A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a...
Lenkei és zádorfalvi Lenkey Emma Bécsben látta meg a napvilágot 1824-ben. Apja, Lenkey Lajos gyalogos kapitány, anyja, Wolf Marianna, bécsi illetőségű asszony. Unokahúga volt többek között Lenkey János honvédtábornoknak (a 14. aradi vértanú), aki az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de pszichés betegsége miatt az eljárást megszüntették ellene. Elborult elmével az aradi vár börtönében...
Pozsony vármegye régi család, mely nem egyik tagja, P. Péter 1742. nemes levelet kapott Mária Teréziától. Tagjai közül említendő P: György, ki 1843. Pozsony vármegyei főjegyző, 1848. pedig másodalispán lett. Ebben az állásában tagja volt a vármegyei honvédelmi bizottságnak is. A császáriak győzelme után Kempen táborszernagy 1849 jan. 5. az állandó bizottság tagjának marasztalta P....
Pintér Rafael, OFMCap – Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum – (Tata, 1867. febr. 4.-Pozsony, 1925. nov. 11.): házfőnök. – Tatán a piarista algimnázium 1-4. osztálya után 1881. IX. 15-én lépett a kapucinus rendbe. A középiskola 5-8. osztályát a rend tatai és bazini házaiban végezte. 1884: Budapestre helyezték, ahol 4 évig a tudományegyetemen hittudományt és pedagógiát hallgatott,...
A temető bal oldali részében, a domboldalon találjuk az alacsony vasráccsal kerített sírt. Az alapzatról leemelt gránitoszlopon a következő felirat olvasható: „Platzer Jenő Nyug. kir. számtanácsos 48-as honvéd 1828–1909 Platzer Franciska 1832–1914 Béke poraikra!”
A hajdani uradalmi központ plébániája már igen korán a 14. században fennállott. A mai plébániaépület régebbi alapokon épült a 19. század első felében, klasszicista stílusban. A kétszárnyas, földszintes épület előtt, nyitott oszlopos tornác áll. Középső háromszögtimpanonban végződő főbejárata felett az utolsó javítás évszáma -1976 – olasható. Sajnos az egykor szebb napokat megélő műemlék épület, mára...
Polnisch Aladár (1862. május 1., Lőcse — 1932. szeptember 15., Felsőhági, sírja Lőcsén), szállodatulajdonos. 1890 körül költözött Felsőhágiba Lőcséről. Felsőhágiban közel 40 éven keresztül egy kis 70 szobából, egész évben működő szanatóriumot vezetett. Ezidőben Felsőháginak főleg németországi vendégei voltak, Polnisch nagyon népszerű lett, Onkel Polnisch néven. Az I. világháborúig a három legjobb tátrai szállodatulajdonosok közé...
Poór Titus uradalmi gazd. főtiszt, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának és nejének Kuza Máriának sírja. A síremlék a temető I./1-es szektorában található.
Pósa Lajos nemesradnóti református lelkész és felesége Sáfrán Jolán gyerekei. Pósa Tibor Vilmos torokgyulladásban, Pósa Lajos Géza Árpád csontgyulladásban gyermekkorukban elhunytak. Édesapjuk, a lelkész bejegyzései az anyakönyvben: „Az én drága jó angyalom egy napi szenvedés után angyaltársai közé költözött”. ” Az én kitünő tanuló fiam sírjánál beszéltek még Dr. Wallentínyi Dezső főgimnáziumi tanár és Németh...
Prikkel János esperes-plébános édesanyjának síremléke. Prikkel János 1791. április 28-tól volt beiktatott plébános Kőhídgyarmaton. Itteni működése idejében hunyt el hőn szeretett édesanyja, akinek díszesen faragott síremléke a kistatai temetőben található.
Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...
Az egykori krónikás, Pölhös Vince feljegyezte, hogy a pusztatemplom az ipolybalogival és a szécsényivel egy századbéli, azaz a XI. században épült. A tatárok ugyan lerombolták, de később újra felépült… Titulusa Mindenszentek volt. A Magyar Katolikus Lexikon szerint 1291-ben már biztosan létezett a község plébániája is. Máshol azt írják, hogy a községet 1244-től adatolható temploma alapján...
A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.
A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A várkastély elődjét a helyiek úgy nevezik vizivár. A kastély első írásos említése 1593-ból származik. Házasság révén került a kastély Lorántffy Mihály tuladjonába, majd majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. A 17. század első felében többször is...
Rappensberger Vilmos piarista szerzetes, történész, utazó, természetrajz–kémia szakos paptanár munkásságát Honti arcképcsarnok című kötetünkben is méltattuk (Csáky K., 1998. 101. l.), ám halálozási helyét és évszámát nem tüntettük fel. Arról sem írtunk, hogy pályája utolsó szakasza is szülőföldjéhez kötötte őt. A tudós szerzetestanár a szabadságharc évében, 1848. szeptember 14-én Bélabányán született bányászcsaládban. A gimnázium hat...
A temető közepén, a kriptákhoz közel található a gránitkő, amely alatt a felirat szerint Recsegi Istvánné, 1848/49-i honvéd őrnagy özvegye pihen, aki 1902. augusztus 18-án, 74 éves korában hunyt el. Bona: KLk 496 (Recsegi – 1848-ig Preschl – István. 1870-ig tényleges állományú honvéd százados, 1878-ban nyugalmazzák. 1818-ban született Pesten és ugyanitt halt meg 1879-ben.)
Lakossága református vallású, mely fíliaként Uzapanyithoz tartozik. A jelenlegi temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban. 1949-ben újították fel.
Kis térség közepén áll a templom, hajó elé épített toronnyal, amelyen a félköríves bejárat felett körablak, felette köríves, hosszú ablak. A sarkokon kváderkőszerű vakolatdíszítés, felül órahellyel. A sisak négyszögletű gúlaként indul, majd nyolcszögletűvé változik, tetején gomb és csillag. A hajó boltozatos mennyezetű, a szószék a hajó egyenes végébe helyezett. A bejárat felett téglából rakott karzat,...
Itt volt református lelkész 1846 és 1849 között Tompa Mihály költő. Itt látogatta meg 1847-ben Petőfi Sándor, innen kirándultak együtt Murány várába. Az emléktáblát a Palóc Klub állíttatta, 1994-ben. 2017-ben a Gömöri Református Egyházmegye a magyar kormány támogatásából a bejei műemlék jellegű református templom tornyának és hajójának teljes külső felújítására jelentős összeget határozott meg.
A balogvölgyi kisközség református temploma 1971-ben épült. Az új templom saját erőből, a hívek adományából és társadalmi munkában épült fel. A templom és a kultúrház környéke a tulajdonképpeni Kacsaszög, vagyis a régi Rakottyás.
A falunak ma két temetője van. A délkeleti részén található Öregtemető régebbi központi keresztje mára már igen megcsonkult. Valószínűleg a XVIII. században emelhették homokkőből. A keresztnek csak függőleges magas szára áll, rajta a már torz, ugyancsak homokkőből faragott Krisztus-alakzat, a Megváltó jobbra fordított fejével.
A község temetőjében két nagyobb feszület is látható. A régebbi központi temetőkeresztet a két falu egyesítése után állították, ezzel a dedikációval: “Isten / dicsőségére / APÁTUJFAU / 1906”. Az ízléses, ötlépcsős sárgás homokkő kereszten egy öntöttvas korpusz van az INRI felirat alatt.
A kápolnától nem messzire még áll a régi országzászlótartó talapzata. Ez egy keménykőből betonhabarcsba rakott hármas halom. A középső halmon helyezték el egykor a márványból készült fehér emléktáblát és a zászlótartó rúdját. Az országzászlót a csepeli posztógyár munkásai adományozták a falunak. Ünnepélyes felavatásra 1939. március 15-én került sor. A zászlót a templom ruhatárában helyezték el,...
A pusztatemplomnál végzett ásatások során sírleletek is előkerültek. A szentélytől keletre megnyitott szondában például 9 kelet-nyugati tájolású, soros temetkezésre utaló sírhelyet tártak fel. A Sírok keletkezése a templomépítés előtti időbe tehető, de vannak köztük leletek a barokk korból is (XVII. század). Úgyszintén vannak sírok a templom falai alatt. Így feltételezhető, hogy a dombon már a...
A rozsnyói ún. régi kórház Dr. Kós Károly özvegye, Mihalovits Lujza adományaiból épült, akinek végrendelete volt kórházat alapítani Rozsnyón a római katolikus egyház kezelésében. A kórház működése alatt az akkor ideiglenes termekben Schopper György püspök vagyoni részesedéshez jutott és a kórház részére új épületet építtetett, amelyeket 1887-ben nyitottak meg. A régi kórház Rozsnyó egyik legnagyobb,...
