„Spányi Irma énekművésznő, Pozsonyban született 1860-ban. Apja; Károly ügyvéd, 48-as honvéd őrnagy, meghalt 1886 ápr. 16-án. Irma első kiképeztetését Kray-Wenckheim bárónő pártfogásának köszönhette, majd a Nemzeti Színház taníttatta Bécsben, Passy-Cornet Adél asszonynál. Altista volt, de a mezzoszoprán magasságot is győzte; mint Pamina („Varázsfuvola), debütált a Nemzeti Színházban, 1880. aug. 17-én. Néhány évi szerződés után már...
Ág. ev. superintendens, szül. 1792. júl. 13. Bazinban (Pozsony megye); tanult a pozsonyi ev. líceumban és a tübingeni egyetemen; onnét visszatérve, helyettes lelkész volt Brünnben; ezután dékán Lembergben, prédikátor Hillersdorfban (Slézia), majd lelkész Rajkán (Moson-megye), 1829-től Pozsonyban. 1836. július 14-én superintendenssé választották. Meghalt 1861. július 20-án. Pozsonyban.
Az alsópéli temető-kerítés mellett áll Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa. Az oszlopon egy gyermek kezét tartó őrangyal alakját figyelhetjük meg. Az emléket állíttató házaspár sírja közvetlenül az oszlop mögött található.
Svabóczi és tótfalvi Sváby Frigyes (Tótfalu, Szepes megye), 1834. augusztus 4. – Lőcse, 1904. április 21.) történész, megyei levéltáros és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre. Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte; azután a bécsi egyetemre ment, ahol orvosnak készült; de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1-jén Szepes vármegye közönsége levéltárnoknak választotta...
Szathmáry Géza vezérőrnagy az első világháborúban a gyulai honvédezred (2. h.gy.e.), mint az ezredes, parancsnoka volt. Neve a nagy háborúban akkor vált közismerten dicsőségessé, amikor 1915. március 19-én honvédei élén kirohant az ostromlott przemysli várból. Szállóige lett mondása: «Mindenki utánam, senki se előttem!» A hős ezredes, aki pusztán könnyű sétabottal felfegyverezve vezette rohamra katonáit, sebesülten...
Százd falut neve szerint szászok alapíthatták. Annyi bizonyos, hogy a már Szent István idejéből ismert Hunt-Pázmány nemzetség tagjai voltak birtokosai. Első okleveles említése 1261-ből való, később mezővárosi jogokkal is bírt, és hetivására volt. Földbirtokosai ugyan változtak, de fejlődése a török időkig töretlen volt. Később az esztergomi szandzsákhoz tartozott a falu, és ziamet birtok volt. A...
„Szeberényi Lajos a Kisfaludy-Társaság tagja, ev. theologiai tanár, szül. 1820. aug. 15. Maglódon; a gymnasiumot 1839. Selmeczbányán, (hol munkás tagja volt a magyar önképzőkörnek és ismeretséget kötött Petőfivel, kivel hosszabb ideig barátságban élt, míg egy irodalmi polemia félbe nem szakította barátságukat), a theologiát 1841. Pozsonyban végezte. Ekkor nevelőséget vállalt, azután Pápán jogot végzett. 1846. Pesten...
A kriptában a Széchenyi Szabó család tagjai nyugszanak: Szabó József (elhunyt 1859) – Szabó Jolán (1876-1949), Szabó Margit (sz. 1877) – Széchényi Szabó József (1820) és neje Ciriak Terézia (1820-1907), gyermekeik: József, Albert, Adel, Anna, Széchenyi Szabó Wilmos (1873-1907), Széchényi Szabó János (1844-1929), és neje Széchenyi Szabó Thomka Malvin. Szabó József gyermekei: Szabó Albert (1855-1859), Szabó Adél (1859-1859)...
Szécsénke kis magyar falu az Ipoly völgyében. Első okleveles említése 1260-ból való. A középkoron keresztül több földbirtokos uralta, az újkorban a Tersztyánszkyak voltak a jelentősebbek. A Szent Kozma és Demján tiszteletére szentelt templom a 13. század végén épült késő román stílusban. Annak ellenére, hogy 1754-ben barokk stílusban megújították ás 1963-ban javították, alapjaiban megőrizte eredeti állapotát....
A temetőben van eltemetve (1859. december 13-án) Szeder Fábián János benedek-rendi szerzetes, tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja.
…a szőlődombok alatt látható egy négylépcsős, csipkézett szárvégű, vaskorpuszos szürkés kőfeszület. A Szegedi-keresztként ismert szakrális emléket az azonos nevű család állíttatta az 1938-as visszacsatolás után. Talán erre is utalhatott a dedikáció szövege, mely mára már nem olvasható, csupán az évszám – 1942 – maradt épségben.
Eredetileg reneszánsz stílusban 1554-ben épült városkapu, egyetlen megmaradt darabja a város hajdani négy kapujának. A 18. század első harmadának végén barokk stílusban átépítették. Ismert még Hegybányai-, illetve Piargi kapu néven is, amit két kör alakú toronnyal tagolt fal védelmezett. Ebből az egyiket, a szélesebb út megépítése miatt, 1910-ben lebontották. Az utóbbi időben jelentősen lepusztult állapotán...
Az 1848 őszén kitört magyar szabadságharc a kezdeti sikereket követően, a kibontakozó osztrák támadás miatt veszélyes helyzetbe került. A honvéd főseregnek számító, Komárom körzetében állomásozó ún. Fel-dunai hadtest a fővezérségtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon a Tiszántúlra. Ezt a parancsnok Görgei Artúr – mivel az ország közepe ekkorra már a császáriak kezére került, a...
A következő rövid írásban egy olyan kulturális emléket szeretnékbemutatni, amelyről kevesen tudnak. Ez pedig a nagykürtösi járásbeli Szelény községben található, pontosabban a Szent Anna-kápolna kertjében lévő síremlékről van szó. A sírkövet a Szelényi család utolsó tagja, Szelényi László emlékére állították. Rajta latin betűs felirat látható, amit évszázadokon keresztül senki nem fordított le. Ám most Mgr....
A nagyszombati Szent Miklós templom előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós, nagyméretű szobra áll. Szent Adalbert tisztelete egyidős a magyar állammal. Adalbert a védőszentje az Esztergomi Főegyházmegyének, amelyhez 1922-ig Nagyszombat is tartozott. 1543-tól 1820-ig Nagyszombatban volt az egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban az egyházmegye főtemploma a nagyszombati Szent Miklós-székesegyház volt. Az állítás idejére...
A szőlősgazdák, szőlőhegyek védelmezője Szent Donát. A közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték. A kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázták. A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások: a villámcsapás és a jégeső elhárításáért könyörögtek...
Az 1599-ben a falut és az egész termést tűzvész pusztította el. Ennek emlékére ill. a hasonló tüzesetek ellen védő Szent Flóriánnak szobrot emeltek Nemesoroszi lakosai még állítólag a 17. században.
A 10. századból származó egyhajós, román stílusú templom az évszázadok folyamán számos változáson ment keresztül. A 12. században a patkó alaprajzú szentélyt félkör alapú követte, majd megépült a kórus. A templom a 13.-14. században gótikus stílusú sekrestyével bővült. A török támadások az épület állagában komoly károkat okoztak, belső terét is teljesen kifosztották, csak a harangja...
A kápolnát Újvendéghy János esztergomi főszékesegyházi kanonok építtette és szentelte fel 1756-ban. A barokk kápolna téglalap alaprajzú, poligonális záródású. Az egyszerű homlokzatot félköríves záródású ablakok tagolják. Főhomlokzata háromszögletű oromzatban végződik, melyen két szoborfülke látható, jelenleg üresen. A kápolna bejárata felett az építtető címere látható.
A szobor a Kistata pusztára vezető, ún. Szent János út mellett volt, egy kisgyereket ölelt át kezével. Mára már csupán a talapzata áll, a szobor darabjai ott hevernek mellette. A mellékelt fotó az 1960-as évek végéről származik.
A nagyszombati Szent Miklós székesegyház előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós nagyméretű szobra áll. 1543 és 1820 között Nagyszombatban volt az Esztergomi Egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban a székesegyház az egyházmegye „főtemplomaként” funkcionált. Szent Miklós püspöki ornátusban áll a talapzaton. Jobb kezét áldásra emeli, baljában könyvet tart, amin három „golyó” látható. A „golyók”...
A templom tőszomszédságában kezdődik a Pincesor, amely Szenc legrégibb negyede. A Pincesor a Szőlőhegybe megy át. Az itt levő szőlőt a Szent Orbán-szobor vigyázta, mely barokk stílusban készült. Szent I. Orbán (latinul: Urbanus), (2. század – 230. május 23.) volt a 17. pápa, 222-től uralkodott. Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára,...
1556-ban a városban hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a város szinte teljességgel leégett, templomaival, épületeivel együtt. A tűzben elolvadt a székesegyház harangja is. Egy év múlva a város elhatározza, hogy emlékeztetőül a tragédiára, az olvadt ércből új harangot öntet, s elnevezték azt a szőlőművesek védőszentjéről, Szent Orbánról. Egyelőre azonban nem volt torony ahová fel lehetett volna...
