álló, magas oszlopra helyezett Szentháromság-szobor a XIX. század végi népies kőplasztika. A díszes oszlopfőn látható Jézus és az Atyaisten homokkőszobra. Köztük ott a Szentlelket ábrázoló galamb, Jézus jobb kezében pedig a nagyméretű kereszt, melyet a vállának döntve tart.
A Szentháromság-szobor A 19-20. század fordulója után a mátyusföldi Vága községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését, ezért sokan a szülőföld elhagyása mellett döntöttek. A kivándorlók számát tekintve az akkori Galántai járás községei közül az első helyen Vága...
Szent-Iványi Ferenc országbíró által építtetett kúria a templom mellett található. A jelenleg is lakott kúria barokk-klasszicista stílusban épült a 18. század második felében. A 19. században átépíttették. Szép lépcsőfeljárója, oszlopos előtere van. Kovácsoltvas kerítése szépen megmunkált.
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
Szilárd János 1832. május 24-én született Esztergomban, középiskolai tanulmányait is itt végezte. Papnak készült, a szabadságharc kitörésekor a pozsonyi Emericanumban filozófiát tanult. Önként jelentkezett honvédnek 1849. május 13-án, és részt vett Buda ostromában. Az Ujházi-vadászcsapathoz 1849. május 30-án került, július 20-án nevezték ki fővadásznak. A fegyverletétel tényéről értesülve hazaszökött Esztergomba, jóakaróinak köszönhetően elkerülte a kényszerbesorozást...
Szlemenics Pál, jogtudományi író Kecskeméten született 1783 január 22-én. A középiskolai tanulmányokat szülővárosában s Pesten, a filozofiát s teologiát Vácon, mint ottani püspöki megyei növendékpap, a jogtudományokat pedig a pesti királyi egyetemen Kelemen és Markovics tanárok alatt 1804. végezte s e közben Révai Miklósnak a magyar nyelvről tartott hires előadásait is szomjas lélekkel hallgatta. Azután...
Szűz Mária dicsőítésére állíttatta Zsalkovics József 1907-ben. A négyszögletű alapra helyezett falfülkében Szeplőtelen Szűz Mária polikrómozott szobra látható. (A felvételek készültekor egy fakereszt volt a szobor helyén.)
A községben 1845-ben épült fel Gyürky Antal által is emlegetett csekély terjedelmű templom. Valójában a Cseh János földbirtokos özvegye állíttatta Szűz Mária-kápolnáról van szó, melynek oltárképén – a falusi krónika szerint – Szeplőtelen Boldogasszony volt látható. A nagyobb méretű kápolna évtizedeken át a helyiek templomaként is szolgált. Később átalakították és iskola működött benne. A romos...
Takács József emlékkeresztje a Gánócot a 18-as főúttal összekötő út mellett, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet objektuma közelében áll. A kereszt hátterében a Magas-Tátra nyúlványai láthatóak.
Isten dicsőségére állította Talpas János és neje, Bado Erzsébet. „Második nap a kápolnától nem messzire álló határbeli kereszthez mentek… Ez egy kőkereszt, amelyen még nemrég egy nagyméretű vaskorpusz is volt.” (Csáky Károly)
Tamaskó István (Pozsony, 1801. február 15. – Pozsony, 1881. január 26.) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár. Polgári szülők gyermekeként született, a pozsonyi evangélikus líceumban tanult. 1822-ben ugyanott mint helyettes tanító az első grammatikai osztályt tanította hat hónapig. Ezután teológiai tanulmányainak folytatása végett az éppen akkor megnyílt bécsi protestáns teológiai fakultásra iratkozott be....
A falu északi részén, a Haraszti felé vezető főút mentén (jobb és baloldalán) látható egy-egy kápolnácska. A jobb oldalit Cseri Miklós állíttatta az 1900-as évek elején. A téglaépítmény hasonló kiképezésű, mint a templomkerti képoszlop. Ma egy gipsz Jézus Szíve-szobor áll benne. Az eredeti szobrot kilopták innen.
